Vadászati Információs Portál
Vadászati Információs Portál
TÁMOGATÓINK

NATURHUN

 

 

 
>
 
Ma ilyen a hold


Hold fázis
 

 
Vadászkultúra

Itt elérhető az oldal kulturális melléklete:

 
Felhasználóknak
 
Vélemények
 
Információk
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Statisztika

Google PageRank

STATISZTIKÁK

 
C.I.C.
 
 
 
 
 
Saját e-mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
Jágerblogger
Jágerblogger : A Vad-Ász, ami mindent visz

A Vad-Ász, ami mindent visz

  2015.03.11. 19:14


Ahogy a kelmének van visszája, a levélnek fonákja, az éremnek másik oldala, a nagyvad létszám elkerülhetetlen szabályozásának vajon miért ne lenne? 
Mert, igenis van. Ám, hogy mennyire, arra van néhány valóban megtörtént esetem. 
Történt, hogy a létszámszabályozás céljából magát nem kímélő vadász elejtette a ráosztott sutát, de ahogy szokás, leterítette a már anyányi gidáját is, mert szerte,hosszában hangoztatták a szakemberek, hogy - "itt kérem országos csapásként, az alulhasznosítás súlyos és eléggé el nem ítélhető ténye forog fenn". Legalábbis a betáplált vadlétszám becslési adatok alapján ezt dobta ki a gép. Hab a tortán, hogy ma már sem a természetes, vagy mesterséges döglés, sem a gázolás, de még a megélhetési rabsickodás sem számít be már az éves lelövési tervekbe.(!) Hogy ez totálisan szembe menetel az ökológiai "output-input" eleddig bizonygatott elvével? Ja, kérem, az itt már senkit nem érdekel. Nyomni kell, lőni meg muszáj. 
Hasznosítunk, tehát vagyunk, szinte már kampányszerűen, és mindenütt. 
Az eredmény azonban ez esetben azonban jócskán a visszájára sült el. A tervet túlteljesítő vadászunknál csupán egyetlen krotália volt, azon egyszerű okból, hogy a létszámszabályozó vadászatához a mesterétől csak pont ennyit kapott. Nosza a "mezitlábas" másik tarvadért aztán, be is fújta valaki. Lett is belőle hatalmas balhé, jogosulatlan vadászat, büntetés, stb. és persze az elkövetőre hosszú pihenő várt. 
 
Telt, múlt az idő és egy másik vadász egy éjszaka nagy disznóra lőtt, de csak reggel találta meg. Nem is volt egyedül, mert hűlt testét tíz csíkos malaca szopta. Telefonált is legott, hogy sajnos ez történt, mit tegyen? Azt mondták neki, hogy mivel feltámasztani nem lehet, lőjje le sorjában a malacokat is, mert úgyis túlszaporodtak a vaddisznók. Megtette. Csakhogy nála is csak egyetlen madárlátta krotália volt, amit a legnagyobba, a kocába tett. Valaki azonban ugyanúgy feljelentette, mint a nemrégiben kárvallott társát, és meg is kapta érte a halmazati jogosulatlan vadászatért ugyanazt a "bünti sorozatot ". Így aztán egycsapásra nem csak a nagyvadlétszám csökkent kívánatos módon, hanem még a lelkes szabályozók száma is, éppen kettővel. 
 
Pár éve az is megtörtént, hogy a vendéget kísérő kitüntetett hivatásos a fóliával bélelt öntöző csatornába csúszva, az ereje végén járó, kétségbeesetten vergődő kocát "gépelt le", malacostól. (Sajtónyilvánosságot kapott, de semmi visszhangja nem volt, mindenki kussolt.) Mintha csak a gyermekkorom tanulságos róka fogta csuka meséjét hallgatnám. A vadászatot azonban - ha ismerik, ha nem - az írott szabályokon kívül legalább ilyen súllyal szabályozzák az évszázados íratlan szabályaink is: szoptatós kocára puskát soha nem emelünk. De úgy tűnik manapság egyre többek esetében hiányzik az a sokat emlegetett "vadászati gyerekszoba." Főként, ha a tévében, vagy a felposztolt videókon sajnos egyáltalán nem ritkán azt láthatjuk, hogy - netán a kötelezően elvárt másság elfogadása jegyében - minden lelkizés nélkül a magnummal seggbe nyomják a kívánatos vadkant, vagy szügyön keresztül hosszában lövik végig a bikát, bakot. Kutyapózban meg kapitális varacskos kant - turul, turul, háturul - hadd örüljön a nagyérdemű nézőközönség, kapjon már valami csudás élményt is a pénzéért. Utána még büszkén pózolnak is, mert parádés lövés volt, nem kellett egy métert sem utánkeresni. Úgy dőlt össze, mint a rongy - henceghetnek egymásra licitálva a példamutató Nagy Vadászok. A jéghideg borzalom futkos az ember hátán. És az ilyeneket ma már el lehet mesélni a hasonszőrű cimboráknak, lelehet filmezni, be lehet mutatni, lehet lájkolni ész nélkül. Normális érzésű lektor nincs, sajnos már senki nem szól érte, nem teszi szóvá, nem ítéli el, meg sem csóválja azt a nagy marha fejét. Sőt, netán még titkon irigyli is. No, nem az allövegelt búsképű varacskost, hanem a "virtigli" tettesét. Bármilyen kampány van, vagy próbálják azt ránk erőltetni, a vadászat írott és íratlan szabályai alól soha nincs és nem is létezhet semmiféle felmentés. Az etikának ugyanis maga a tiszta emberség az alapja, és ha ezeken valaki bármilyen indok alapján netán túltenné magát, akkor a vadászat - vagy mai, divatos szóval a "hasznosítás" - törvényszerűen az eléggé el nem ítélhető vadöléssé silányul. 
 
Homonnay Zsombor 

Jágerblogger

Még nincs hozzászólás.
 
Ajánlatunk

Jágerblogger

 Az aranysakál

Beszélgetések a vadászetikáról.

 

Diana Vadász-felnőttképző Alapítványi Szakképző Iskola és Kollégium

 

 
MENÜ
 
Fő partnereink
 
Rovataink








 
Véleményünk
Lezárt szavazások
 
Árnyoldalak

Belépés

 
Szavazás

 Eddigi szavazások
eredménye

 
Társalgás


 

Feliratkozás
Hírlevélre

 
Partnereink


Vadászati linkgyűjtemény

 

Agricola Zalakaros információs lapja

Vadászó Földtulajdonosok Zalai Egyesülete

Hídvégi Béla honlapja

ForestPress erdészeti hírügynökség