Vadászati Információs Portál
Vadászati Információs Portál
TÁMOGATÓINK

NATURHUN

 

 

 
>
 
Ma ilyen a hold


Hold fázis
 

 
Vadászkultúra

Itt elérhető az oldal kulturális melléklete:

 
Felhasználóknak
 
Vélemények
 
Információk
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Statisztika

Google PageRank

STATISZTIKÁK

 
C.I.C.
 
 
 
 
 
Saját e-mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
Az aranysakál
Az aranysakál : 3. A megtelepedést befolyásolta-e az erdőtelepítések jelentős növekedése?

3. A megtelepedést befolyásolta-e az erdőtelepítések jelentős növekedése?

  2013.05.26. 09:54


Dr. Heltai Miklós és "csapatának" válasza:

Semmilyen olyan kutatás, vizsgálat, összefüggés elemzés nem áll rendelkezésünkre, ami alapján a kérdésre válaszolni lehetne.

Üdvözlettel: Heltai Miklós

Jung Jenő és csapatának válasza:

Tisztelt Vadásztársak!

 

Nagyon kedvezően befolyásolja a fiatalosok jelentős növekedése a jelenlévő sakálpopuláció életkörülményeit.

Ezek a fiatal erdőtelepítések ( tölgy, akác ), nagyrészt kerítés mögött fejlődnek.

A fiatal erdőkben minimális a zavarás. Gombázó, csigázó, agancsgyűjtő és egyéb erdőlátogató, nem járja ezeket a telepítéseket.

Nagyon nyugodt rejtőzködő, búvóhelyet kínálnak. Bejutnia egyszerűen a kerítés alá kapart alkalmas bejárón keresztül. Ha vannak árkok, víz átereszek, még erre sincs szükség. Később, ha ezeken az erdősítéseken még mindig áll a kerítés, már a csülkös nagyvad is bekívánkozik, az előbb már említett okok miatt, ( főként emberi zavarás ). Kezdi a vaddisznó, követi a gímszarvas és dámvad.

Ügyes stratégiával itt a felnőtt disznón, gím és dámbikán kívül, minden könnyen megfogható és elfogyasztható.

Lelkiismeretes kerítés ellenőrzéssel és javítással ezen esetek száma jelentősen csökkenthető.

Összegezve, tehát a fiatal erdőterületek növekedése egyértelműen kedvező a sakálpopuláció számára.

 

Vadászüdvözlettel: Jung Jenő



 

Szólj hozzá te is!
Név:
E-mail cím:
Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet.
Írd be a fenti szót: új CAPTCHA kérése
 
 
3 hozzászólás
Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
2013.07.26. 01:10
Toldi Miklós

Nem gondolom, hogy Farkas Tibor bárkinek is "leszólta" a tapasztalatait. Pláne ez az oldal éppen azért jött létre, hogy bárki elmondhassa a véleményét. Ezt tette ő is, nem fogadatlan prókátorként.

Abban pedig teljesen igazat adok neki, hogy elgogadható bármilyen vélemény, ha azt alá is tudják támasztani. Én elfogadom, hogy a vadászok ezt komoly problémának látják és nem is vitatom, de hiányolom bármilyen kutatások elvégzését, amivel alá tudják támasztani azt, amit állítanak. Amint igazolhatóvá válnak az állítások, véleményem szerint a megoldást is könnyebben meg lehet találni a problémára.

Azt is jól tudjuk, hogy hány állatfaj kipusztítását okozták emberi vélt, soha nem bizonyított felvetések.

2013.05.30. 18:27
Kovács János

Tisztelt Vadásztársak!

Bár nem tudom, helyes-e ez a megszólítás, hiszen a probléma adott, - mely a vadgazdálkodók szerint nem kicsi, hanem egyenesen katasztrófa közeleg, - viszont az érdeklődés mindössze néhány hozzászólást eredményezett. Elszomorító, hogy egy ilyen volumenű problémához az érintetteknek nincs észrevétele.

Tisztelet a kérdések feltevőjének és a válaszadóknak, hiszen mindannyian a maguk módján próbálnak tenni a megoldásért, és köszönet az ötletgazdának, valamint a portálnak, hogy teret adott és egyszerűen áttekinthető formában meg is őrzi ezt az anyagot. Azonban látnunk kell, hogy a tudományos kutatások eredményei a legtöbbször nem egyeznek a gyakorló szakemberek tapasztalataival. Ez nem baj, de az már baj, ha fogadatlan prókátorként valaki leszólja egyik, vagy másik oldal tapasztalatát, véleményét.  Bizonyítható kutatási eredmények korábbi időkből származnak, melyek az interneten fellelhetők. Azok az adatok egy szorványosan előforduló állatfaj megfigyeléséből és kutatásából adódnak. Azonban megváltozott a helyzet. Valamilyen oknál fogva az aranysakál populációja vészes ütemben elkezdett növekedni, és több gazdálkodónál a helyzet kritikus. A szaporulat eltűnése korosztályok kiesését és egyes vadfajok jelentős létszámcsökkenését okozhatja, és egyértelmű, hogy van összefüggés a sakál létszáma és e jelenség közt. És a tendencia nagyon elszomorító képet vetít elénk. Ezt alátámasztják-e kutatók eredményei vagy nem, de ez tény! Erre a helyzetre kellene közös megoldást találni, nem pedig leszólni azokat, akik valamilyen formában tesznek azért, hogy a helyzet javuljon.

Üdvözlettel.

Kovács János

2013.05.27. 14:07
Farkas Tibor

A vadászterületünk sakálok lakta részén nem telepítettek egyetlen ha erdőt sem az elmúlt 25 évben. Ellenben a nádasok területe tízszeresére nőtt és a sakálok előfordulása is a nádas vegetációhoz kötődik jellemzően, legalábbis nálunk. Csak megjegyzés: ha már szakmai vitáról van szó , akkor bizonyítható kutatási eredményeket kellene szembeállítani egymással. Bizonyítani nem tudom, de akkor is így van tipusú viták elég komolytalannak számítanak még ha neves vadgazdák csinálják is. A vélekedésnek is meg van a maga szépsége, csak az értéke alacsony. Kutatók vitatkoznak olyanokkal, akik nem kutatják az adott témát. Tisztelettel: Farkas Tibor

 

Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
 
Ajánlatunk

Jágerblogger

 Az aranysakál

Beszélgetések a vadászetikáról.

 

Diana Vadász-felnőttképző Alapítványi Szakképző Iskola és Kollégium

 

 
MENÜ
 
Fő partnereink
 
Rovataink








 
Véleményünk
Lezárt szavazások
 
Árnyoldalak

Belépés

 
Szavazás

 Eddigi szavazások
eredménye

 
Társalgás


 

Feliratkozás
Hírlevélre

 
Partnereink


Vadászati linkgyűjtemény

 

Agricola Zalakaros információs lapja

Vadászó Földtulajdonosok Zalai Egyesülete

Hídvégi Béla honlapja

ForestPress erdészeti hírügynökség