A TÁRSAS  VADÁSZATOK ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK ÉS LEVEZETÉSÉNEK

BIZTONSÁGI  SZEMPONTJAI

Ezen előírásokat az általános szabályokon túlmenően,mindenfajta  társasvadászaton kötelező betartani. 

Tekintettel arra, hogy a társas vadászatokon több vadász – ezáltal több vadászati eszköz – is jelen van, sőt a vadászatnak általában más résztvevői (hajtók,stb.) is vannak, a sérülés okozására alkalmas eszközök ÉS az általuk esetleg potenciálisan veszélyeztetettek is egyidejűleg, nagyobb létszémban tartózkodnak egy helyen. Egy-egy meghibásodás, figyelmetlenség esetén már önmagában ebből eredően is nagyobb a veszély kockázata, ha azonban ehhez még hozzávesszük az esetleges előkészítési, szervezési vagy irányítási hibákat, egyes résztvevők - előre nem látható – képzetlenségét, gyakorlatlanságát vagy akár fegyelmezetlenségét, netán izgalmi állapotában meggondolatlan viselkedését, könnyen belátható, hogy ezen tényezők bármelyike nagy veszélyforrást, kockázatot jelenthet. És ha valami megtörténhet, az előbb-utóbb meg is történik...
Éppen ezen tényezők – vagy ezek szerencsétlen egybeesése – okozzák,hogy a legtöbb lőfegyvertől eredő vadászbaleset, sérülés, vagy annak közvetlen veszélye a társas vadászatok alkalmával fordul elő. Ezért a társas vadászatok biztonsági előírásaira – a minden vadászaton betartandó előírásokon túlmenően – külön szabályok is vonatkoznak, amelyek ismerete és betartása a társas vadászat minden résztvevőjére nézve kötelező. A társas vadászatokra vonatkozó szabályok meghatározzák úgy a jogosult, mint az irányításban résztvevők feladatait, jogait és kötelezettségeit is, hangsúlyt adva az előkészületek, az ellenőrzés és az irányítás felelősségének.

Vezetik a szomorú statisztikát a nagyvadra tartott társas vadászatok, ahol – az ott alkalmazott lőfegyver- és lövedéktípusok következtében – a sérülések nagyobb távolságból is bekövetkezhetnek, kimenetelük általában súlyos, nem ritkán halálos.

Az apróvadra szervezett társas vadászatok során előforduló sérülések – mivel az itt alkalmazott lőfegyverek, lőszerek lőtávolsága, hatékonysága kisebb – ritkábbak és következményeik általában kevésbé súlyosak az előbbieknél.

Mit ír a jogszabály a társas vadászatokról általában

Vtv. 70. § (1) A vadászat formája lehet:

b) három vagy több vadász részvételével tartott vadászat (a továbbiakban: társas vadászat).

Vhr. 66. § (1) Társas vadászati mód esetén a vadászatra jogosult köteles vadászatvezetőt állítani. A társasvadászatot a vadászatvezető irányítja. A biztonságos vadászat lefolytatása érdekében kiadott vadászat vezetői utasítás megszegése a vadászat rendje megsértésének minősül.

(2) A társas vadászatok ütemtervét a jogosult köteles legkésőbb szeptember 30-áig az illetékes vadászati hatóságnak, rendőrhatóságnak, valamint - a természetvédelem alatt álló területre vonatkozóan - a természetvédelmi hatóságnak írásban megküldeni, és az esetleges változást - legkésőbb a vadászat kezdetét két nappal megelőzően - bejelenteni.

A Vtv. 70. § (1) bekezdésének b) pontja szerint társasvadászatnak minősül a nagyvad terelő- és hajtóvadászata, az apróvad kereső-, illetve hajtóvadászata amennyiben a felsorolt vadászatokon három vagy több vadász vesz részt.

Vhr. 71. § (2) A lőállásokhoz a vadászatvezető vagy a felvezető vezeti a vadászokat. A lőállás elfoglalásakor a felvezető a vadásszal ismerteti a szomszédainak helyzetét, a hajtás irányát, valamint a tilos lőirányokat. Ha a vadászat gazdasági vagy földút közelében folyik, az utakra őröket kell állítani. Tilos a hajtók között kitörő vagy a vadászok vonalán átfutó vadat célozva követni. A lőállást a hajtás, illetve a terelés befejezése előtt tilos elhagyni.

(3) A vadászatra vonatkozó szabályok, illetve utasítások megszegőjét a vadászatvezető figyelmezteti, súlyosabb esetben a vadászatból kizárja. A hajtás megindítását és végét a vadászatvezető a vadászat résztvevői számára köteles egyértelműen jelezni. A hajtás lefújása után tilos lövést leadni, kivéve - a vadászatvezető előzetes eligazítása alapján - a sebzett vad terítékre hozását. A hajtás lefújása után szabálytalanul lövést leadó vadászt a vadászatvezető köteles a napi vadászatból kizárni.

Vhr. 73. § (3) Hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani.

Vhr. 74. § (1) A társas vadászat színhelyére elsősegélydobozt kell vinni. Erről, valamint az elsősegélynyújtó felszerelések szükség szerinti pótlásáról a vadászatvezető gondoskodik.

Ennyi a központi szabályozásnak az a része, amely mindenfajta társasvadászatra vonatkozik...

A jogszabály egyértelműen meghatározza, hogy a 3 vagy több vadász részvételével tartott, nagyvad terelő- és hajtóvadászat, valamint az apróvad kereső- és hajtóvadászata társas vadászatnak minősül. (Azt csak sajnálni lehet, hogy a nagyvad terelő- és hajtóvadászat, valamint az apróvad kereső- és hajtóvadászat fogalmát viszont nem egyértelműen, illetve egyáltalán nem tisztázza, csupán a terelővadászatra tesz utalást... Külön is érdekes, hogy miért "annak minősül" és miért nem AZ.. ?)

Ez azért lényeges, mert ugyanakkor pl.3 vagy több vadász egyidejű, közös lesvadászata, húzáson, cserkelésen, vagy barkácsoláson való részvétele viszont nem minősül társas vadászatnak, az továbbra is egyéni vadászat....

A jogszabály a jogosult kötelezettségévé teszi a társas vadászatok ütemtervét szeptember 30.-ig előzetes bejelentését és az esetleges változások legalább 2 nappal korábbi bejelentését a hatóságok felé... Az ütemterv szóból kikövetkeztethető ugyan, hogy a jogalkotó valószínűleg az időpontokra gondol, a rendelkezés ezen túlmenően nem határozza meg azt, hogy ennek a bejelentésnek mit kell tartalmaznia! Mivel a bejelentési kötelezettség egyik célja az ellenőrzési lehetőség megteremtése, célszerű dátumon kívül a vadászok gyülekezési helyét, illetőleg a vadászat előtti eligazítás helyét is megadni a hatóságnak.

Bár a jogszabály a bejelentést csupán egy sereg hatóság felé írja elő, biztonsági szempontból javasolható az érintett települések Hirdetőtábláin is előzetesen közzétenni a társasvadászat időpontját – feltüntetve a hajtások helyét is!!!

Ezt kiválóan kiegészítheti a Vhr.71.§. (2) bek.-nek azon kötelező előírása, hogy a vadászat helyszínére bevezető gazdasági – és földutakra őröket kell állítani. Javasolt ezen utakra a vadászat tényére és időtartamára utaló táblák kihelyezése is.

Előírja a jogszabály azt is, hogy társas vadászati mód esetén a jogosult köteles vadászatvezetőt állítani, aki a társas vadászatot irányítja. A vadászatvezető személyéhez aztán mindenféle jogokat és kötelezettségeket rendel, utasításainak be nem tartását szigorú következményekkel fenyegeti... Ezeket mindenesetre kellő komolysággal kell venni és betartani !

Senki számára nem lehet kétséges, hogy a vadászat eredményessége, lebonyolításának módja, hangulata, de a biztonság szempontjából is alapvető fontosságú a vadászatvezető és az irányításban résztvevő többi személy hozzáértése, gyakorlata !

Azt azonban furcsa módon nem határozza meg a jogszabály, hogy KI jogosult vadászatot vezetni, a résztvevők biztonságát is érintő utasításokat adni – holott ugyanakkor a hivatásos vadász munkakör betöltését igen szigorú feltételekhez köti...

Ugyanígy azt legalább ilyen fontos tényt sem határozza meg, hogy a több vadász, hajtó, stb. részvételével megrendezett társas vadászatokat meg kell tervezni, előkészíteni, vagy hogy ehhez hozzáértés és gyakorlat szükséges!

Az előzetes tervezés és alapos előkészítés azonban a résztvevők biztonsága, és az irányítók jól felfogott saját érdekében elengedhetetlen! Csak melegen ajánlani lehet, hogy addig is amíg a központi szabályozás ezt nem pótolja, a vadászatra jogosult jelölje ki azokat a szakmailag képzett, hozzáértő és gyakorlott személyeket, akik a társasvadászatok tervezését, előkészítését és irányítását végezni, dokumentálni jogosultak!

Csak meleg jószándékkal javasolható tanácsként, a 10 főnél több vadász részvételével tartott társasvadászatok esetében célszerű a szakképzett és legalább öt éves gyakorlattal rendelkező személy, míg a 10 főnél kevesebb vadász részvételével tartott társasvadászatok esetében vadászvizsga és legalább öt éves gyakorlattal rendelkező személy (személyek) közül kijelölni az arra alkalmasakat. Döntő a képzettség mellett a helyismeret, a szabályok ismerete és az irányító képesség.

A Vhr.71.§. (2) megemlíti a felvezető fogalmát, és igen fontos feladatot, felelősséget utal a hatáskörébe, nevezetesen a vadászoknak a lőállásokhoz való felvezetését és ott a biztonsági szempontból alapvető információk megadását, a vadászat során követendő magatartás meghatározását. Éppen ezért erre a feladatra olyan megbízható személyeket kell kijelölni, akik a vadászterületet és a társasvadászat tervét – külön-külön az egyes hajtások részletes tervét is! – kifogástalanul ismerik, esetleg annak előkészítésében közreműködtek! Külföldi vadászok részvétele esetén fontos, hogy a felvezető a vadász által beszélt nyelven is félreérthetetlenül és szakszerűen meg tudja adni a kötelező információkat!

Igen fontos kötelezettség a lőállás elhagyásának tilalma!! Meg kell értetni mindenkivel, hogy már néhány méternyi helyváltoztatás is óriási veszélyhelyzettel járhat! Ugyanígy tilos a puskásvonalon vagy a hajtóvonalon áthaladó vadat célozva követni, vagy a hajtás/terelés lefújását követően engedély nélkül lövést leadni! Ezen szabályok megszegőivel szemben a vadászatvezető a jogszabály szerint KÖTELES a legszigorúbban eljárni

Nem említi ugyan a jogszabály, de az eredményességen kívül a biztonságban is jelentős szerepe van a hajtás vezetésének, a hajtásvezetőnek, ami nyilvánvalóan nem azonos a vadászatvezető szerepével! A hajtásvezető a hajtók irányításáért, a hajtás menetrendszerű és hatékony kivitelezéséért felelős személy, akinek a hajtásban mindenki engedelmességgel tartozik!

A hajtásvezető lehetőség szerint vadász, vagy hivatásos vadász, de lehet akár alapos helyismerettel és irányítási készséggel rendelkező más személy is. Lényeges, hogy alapos helyismerete mellett az egész társasvadászat tervét - ezen belül az egyes hajtások tervét külön-külön is – részletesen ismerje és a vadászatvezetővel bármikor kapcsolatba tudjon lépni.

Nagyobb kiterjedésű vagy létszámú hajtóvonal esetén – különösen fedett terepen – elengedhetetlen, hogy a hajtásvezető munkájának segítésére - vele együttműködő és utasításait követő - terepismeretekkel rendelkező szárnyvezetőket jelöljünk ki. A társasvadászat előkészítésébe, az előzetes helyszíni bejárásba lehetőség szerint a hajtásvezetővel és a felvezetőkkel együtt a szárnyvezetőket is vonjuk be, győződjünk meg arról, hogy a feladatukat megértették és képesek végrehajtani!

A központi szabályozás a hajtókra nézve különösebb előírást nem tesz, csupán az apróvadra illetve nagyvadra tartott társasvadászatok esetén állít fel korhatár minimumokat, amelyeket mindenképpen tartsunk is be.

A hajtók tekintetében is érvényesek viszont általános szabályként a Vtv. 69.§. előírásai, különösen a (6) és (7) bekezdése, amelyeket a vadászat irányításáért felelős személyeknek kötelességük a hajtókkal is betartatni!!!

A Vhr. 73. § (3) előírja, hogy a hajtásnál a hajtók közé megfelelő gyakorlattal és terepismerettel rendelkező hivatásos vagy sportvadászokat kell beosztani. Ez nyilvánvalóan a hajtás és a hajtók biztonságát, a hajtásvezető munkájának segítését célzó intézkedés. Célszerűen közülük ki lehet választani a hajtásvezetőt és a szárnyvezetőket, ha az ehhez szükséges feltételekkel rendelkeznek. Külön meg kell határozni viszont a hajtásban lévő puskások által követendő magatartást!

A vadászat eredményessége, szervezettsége miatt, de biztonsági szempontból is döntő jelentőségű a vadászat irányítói közötti megfelelő kommunikáció, miáltal a vadászatvezető folyamatosan informálódhat a történésekről, utasításokat adhat a felvezetők, a hajtásvezető, az utánkeresők és vadszállítók stb. számára. Régebben ezt bonyolult, ám a vadászat hangulatában is nagy jelentőséggel bíró kürtjelzésekkel oldották meg, amelynek szép és hasznos hagyománya sajnos az utóbbi évtizedekben feledésbe merült – talán éppen "teátrális" külsőségei és bonyolultsága miatt. Manapság ezt igen jelentősen megkönnyíti a technika, a mobiltelefonok, kézi rádiók kissé talán illúzióromboló, de kétségkívül előnyös használata. Ma már nem túlzott elvárás, hogy a vadászat irányítói –biztonsági, szervezési, iidőtakarékossági célból – fel legyenek szerelve a közvetlen kommunikációt lehetővé tevő működőképes technikai eszközökkel, és azokat tudják is megfelelően használni.

Ez esetben is gondolni kell azonban arra az eshetőségre, hogy ezen eszközök váratlan működésképtelensége esetén se léphessen fel balesetveszély, az alapvető biztonsági jelzések leadását más módon is meg kell szervezni.

Kiemelt szerepe vanmindenfajta társas vadászat során – ezt a Vhr.71.§. (3) külön ki is hangsúlyozza – a hajtás kezdete és befejezése (lefújás) mindenki számára egyértelmű jelzésének. Ezt a jogszabály a vadászatvezető feladatává teszi.

Itt adhatunk egyszerűsített formában ismét szerepet az ősi vadászkürtnek azzal, hogy a hajtás kezdetét és végét egyezményes, mindenki által hallható és megkülönböztethető egyértelmű kürtjel jelzi. Nem kell ehhez alapesetben sem a hagyományos kürtjelek ismerete, sem pedig zenei tudás. Elegendő, ha a hajtás megindulását például egy hosszú kürtjellel, a hajtás befejezését pedig három hosszú kürtjellel jelezzük. Emellett meg lehet beszélni akár egy "Helyben marad, kontra hajtás !" kürtjelet is... Lényeges, hogy ezeket a kürtjeleket a vadászat megkezdésekor tartott eligazításon mindenkinek a tudomására hozzuk. Az is lényeges viszont, hogy a vadászat során kürtjelet csak az arra kijelölt személyek, és csak utasításra adhassanak le!! A kürtöst célszerűen a hajtóvonalban helyezzük el, vele a vadászatvezetőnek illetve a hajtásvezetőnek kapcsolatban kell lennie! Profi megoldás – és különösen nagyobb hajtások esetén célszerű – a két kürtös alkalmazása, amelyek közül az egyik a hajtóvonalban, a másik a vadászok közelében van.

A felvezetők rádiós "készrejelentése" alapján a vadászatvezető utasítást ad a vadászok közelében lévő kürtösnek a hajtáskezdet jelzésére, amit a hajtóvonalban lévő kürtös aztán megismétel, mintegy "visszaigazolva", hogy a jelzést megértették és a hajtás megindult. Ugyanígy lehetséges a hajtás végének egyértelmű jelzése, vagy akár a "Kontra" is.

Az egyértelmű jelzés mellett megnyugtató érzés ez a vadászok számára is...

Igen lényeges biztonsági szempont a megfelelő előkészítés mellett a társas vadászat minden résztvevőjének részletes eligazítása is, amelynek megértését és tudomásul vételét a résztvevők a vadászat megkezdése előtt aláírásukkal igazolják.

Ennek az egyes társas vadászati módokhoz javasolt tartalmát és részleteit az adott társasvadászati módoknál tárgyaljuk, azok megtervezésének biztonsági szempontjaival együtt, mivel a nagyvadra tartott társas vadászatok az apróvadra tartott társas vadászatoktól úgy tervezési, mint biztonsági szempontból részleteikben alapvetően különböznek.

Mindazonáltal vannak olyan előírások, ellenőrzési – információközlési kötelezettségek amelyeket minden társas vadászat előtt végre kell hajtani, függetlenül attól, hogy a vadászat nagyvadra, vagy apróvadra folyik-e.

Ennek keretében a vadászatvezető (nem az elnök, nem a titkár, stb., hanem a vadászat vezetője !)

1. Felszólítja a résztvevőket, hogy áttekinthetően, külön vadászok-személyzet-hajtók csoportokban különüljenek el.
2. Bemutatkozás és rövid üdvözlés után (ha szükséges, röviden bemutatja a jelenlévő "rangidőst" is) ismerteti a tervezett vadászati módot, az elejthető vad faját-ivarát-minőségét, az alkalmazható fegyvert és lőszert. Ismerteti a tervezett hajtások számát, várható időtartamát, valamint a hajtások kezdetének és végének jelzését, az alkalmazott egyéb jelzéseket. Közli a vadászattal kapcsolatos szükségesnek tartott egyéb információkat (közlekedés, lőállások, azok kiosztásának, megközelítésének módja, utánkeresés, vadszállítás, hajtásközi szünetek, ebéd, terítékkészítés, stb.) Javaslatot tesz arra, hogy egy-egy hajtásra a vadászok mit (vagy mit ne) vigyenek magukkal, felhívja a figyelmet a várható körülményekre és a javasolt magatartásra. Lehetőség szerint bemutatja a hajtások vázlati térképét is.
3. Egyenként bemutatja a felvezetőket, a hajtásvezetőt, mint olyan személyeket, akik a vadászat során utasításokat adhatnak és intézkedésre jogosultak.
4. Felhívja a figyelmet az általános biztonsági szabályokon kívül az adott társasvadászaton külön is betartandó biztonsági előírásokra, külön is kiemelve a legfontosabbakat:a fegyvert csőre tölteni csak a lőálláson szabad, a felvezető által engedélyezettől eltérő irányba, vagy a hajtás lefújását követően lövést leadni tilos. Ismerteti a lőálláson követendő magatartást, a lőállás elhagyásának tilalmát, illetőleg azt a kötelezettséget, hogy a hajtás lefújását követően, vagy hajtások közti szünetekben, gyülekezőn, stb. a fegyver csak ürítve, nyitott zárszerkezettel hordható !!! Ismerteti mi a teendő esetleges sérülés, vagy rosszullét esetén, illetve a mentőláda helyét, az elsősegély nyújtó személyét. Ismerteti mi a teendő, ha valaki a vadászatról annak befejezése előtt el kíván távozni.
5. Megkérdezi,hogy az elhangzottakat megértették-e, illetve van-e valakinek kérdése.
6. Elvégzi az egyes vadászok lőállásainak kiosztását (számhúzás vagy más módon) és ellenőrzi, hogy a vadászok érvényes okmányok birtokában, vadászatra alkalmas állapotban vannak-e. Elvégzi a vadászat biztonsági dokumentálását és azt a résztvevőkkel is aláíratja. Kijelöli az egyes felvezetőkhöz és járművekhez besorolt vadászokat. Külföldi vadászok esetében ennek során figyelembe kell venni a felvezetők nyelvismeretét!
7. Eligazítja a kürtösöket, az utánkeresőket, vadszállítókat és az utakra kiállítandó őröket.

      (A hajtásvezető mindeközben a hajtók eligazítását végzi el.)

1. Jelt ad a felvezetés és a hajtók felállításának megkezdésére.

Következik : Társas vadászatok nagyvadra.

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.