Vadászati Információs Portál
Vadászati Információs Portál
TÁMOGATÓINK

NATURHUN

 

 

 
>
 
Ma ilyen a hold


Hold fázis
 

 
Vadászkultúra

Itt elérhető az oldal kulturális melléklete:

 
Felhasználóknak
 
Vélemények
 
Információk
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Statisztika

Google PageRank

STATISZTIKÁK

 
C.I.C.
 
 
 
 
 
Saját e-mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
SZAKMAI CIKKEK
SZAKMAI CIKKEK : A vadászati törvény várható módosítása...

A vadászati törvény várható módosítása...

Hiri Sándor  2008.09.12. 07:32

Vitaindító reagálás dr. Székely István cikkére...

A Nimród augusztusi számában megjelent dr. Székely István úr cikke, melyben a Vadászkamara és a Vadászati Védegylet által megfogalmazott vadászati törvény módosító javaslatokat olvastam. Már a várható cikksorozat első cikke is a vadászterületek kialakításával kapcsolatban olyan gondolatokat fogalmaz meg, amelyek a vadásztársadalom és az érintett földtulajdonosok érdekeivel összeegyeztethetetlenek. 

Mivel a módosító javaslatokkal kapcsolatban éppen a vadászok és az érintett földtulajdonosok véleményére nem volt kíváncsi eddig senki, ezért úgy gondoltam, hogy ezúton lehetőséget kell teremteni a véleménycserére, hogy az előbb-utóbb módosításra kerülő vadászati törvény ne csak az állam-állami vadászterületek, hanem a teljes magyar vadásztársadalom érdekét szolgálja.

Hiri Sándor

 A képre kattintva megjelenik nagyobb, olvasható méretben

A Nimród című vadászati havilap augusztusi számában találkoztam dr. Székely István ügyvéd úr cikkével, melyre mivel a vadászterületek kialakításával kapcsolatos módosító javaslataival ily módon nem tudok egyetérteni, olvasói levél formájában reagálnék.

 

A közúttal kapcsolatos vadászati törvénymódosítás valóban elfogadható, hiszen egy törvénynek nem lehet az a célja, hogy bonyolultabbá tegyen egyszerű dolgokat, hanem a jól megalkotott törvény éppen azt kell, hogy szolgálja, hogy a törvény által érintettek számára az abban foglaltak betarthatóak, betartathatóak, és nem utolsó sorban világosan értelmezhetőek és életszerűek legyenek.

 

Mint Székely úr írja a 96. évi LV tv. valóban megérett a módosításra, azonban véleményem szerint nem most és nem úgy, ahogy ez az ügyvéd úr cikkéből kiderül. Ne azért módosítsunk törvényt, mert jelentős számú bírósági per kísérte a vadászterületek kijelölését. Mint ezt mindannyian tudjuk, jelentős érdekek feszültek egymásnak a vadászterületek kialakítása során és mivel a magyar jogrend szerencsére lehetőséget ad a szemben álló felek számára, hogy jogorvoslati lehetőséggel éljenek, ezért a bíróságok jogerős ítéleteivel rendezhették vitás ügyeiket.

 

Egyszerűen nem értem, hogyan fordulhatott meg bárkinek a fejében, hogy a Megyei FVM Hivatalok vagy bármely bizottság kezébe adja a vadászterületek kialakításának a jogát, hiszen mint ezt a vadászati törvény is megfogalmazza a vadászati jog a földtulajdon elválaszthatatlan része és mint vagyon értékű jog a föld tulajdonosát illeti meg. Ha ezt az alapjogot nem kívánjuk megsérteni, úgy azt a lehetőséget sem lehet elvenni a föld tulajdonosaitól, hogy a vadászterületek kialakításával kapcsolatban saját maguk hozzanak döntéseket, hiszen az életszerű működések akkor tudnak kialakulni, ha nem kényszerítjük bele a földtulajdonosokat egy újabb kényszerfúzióba.

 

A 96. évi LV tv. megalkotása óta jelentősen átalakultak a magyarországi birtokszerkezetek és tulajdonosi valamint földhasználói viszonyok. Nem csoda hát, ha a vadászterületek határai átíródtak és az csak egy egészséges folyamat. Egy példa. Képzeljük csak el, mennyi vadkárral kapcsolatos pertől mentesülne a vadász és földhasználói társadalom, ha a vadászati jog azok kezébe kerül, akiket a vadkár súlyt ect. Amennyiben a kialakult birtokszerkezeteknek megfelelően alakulnak ki az új vadászterületek, így mindenki számára a lehető legmegfelelőbb módon tudnak befejeződni a vadászterületek kialakításai a különleges rendeltetésű vadászterületeken is 2010-re. A cikkben olvasott módosítási javaslat azért is érthetetlen, mert a földtulajdonosok vadászterület kialakítási javaslatait szakmai szempontból eddig is bírálhatta, módosíthatta a vadászati hatóság és mind a természetvédelmi hatóság, mind az erdészeti hatóság ugyanilyen lehetőségekkel bírt.

 

Milyen előrelépést jelenthet az, ha a megyei hivatalok kezébe tesszük le a területkialakítások lehetőségét? Véleményem szerint semmilyet. Ott is csak határozatok fognak születni, amelyeket a „károsult" földtulajdonosok perelni fognak és a vége ugyanaz lesz a történetnek, a bíróság. A Székely úr által említett javaslat az előrelépéssel szemben viszont számos hátralépést tartalmaz.

  • sérti a földtulajdonosok önrendelkezési, önszerveződési lehetőségét.
  • elveszi a Vtv. 14 §-ban meghatározott jogorvoslati lehetőségeket
  • sajnálatos módon fixálja hosszú időre a vadászterületek határait.

A vadászati törvény ez irányú módosítása vajon kiknek állhat érdekében? Most, hogy a vadászterületek jelentős részének a kijelölése az országban már befejeződött és csak a főleg állami kezelésben levő eddig különleges rendeltetésű vadászterületeken belüli vadászterületek kijelölése van hátra az elkövetkezendő évben? A javasolt módosítás véleményem szerint a jelen időben egy célt szolgálhat, fixálni és megerősíteni a 13 éves üzemtervvel rendelkező vadászterületek pozícióit és egyúttal elvenni azt a lehetőséget a magán földtulajdonosoktól, hogy valóságosan élni tudjanak a jogaikkal.

 

Mivel az ingatlan nyilvántartás módszere és rendszere országunkban jól átlátható és a tulajdoni viszonyok gyakorlatilag négyzetméter pontossággal ellenőrizhetőek, ezért a Vtv. ilyen módosításával az állami hivatalok olyan helyzetbe juthatnának, hogy olyan vadászterületeket alakítsanak ki, amelyben a szavazati arányok jórészt az állam illetve esetleg néhány nagy földtulajdonos javára billennének. A jelenlegi törvénymódosításra irányuló törekvés csak azt a célt szolgálhatja, hogy a 2009-2010-ben kialakítandó, jelenleg 13 éves üzemtervvel rendelkező vadászterületek kialakítása, úgy mehessen végbe, hogy a mostani kezelők, mint már fentebb említettem, szinte kizárólag állami vállalatok, különösebb erőfeszítés nélkül teljes biztonsággal megtarthassák a mostani területeik jelentős részét. Mivel a megyei FVM Hivatalok az államigazgatás szervei, az állami vállalatok, pedig állami tulajdonban vannak, végső soron a felettes hatóságuk ugyanaz és ebben a helyzetben pártatlan döntés nem várható a hivataloktól, hiába áll mögöttük bármilyen bizottság is, ami a pártatlanság látszatát próbálja sugallni. Tehát a helyzetet plasztikusan úgy lehetne lefesteni, hogy valaki jobb kezében baltát tartva lecsapja a bal kezét csupán azért, hogy egy kívülállónak ebből előnye származzon, mely esetben az öncsonkító szerepe az államé, a kívülálló pedig a magán-földtulajdonosoké lenne. Ez a lehetőség ugye, mindenki számára elképzelhetetlen??!!

 

Sok vadászni kívánó földtulajdonos komoly erőfeszítéseket tett annak érdekében (külterületi vadászatra alkalmas ingatlant vásárolt, jognyilatkozatokat szerzett), hogy vadászati lehetőséghez jusson a későbbiekben és ezzel a törvénymódosító javaslattal, ha megszavaznák  ezek az erőfeszítések semmivé válnak ami nem a megnyugvás hanem a feszültségek további gerjesztése irányába mutat. A területkialakításokra való felkészülést a meglévő törvények alapján kezdte el mindenki és egy ilyen horderejű módosítás miatt eleve vesztes pozícióba kerülve a földtulajdonosok csak azt látnák, amit már az élet más területein is megtapasztaltak kis országunkban, hogy itt bármi lehetséges és rövid idő multával annak az ellenkezője is. Ha valóban az a cél és az össztársadalmi érdek, hogy a kiemelkedő értékű magyarországi vadállomány megfelelő szinten maradjon, úgy ez csak akkor fog megtörténni, ha a vadászati törvényt ilyen mértékig nem bolygatjuk, hanem hagyjuk a földtulajdonosokat élni a törvény adta jogaikkal, hiszen a vadnak jobb gazdája nem lehet, mint azok az emberek, akik a vad élőhelyét birtokolják, használják, művelik. Ha ezeknek az embereknek a feje fölött ésszerűtlenül átnyúl az állam, egy ilyen törvénymódosítással, akkor lesz csak igazán nagy baj a magyar vadállománnyal. A korosabb vadászok talán még emlékeznek a 1996-os vadászati törvény megjelenését megelőző drasztikus vadlétszám csökkenésre, mikor is az akkor pozícióban levők még az utolsó hónapokban „élvezkedtek" egy kicsit, a hűtők feltöltése és vélhetően az irigység miatt. Ha a törvény módosítás Székely úr elképzelése szerint megtörténne, úgy az eddigiekhez képest a feszültségek nem, hogy csökkennének, hanem erősödni fognak.

Nem tudok elképzelni olyan szakmai indokot, amely a törvény ilyen irányú módosítását megalapozhatná, hiszen a hivatalok eddig is ellenőrizték a vadászatra jogosultakat. A jogosultak a vadászati hatóság és az egyéb érintett szakhatóságok által jóváhagyott tervek szerint végezték vadgazdálkodási tevékenységüket és feltételezésem szerint ez a későbbiekben sem fog változni. Székely úr cikkében azt írja, hogy a módosítást alapvetően a vad védelme és a szakszerű vadgazdálkodási, vadászati szempontok teszik indokolttá. Ez egyszerűen érthetetlen a számomra, hiszen a vadászterület kritériumai között a Vtv. jelenleg is megfogalmaz komoly feltételeket és vadászterület eddig is csak úgy volt kialakítható, ha ezeknek a kritériumoknak földtulajdonosok által kialakítani tervezett vadászterület megfelelt.
Ha már mindenképpen el akarjuk kerülni a bírósági és területkialakítási problémákat, akkor az időben nem csak egy rövid lépést kéne tennünk hátrafelé, hanem visszatérni az elmúlt rendszer előtti időszakhoz, amikor szintén a magántulajdon volt a jellemző és az akkori idők jól működő rendszereit lehetne átültetni a mostani körülmények közzé. Mi akadálya lehet annak, ha mentesítve mindenkit a döntőbíró szerepétől a vadászterületeket az érintett települések közigazgatási határainak megfelelően jelölné ki a törvény. Esetleg, ha egy adott település közigazgatási területén található vadgazdálkodásra alkalmas terület nem éri el a jelenlegi törvényben szabályozott minimum nagyságot úgy valamely szomszédos község területével együtt kerülne kialakításra. A települések közigazgatási határai, térképe már hosszú évek óta jól ki vannak dolgozva, a határok mindenki által ismertek, fixek, így nem értem, hogyha már a módosítás a cél, akkor miért nem ebben az életszerű irányban gondolkodnak a módosítást javasló személyek.
 

Talán nem érdeke mindenkinek az egyszerű kiskapu mentes működés véghezvitele...

A Vtv. módosításával kapcsolatban fontosabb lenne egyéb pontokon gondolkodni, pl. az eltérő üzemtervezési ciklusok szinkronba hozása, a fenti javaslat miatt is, hiszen a három év üzemtervezési időszak különbség bizonyos vadászterület határokat tartósan fixál, sértve ezzel a földtulajdonosok szerveződési lehetőségét, stb.
 

A törvényt tovább bonyolító módosítások helyett, inkább a homályos pontokat kellene tisztázni, hogy a vadászati törvényben ne legyenek félreérthető, többféleképpen magyarázható rendelkezések. Értelmetlen dolog lenne most egy huszárvágással alapjaiban megmozgatni azt a vadászati törvényt, amelyet végre az érintettek megtanultak használni, s tudnak értelmezni. Most újra az az idő jönne el, amelyet Székely úr a cikk elején megemlített, hogy a friss törvényi szabályozás után az érintettek 1996-ban nem rendelkeztek kellő tapasztalattal, ez most sem lenne másként és emiatt újfent problémák garmada jelentkezne.

 

A törvény módosítása a fentebb említett okok miatt most semmiképpen nem időszerű, bár bizonyos érdekcsoportoknak bizonyára az. Ha már módosításon gondolkodik a szakma az 2010 után nyerhetne igazán értelmet, hiszen az érintetteknek több évük lenne az új rendelkezések értelmezésére, megtanulására. Mindenesetre a kényszerfúziókra irányuló módosítások úgy gondolom messze állnak a magán tulajdonosi, sőt akár szélesítve a kört, az Európai Uniós gondolkodásmódtól és ha elindul egy ilyen negatív folyamat akkor már hol lehet ennek a vége, talán jön újra  a tsz-esítés?????, amikor is, mint tudjuk mindenkinek volt tulajdonjoga valamely részt, csak élni nem tudott vele.

Hiri Sándor
vadgazdálkodási szakmérnök

Szólj hozzá te is!
Név:
E-mail cím:
Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet.
Írd be a fenti szót: új CAPTCHA kérése
 
 
Még nincs hozzászólás.
 
Ajánlatunk

Jágerblogger

 Az aranysakál

Beszélgetések a vadászetikáról.

 

Diana Vadász-felnőttképző Alapítványi Szakképző Iskola és Kollégium

 

 
MENÜ
 
Fő partnereink
 
Rovataink








 
Véleményünk
Lezárt szavazások
 
Árnyoldalak

Belépés

 
Szavazás

 Eddigi szavazások
eredménye

 
Társalgás


 

Feliratkozás
Hírlevélre

 
Partnereink


Vadászati linkgyűjtemény

 

Agricola Zalakaros információs lapja

Vadászó Földtulajdonosok Zalai Egyesülete

Hídvégi Béla honlapja

ForestPress erdészeti hírügynökség