[Friss hozzászólások] [42-23] [22-3] [2-1]
| Ez nagyon igaz! Túl sok a magát vadásznak nevező ember Magyarországon. 50 000 egy kissé sok egy ekkora országban! A vadász a vadról, vadakról, a vad állatokról és vad természetről gondoskodik. Egy oktatást és a vizsgát is eszerint kellen felépíteni, és máris tizedére apadna a számuk, és követhetővé, megbízhatóvá válna a vadászhelyzet. Manapság az is vadásznak mondja magát, aki mindössze vadakra lő (s ez a többség!), s ezt akár hobiból, időtöltésből teszi. Ez itt a gond! A vadászokat képezzék felsőoktatási intézményekben, négy évig, szerezzenek belőle diplomát, és csak az lehessen vadász, aki vadász állást tölt be. És ezek a vadászok emelett lépjenek fel mindazok ellen, akik enélkül, hobbiból, érvényes és élő vadász-munkaszerződés nélkül lőnek bármely élő vadra. |
| Semmi minden marad a régiben ha csak nem lőnek agyon valakit vagy valakiket megint , az uj idényben is.Szigoritani kéne a vizsgán az tiszt de nem kell a jog szabályokat megváltoztatni,. csak oda figyelően végezni és be tartani.Viszont az igaz a szabályok azért is vannak hogy megszegje vm formában mert betartani nem lehet mindet.Szóval szerintem ez a nyitja az egésznek! |
| A vadászatnak meg vannak számlálva az órái! A magyar gazdagok fogják teljesen lerombolni. Annak idelyén amit a grófok és az elit megcsinált a vadászatban nyereségvágy nélkül tette. Ma nem ez a jellemző az újkori grófokra. |
| Ne ezen sajnálkozzon, kedves Ősbunkó, hanem mert nem ez volt a téma, hanem a maga ostoba bejegyzése. Nem jut el az agyáig, látom már. |
| Röviden reagálok az előző bejegyzésre. Kedves Uram/Hölgyem! Helyesen tette, hogy mondatait nem látta el aláírásával. Önnek is jobb, ha senki sem tudja, hogy ki az, akiből ilyen tragikus mértékben hiányzik az emberi hangnemben folytatott, kulturált vitára való képesség.
szivélyes üdvözlettel: Ősbunkó |
| Na, épp olvasom a vegetáriánusnak célzott idióta hozzászólást. Kár, hogy ő nem válaszol, de egy ilyen szerencsétlen, szánalmas bejegyzésre nem is érdemes. Például én is láttam már vágóhidat, és mélységesen elítélem! De mondja, maga ősbunkó, ha maga megölne egy embert, és számonkérnék magén, azzal védekezne, hogy megnézhetné előbb Hitler pályafutását, mielőtt magát kritizálja? Ez a baj, hogy ilyen ostoba fajankóknak fegyvert adnak a kezébe! |
| Egyszerű! Aki le tud lőni egy állatot, és ezt élvezetből megteszi, az megteszi majd indulatból akár egy emberrel is. Ezt azonban, remélhetőleg a saját családjában teszi meg. Talán akkor meg is érti a gyilkolás következményét, ha pl a haldokló gyerek el tudja még mondani az érzéseit, az érzelmeit, rettegését, akkor is, ha ő nemcsak egy naív és mitsem értő állat. Remélem, a Szerkesztő úrnak is szerencséje lesz megtapasztalni egy közeli családtagjának gyilkosság általi elvesztését, és talán akkor megnyílik a szeme. |
Kissé bosszant a témával szemben tanúsított látszólagos érdektelenség. A megjelenő vélemények némelyike érdekes, megfontolásra érdemes gondolatokat tartalmaz, általában viszont két pólus felé vonzódnak: a múlt fölötti nosztalgiázás illetve a korábbi rendszer konzerválása valamint a teljes átalakítás, a "ha nincs pénzed, le a járdáról" gondolatkörök felé. Ez így, ahogy van teljes nonszensz, amiből értelmes megoldás nem sülhet ki. Egyet kell értenem bizonyos szempontból azokkal akik valamilyen formában tőkebevitelt szorgalmaznak a vadászati ágazatban, vadásztársasági szinten is. Számos apróvadas terület elnéptelenedése jelzi a több évtizedes gyakorlat sikertelenségét, amely szakmailag is tökéletesen elhibázottnak bizonyult. Az eleve halálra ítélt nevelt fácánnak törzsállomány fejlesztés címén való kibocsátása csak pénzpocséklás volt, az erre elherdált összegeket élőhelyfejlesztésre kellett volna fordítani. Sok helyütt azonban a vezetés már csak tekintélyelv alapján sem vette figyelembe az erre vonatkozó javaslatokat, a válasz többnyire az volt, hogy "ha nem nevelünk fácánt, akkor mit adunk a tagságnak", amivel amúgy patópálosan a szőnyeg alá söpörték a problémákat. Világos, hogy ha vadászni akarunk, akkor egyre többet kell áldoznunk a területek megfelelő gondozására, vadnevelésre, élőhelyfejlesztésre. Ezek költségeit a társaságok tagságának kell viselnie, egyenlő mértékben és senki nem várhatja, hogy társai helyette fizessenek. Nem tudom azonban, hogyan képzelik a változások koreográfiáját azok, akik 2007-ben vadászati rendszerváltásról álmodoznak. Ugyanis nehezen hiszem el azt, hogy dúsgazdag üzletemberek komolyabb összeget fektetnének mondjuk egy lepusztult apróvadas terület revitalizálásába, amelynek megtérülése évtizedekben számolható, amikor bőven találnak lehetőséget megfizethető, nagyterítékű vadászatokra, legyen szó akár apró vagy nagyvadról, nem beszélve arról, hogy pár százezer forintért akár már Afrikában is vadászhatnak. Ezzel a bizonyos "rendszerváltás" ötlettel nem itt, a fórumon találkoztam először, de ha valaki bővebben kifejtené konkrétan, mire is gondolt, annak igazán örülnék. Remélem, nem kell mindenkinek letennie a puskát, aki már 1990 előtt is vadászott. Ezzel a vehemenciával egyébként érdemes volna inkább egy rendkívül szigorúan ellenőrzött vadgazdálkodási támogatási rendszer érdekében lobbizni, bár az FM kasszájából még fontosabb dolgokra sem jut. Mindenesetre új anyagi források után kell kutatnunk, ha azt akarjuk, hogy minél többen vadászhassanak a jövőben is, mert különben marad a teherautóról levegőbe dobált röpképtelen nevelt fácán meg a trambulin szélén kétsébeesetten egyensúlyozó réce. Sajnos a vadászattal kapcsolatos vitában néha szélsőséges véleményeket is találok. Magamról el kell mondanom, hogy több mint harminc éve vadászok, a pályámat hivatásos vadászként kezdtem és felsőfokú vadászati-vadgazdálkodási szakképesítéssel rendelkezem, amihez társul egy EU-ban elismert környezetgazdálkodási szakértői jogosítvány is. Az apám és az ő apja is vadásztak annak ellenére, hogy 1956 után számkivetetté váltak a saját hazájukban, később sem lettek a rendszer kedvencei, ami rám is vonatkozott. Ezzel csak annyit szeretnék mondani, hogy a múltban sem az elvtársak kizárólagos kiváltsága volt a vadászat. Ennek ellenére részben még azt a véleményem szerint nem kellően átgondolt véleményt is elfogadom, amely beltenyészetnek nevezte a korábbi vadászati struktúrát. Ezt én viszont az ún. kiemelt vadászterületek rendszerében látom, ahová egyszerű földi halandó még a lábát sem tehette be, oda csak a hatalom csúcsain levők és a talpnyalóik számára nyílt meg a kapu. Ezek azonban ma is léteznek, lásd a pár éve történt szilveszteri mulatozást Kaszópusztán, amelynek csúcsteljesítménye egy falon függő festmény ronggyá puskázása volt, következményeit ma sem ismerjük. Tehát ne teremtsünk hasonló beltenyészetes rendszert a pénz által, miközben nem fogadjuk el a múlt politika által teremtett beltenyészetét. Ma is szép számmal akadnak, akik csak presztizsből vadásznak, egy befolyásos, gazdag vadásznak mindig több "barátja" akad, ezek mindenkor létező dolgok rendszertől függetlenül. A piacgazdaság sem szüntette meg a befolyással való visszaélést, sem a vadászat romló társadalmi megítélését. Ezek olyan problémák amelyek ellen közösen kell fellépnünk. Senki se tekinthesse hitbizománynak, magánbirodalomnak a vadásztársaságot és annak vagyonát, vadállományát, ugyanis az némelyek hitével ellentétben közös. Felmerült egy helyen a bajtársiasság gondolata a vitában. Való igaz, hogy a nagy bajtársiasság közepette sok társaságnak felkopott az álla. Ennek az elvnek nem az ilyen-olyan okkal ajándékozgatott őzekben és a szabályszegések fölötti félrenézésben kellene megnyilvánulnia, hanem a bajba jutott vadásztársnak nyújtott egyéb segítségben. Nos ilyen tekintetben nem lehetünk különösebben büszkék magunkra, mert a közös bográcsozás még nem meríti ki a bajtársi viszony fogalmát. Amikor a területen elakad valahol a vadásztárs a kocsijával, akkor érdekes módon senki sem ér rá, hogy kimentse. Azért remélem, nem veszett ki ez az érzés mindenhol az emberekből. Száz szónak is egy a vége, aki aratni akar, annak vetnie kell és a magért fizetni, vagy dolgozni kellett mióta világ a világ. Olyan vadászati rendszer szükséges, amelyben helye van azoknak, akik ezt vállalni tudják. Végül egy pillantást vetek a vadászbalesetekkel kapcsolatos véleménykutatásra. Magasan vezetnek, akik szerint meg kell állítani a vadásztársadalom hígulását. Érdekes, nem?
Vadászüdvözlettel: Detrich János
Ja! A vegetáriánus beírónak üzenem, hogy mielőtt a vadászatot és a vadászokat megkritizálta, érdemes lett volna egy átlagos vágóhidat meglátogatnia. Még most sem késő. Ott majd talán átalakul a véleménye az állatokkal való humánus bánásmódról. Mindettől függetlenül én nem szólom meg őt az enyémtől eltérő szokásai miatt. |
Vadászbalesetekről:
Szélsőséges és hozzánemértő esetenként sértő (pld.; Havas Henrik-Gráf miniszter TV2 interjúban) megállapítások hangoznak el a médiában. Közlekedési balesetek is vannak nap mint nap. Mégsem nevezi senki "hülyének, pszichopatának, gyilkosnak stb.) az autósokat.
Mindig a "szigorítás" a téma; holott csak a szabályokat kell betartani és betartatni, ez nehezebb feladat, mint jogszabályt alkotni. Valóban vannak megvizsgálandó és változtatásra szoruló körülmények: (persze ezt egy-egy vadásztársaság, vagy a vadász maga is alkamazhatja megelőzés céljából:
-pld. amerikai-kanadai mintára színes-rikító mellény és sapka viselése, ( disznóhajtáson, társas apróvad vadászaton),
-vagy pld.: új vadászok, 1-2 évig csak kisérővel vadászhassanak nagyvadra.stb.
T. Vadásztársak! Kamarai vezetők, Minisztériumi illetékesek; tessenek két lábon állni a földön, könnyebb lesz az életünk. Van szigorú jogszabály bőven, lassan meggondolja a vadász érdemes-e "kimenni" a vadászterületre! Nemde?
Daimon
|
Az előző hozzászóláshoz az alábbi a hozzáfűznivalóm:
- Mindenkinek joga van a véleményéhez.
- Nyugodt pillanatomban magamba szálltam és elgondolkoztam: mikor megyek már megint vadászni?:)
- Az ember nem azért lett évmilliók alatt a föld csúcsragadozója, hogy vegetáriánus legyk (bár a zöldség tényleg egészséges).
- Mélyen megvetem és gyűlölöm a vegetáriánusokat azért, mert ártatlan növények hulláit zabálják.
Üdv:
Gáborka |
| Vadászok!
Önök tisztában vannak -e azzal a ténnyel, hogy élvezetből, szórakozásbol elvett életért szigorúan és megmásíthatatlanul felelniük kell önmaguk lelkiismerete elött?
Uraim!
Nézzenek mélyen a lelkiismeretük mélyére, és egy zavartalan nyugodt pillanatukban kérdezzék meg önmaguktól,-Van -e jogom érző lények életének elvételéhez spontán élvezetből vagy szórakozásbol?-
Igaz,-ökológiai egyensulyt fennt kell tartani, amit mi emberek tettünk tönkre, de nem mindegy milyen módon.
Uraim! Ragadjanak meg egy maguk által gyártott kést és rohanjanak a kiszemelt áldozatuk után .Ez több okból előnyös lehet.
-Nem ölnek!
-A futás egészséges,és karban tartja a fizikai állapotunkat!
-Lelkiismeretük tiszta marad, a tudat állapotuk emelkedik.
Ezután menjenek ki a piacra és ott nem szaladnak el a krumplik, a zöldségek, amik fedezik a jó közérzethez, és erőnléthez szükséges energiát.
Ezt a pár gondolatot az önök lelkéért,az élőlényekért közöltem önökkel.
Üdvözlet-László forszelomel@freemail.hu |
Egyetértek az előző két hozzászólással. Azt gondolom, hogy egy réteg egyszerűen hozzászokott ahhoz, hogy szinte övé az erdő, és csaknem ingyen vadászhat benne. Ez a rendszer most van felbomlófélben. Érthető, hogy az előző vadászati rendszer kedvezményezettjei nem örülnek a struktóraváltásnak. Azt azonban nem lehet leírni, hogy:
"Iszonyúan bánt, hogy 30 évig azt csináltam az erdőben amit akartam, ingyen. Most ennek vége!"
Ehelyett a vadászat jövőjét féltik, utálnak mindenkit, akik tudtak alkalmazkodni a piacgazdasághoz (Hídvégi Béla kifejezését használva), az átlagosnál magasabb életszínvonalon élő vadász megvetően leújgazdagozzák, és teljesen idejétmúlt rendszerekről nosztalgiáznak.
Én azt gondolom: a hazai vadászat nagyon fényes jövő előtt álll! Csak más rendszerben, mint eddig. A fizetőképes kereslet nő, nagyvadunk van bőven! Az átrendeződés nem megy érdeksérelem nélkül, de ez természetes.
ÉLJEN 2007!
Rahan
|
| 2007-ben remélhetőleg végbemegy a rendszerváltás a vadászatban (is). |
Én írtam a " merőben más álláspontot", amelyre érkezett egy válasz. Viszontválaszom az alábbiakban olvasható:
Sajnálatosnak tartom megjegyzésem félreértelmezését, ezért most szeretnék még pontosabban fogalmazni:
"Én úgy érzem ,de javítson ki ha tévedek, Önnek pont az fájt az eddigi vadászati gyakorlatban,hogy nem a vastag pénztárca irányított hanem a szakiskolát végzett vagy estleg több tíz éves gyakorlattal, természet ismerettel rendelkező személyek."
Ki kell javítsam, mert téved. Nem tudom pontosan, hogy hozzászólásom melyik részéből jutott erre a következtetésre. Az eddigi vadásztatásban az fájt, hogy nem objektív, hanem szubjektív szempontok alapján döntötetett el az, hogy valaki vadász lesz vagy nem. Az idézett szövegből kiemelném, hogy kimondottan támogatom azt, hogy jól képzett szakemberek irányítsák a vadászatot. A szakértelmet viszont mindenhol a világon megfizetik. PÉNZZEL. A pénzt pedig nem a szeretet meg az összetartozás viszi a vadászatba, hanem a fizetővendég.
"Bizonyára nehéz lehet elfogadni azt a tényt Önnek is,hogy az erdőben ,az igazi vadászatban a pénz harmadlagos dolog."
Nem tudok egyetérteni ezzel a megállapítással. Ez a kissebbik baj, de vélhetőleg az erdészetek és a vadásztársaságok zöme sem tud vele egyetérteni. A pénz (illetve annak hiánya) jelenleg a legfontosabb a hazai vadászatban! Úgy vélem ideje lenne leszámolni azokkal a romantikus elképzelésekkel, hogy a vadászatot a bajtársiasság működtetni tudja.
"Kérdezem én hol van a köztes ám igazán fontos cserkelés,lesezés,kudarc ,dicsőség,a természet szeretet,hagyomány és mind az ami az igazi vadászt jellemzi(nem a pénz)."
Sajnálatosan elterjedt érv, amivel gyakran találkozom. Vezérelve: ha nincs ellenségeskedés, akkor csináljunk! Meg kellene végre érteni: ha valakinek van pénze, az nem azt jelenti, hogy nem lehet igazi vadász! Magam részéről kimondottan ellenzem a "trófeáért jöttem" típusú vadászokat, de ők is részesei hazai vadászati kultúrának!
"Van pénzed vadászol nincs pénzed nem vadászol!"
Hogy írhat ilyen sorokat egy vadász ??Kirekeszti azon társait akiknek nincs tele a zsebe ,félek Ön csak hóbortból vadászik!? "
Attól tartok, hogy sokan nem vették észre: 2005 -öt írunk. Az egész hozzászólást jellemző összemosás talán itt a leginkább tettenérhető.
Ezért leírom közérthetőbben:
Nem én rekesztem ki a vadászokat azzal amit leírtam!
Amit leírtam egy TÉNYT rögzít. Ha Ön nem ért egyet ezzel a ténnyel, akkor menjen el egy erdészethez, mondja el, hogy Ön egy Igaz Vadász, és hogy a pénz nem fontos, lehet-e ingyen vadászni?
"De egynek azért örülök Ön a pénzével soha nem fog olyan vadász élményeket begyűjteni mint az aki a vadászatnak él ,minden szabad percét a természetben tölti."
Sajnálatosnak tartom, ha Önnek ez a kényszerképzet (amelynek a valósághoz nincs köze) szerez örömöt. Magam részéről minden hásodik hétvégét erdőban töltök, évente pedig 2x3hetet folyamatosan túrázok vagy/és vadászok.
Vadászüdvözlettel:
Katona "Soldat" Gábor
|
Üdvözlök minden igaz vadászt!!! Nem a pénzes puskás emberekhez szólok,hanem azokhoz a vadászokhoz akik tudják, hogy mit jelent a vadászat,a vad és a természet szeretete,a vad nem mindenáron való elejtése,a vadászati kultúra a hagyományok őrzése, ápolása és mindezek átadása az utókor számára.Ezek a puskás emberek soha nem tudják meg mit jelent igaz vadásznak lenni,mert ugyan pénze van, de a mellénye alatt nem vadásszív dobog.Területes társaság tagja vagyok immáron 30 éve.Mindenem a természet a környezet és a vad szeretete, valamint a védelmük.Hasonló beosztásom volt az IB-ben.2000-ben indítottam el "Vadászok egy napot a környezetünkért" országos akciót,melyet a puskás emberek nem néztek jó szemmel, mondván,"én nem turkálok senki szemetében"Féltem a vadásztársadalmat,a hagyományainkat, környezetünket,az igaz vadászokat, akik jó gazda módjára óvták nemzeti kincsünket a vadállományt. Féltem a társaságomat ezektől a puskás emberektől, akik már most felbecsülhetetlen károkat okoztak egyenlőre csak a területben és az igaz vadászlelkekben.
|
Írnék egy pár sort annak az illetőnek akinek "merőben más az álláspontja a többiekétől".
Én úgy érzem ,de javítson ki ha tévedek, Önnek pont az fájt az eddigi vadászati gyakorlatban,hogy nem a vastag pénztárca irányított hanem a szakiskolát végzett vagy estleg több tíz éves gyakorlattal, természet ismerettel rendelkező személyek.Bizonyára nehéz lehet elfogadni azt a tényt Önnek is,hogy az erdőben ,az igazi vadászatban a pénz harmadlagos dolog. Rengeteg olyan emberrel találkoztam jó magam is aki a pénzét hozta -a trófeát vitte elven vadászott.Kérdezem én hol van a köztes ám igazán fontos cserkelés,lesezés,kudarc ,dicsőség,a természet szeretet,hagyomány és mind az ami az igazi vadászt jellemzi(nem a pénz).
"Van pénzed vadászol nincs pénzed nem vadászol!"
Hogy írhat ilyen sorokat egy vadász ??Kirekeszti azon társait akiknek nincs tele a zsebe ,félek Ön csak hóbortból vadászik!?
De egynek azért örülök Ön a pénzével soha nem fog olyan vadász élményeket begyűjteni mint az aki a vadászatnak él ,minden szabad percét a természetben tölti.
|
|
Sajnos merőben más az álláspontom, mint a korábbi hozzászólóké.
Úgy vélem, a vadászat korábban egy meglehetősen szűk (elnézést)
"beltenyészetes" kör privilégiuma volt. Ha valaki vadász szeretett volna lenni,
akkor egy abszolút szubjektív, kicsinyes rosszindulattól sohasem mentes, néha
követhetetlen logikájú sőt, megalázó szerepre kényszerítő feltételrendszernek
kellett megfelelnie, különben nem vették fel a társaságba.
Véleményem szerint ez a kör az, aki egyre inkább érzi, hogy kicsúszik a
vadászat ellenőrzésének hatalma a kezéből, és ezért mindent megtesz azért, hogy
a régi rend megmaradjon. Aki nem tag valahol, hanem bérvadász, akinek jó puskája
van, aki külfödre mehet vadászni azt egyből "újgazdagnak" bélyegezik, és
valamennyi olyan jelzővel illetik, ami ilyenkor kijár.
Részemről nagyon örülök annak, hogy végre a piacgazdaság szabályai fogják
irányítani a vadászatot. Nem kell senkivel "jóban lenni" ha vadászni
szeretnék. Nincsenek sumákolások, "majd elintézzük", és "csak ne mond senkinek"
valamint "csak neked, mert barát vagy" kezdetű beszélgetések. Kristálytiszta,
mindenki számára egyértelmű szabály lép be:
Ha van pénzed, vadászol. Ha nincs, nem vadászol.
A szabályokat lehet szeretni, vagy nem szeretni. Nyilván azok a "vadászok"
akik eddig gyakorlatilag ingyen vadásztak, az erdőt szinte kisajátították, és
senkit nem engedtek vadászni, akik nem úgy táncoltak, ahogy ők fütyültek, most
szélárnyékba kerülnek. Meg is érdemlik. És persze jajgatnak minden fúrumon és
médiában, hogy vége a vadászati kultúrának és etikának. |
| A mai belépőkre, illetve a vadászat irányára jellemző az éjszaka terepjáróval száguldozó, reflektor fényébe kerülő állatokra lövöldözés.
Melyet jól példáz a szarvasmarhát "elejtő vadász" esete.
A tulajdon viszonyok alakulását, annak anyagi vonzatát mindenki megemészti valahogy, de a fentieket kevésbé. |
| Olvasva a vitaindító értekezést igazából nem sokat lehet hozzáfűzni a mai helyzet ábrázolásához, egyetértek vele. Abban is egyetértünk, hogy jó lenne ha a vadászat nem piacosulna. De hát sajnos ez nem rajtunk vadászokon múlik.
Tudomásul kell vennünk, hogy valakinek, vagy valaminek meg kell finanszirozni a vadgazdálkodás ezen belül a vadászat költségeit. A rendszerváltásig ezt megtették a termelőszövetkezetek, /ki hallott akkor milliós vadkárról/, az állami tulajdonú erdészetek, valmint a szintén állami tulajdonú un. patronáló intézmények, gyárak stb.
A rendszerváltással szép lassan megszünt ez a lehetőség, a TSz-ek eltüntek , a patronálókat felszámolták, vagy az új tulajdonos erre már nem akart áldozni.
Persze a legjobb az lenne, ha a vad tulajdonosa, az állam tenné ezt meg, de hát nyilvánvaló, hogy erre sem most, sem a jövőben sem szándék, sem akarat, sem anyagi lehetőség nincs, a társadalmi támogatottságról nem is beszélve.
Ezért aztán igazából két lehetőség marad vagy megfinanszirozza a szórakozását, kedvtelését a vadászni akaró, vagy az a személy, és ez lehet cég is aki a vadászatban üzletet, profitot
lát.
Az biztos, hogy a tőke, azokat a területeket akarja megszereni, ahol a megtérülésre és a profitra a leginkább számíthat.
Tehát persze szerintem lesznek olyan területek is, amelyek nem kellenek.
Ugyanakkor annak sincs realitása, hogy államilag lehet majd szabályozni a bérleti díjak nagyságát, arról nem is beszélve, hogy akkor a földtulajdonosi közösségek a területeket nem haszonbérbe adnák ki, hanem pausale szerződés alapján hasznosítanák.
Éppen ezért azon kellene vitatkozni, hogy ez a folyamat hasznára, vagy kárára lesz-e a magyar vadállománynak, illetve hogyan lehet a legjobban megvédeni a pillanatnyi haszonszerzésre való törekvéstől, de véleményem szerint a folyamatot megállítani nem lehet.
Egyébként jó apropó ehhez a beszélgetéshez a portál hiranyagában szereplő Dunántúli Naplós cikk, mely szerint "Végromlás előtt állnak a Baranya megye VT-i, valamint Falk Konrádnak a megyei vadászati osztályvezetőnek a szavai " a vadásztársaságoknak, mint működési formának egyszer és mindenkorra vége lehet."
Üdvözlettel: Tatai J |
| Vadászat volt, van és lesz, ez nyilvánvaló. Éppen ezért a kérdést talán szerencsésebb lenne úgy feltenni, mi lesz veled mai magyar vadász? A választ nagyjából mindenki tudja, hiszen a folyamatok tisztán láthatók és igazából nem is látszik szándék ezek ellentétes irányú befolyásolására.
Hogy miért? Egyrészt 1990-ben a magyar társadalom a piacgazdaság mellett döntött és mindenki szembesülhetett a kapitalizmus törvényszerűségeivel, fogalmaival és értékrendjével. Ebből fakad a vadásztársaságok anyagi helyzete, csődközeli állapota. lsd. pl. a Vadászlap vadásztársaságról szóló irásait.
Másrészt a vadászati jogot a jogalkotó a földtulajdonhoz kötötte, amely akkor még azért nem jelentett vadászati rendszerváltást,mert a földtulajdonnal ténylegesen rendelkezők nem voltak tisztában jogaikkal, vagy jogaik értékével. De most már pontosan látják, hogy a vadászati jog olyan érték, amelyért versengenek, tehát magas árat lehet szabni érte.
Harmadrészt pedig be kell látnunk, hogy szövetségesek nélkül, magunkra maradtunk.
A politikát csak a vadászat érdekli nem a vadász, létszámunk kevés ahhoz, hogy érdemi lobbitevékenységet folytathassunk. Ha pedig választani kell, egyértelmű, hogy a földtulajdonosok érdekeit tekintik elsődlegesnek, hiszen a választáson kell a szavazatuk.
Az un. közvélemény véleménye a vadászatról közimert.
Ami azonban a legnagyobb baj, az elmúlt években sikerült a földtulajdonosokat is magunk ellen hangolni. Az erő poziciójából tárgyaltunk velük, most pedig félünk, hogy kiderül az erő velük van.
lsd. Vadászati kár, vadkár, tagfelvétel
Azon pedig senki se csodálkozzon, ha a földtulajdonos azt látja, hogy ő 120.-Ft-ot kap a területe béleti díjaként, a vadásztársság pedig ugyanazt a területet pausale szerződés keretében 2000.-Ft-ért adja tovább persze, hogy úgy érzi át lett verve.
Röviden összefoglalva úgy tűnik, hogy aki a jövőben vadászni akar annak még mélyebben kell a zsebébe nyúlnia.
|
[Friss hozzászólások] [42-23] [22-3] [2-1]
|
Új bejegyzés
Frissítés
