A cég volt vezérigazgatója, Horváth László lapunknak arról számolt be, hogy már 2002 nyarán furcsa módon ajánlották fel neki a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatói pozícióját. Mint mondta, elsőként az egyik legnagyobb padlóburkoló társaság, a Graboplast egyik munkatársa kereste meg, s egyetlen „feltételként” azt határozta meg, hogy amennyiben megkapja az állást, úgy meghirdeti eladásra a részvénytársasághoz tartozó Zalahalápi Parkettagyárat. Tekintettel arra, hogy közvetlen kollégái és más, a szakmában is elismert szakemberek arra biztatták, vállalja el, hiszen a parkettagyár úgyis nagyon veszteséges, a feltételeket elfogadta. Az egyik legnagyobb padlóburkoló társaság, a Graboplast és a Wallis erejét bizonyította, hogy 2002. október 15-vel ki is nevezték vezérigazgatónak. A padlóburkológyár egyébként még 2001-ben került a Wallis Zrt. érdekeltségi körébe. Ám hiába a jóakarat, a szereplők elszámították magukat, mert az új vezérigazgató vezetése alatt az igazgatóság egy szabályos pályázatot írt ki a Zalahalápi Parkettagyárra. A részvénytársaság által megbízott független értékbecslő 1,7 milliárd forintra értékelte a gyárat. Ehhez képest a pályázatra egy értékelhetetlen ajánlat és a Graboplast 600 millió forintos ajánlata érkezett. A Bakonyerdő Zrt. igazgatósága – bár elég nagy nyomás nehezedett rájuk – a végleges nemet egy budapesti tárgyaláson Bajnai Gordon, a Wallis akkori vezérigazgatójának jelenlétében mondta ki. A boszszú akkor elmaradt.
Ám 2006-ban, az új vadászterületek kijelölési időszakában kormány közeli csoportok egyre agresszívabb támadásokat intéztek a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója ellen – állítja Horváth László. Úgy emlékszik, volt olyan tárgyalása, amelyen „tárgyalófelei” azt közölték vele, hogy válaszát délután már Őszödön kell jelenteniük. Elmondása szerint a legdurvább támadás a Tátrai Miklóshoz köthető érdekkör részéről érkezett, mégpedig a bakonyi üzemi területtel kapcsolatban. Tátrai Miklós akkor még a Pénzügyminisztérium államtitkára volt, s így a Bakonyerdő Zrt. vezérigazgatója nem sejthette, hogy 2007-ben lényegében a főnöke lesz azáltal, hogy kinevezik a vagyonkezelő élére.
Horváth úgy emlékszik erre az időszakra, hogy a cég érdekében igyekezett kimutatni lojalitását az új vezetőknek. Mint mondta, ezért a bakonyszentlászlói erdészet igazgatójának Tátrai Miklós öcscsét, Tátrai Gábort nevezte ki. Ezt követően viszont egy magas-bakonyi területtel kapcsolatban mégis sikerült összerúgnia a port a vezetőkkel. A vezérigazgató véleménye szerint ugyanis gyors tavalyi leváltását főként annak „köszönheti”, hogy amennyire lehetett, akadályozta a bakonybéli vadászterületek kialakítását, mégpedig Tátrai Miklós, az MNV Zrt. volt vezérigazgatója ellenében. Állítása szerint azt próbálta elkerülni, hogy magánkézbe adják a Bakony legértékesebb hatezer hektárjának vadászati jogosultságát. Másrészt – tette hozzá – 2010-ben járnak le az erdőgazdaság üzemi vadászterületeire szóló haszonbérleti szerződések, s látható, hogy bizonyos kormány közeli körök itt szeretnének további vadászterületeket szerezni. Feltételezhető, hogy ezen ügyletek gördülékenyebb intézése miatt bocsátották el, s nem a sajtóban megszellőztetett devizaügyletek miatt. Akkor arról cikkeztek, hogy a cégnek ilyen ügyletek milliárdos veszteséget okoztak. Az összefonódások mértékére jellemző, hogy az említett csaknem hatezer hektárra vadászati jogosultságot szerző vadásztársaság, a Magas-Bakony Vadgazdálkodási, Sport- és Környezetvédelmi Egyesület fegyelmi bizottságának tagja az a K. Szabó Imre lett, aki a kecskeméti Megatrend Informatikai Zrt. elnök-vezérigazgatója. Az állami erdészeteknek ennek a cégnek az ügyviteli szoftverét kell telepíteniük és alkalmazniuk, amely beruházásra az MNV Zrt. még Tátrai vezérigazgatósága idején 1,5 milliárd forintot szánt.
A vezérigazgató elbocsátásakor megnevezett, állítólagosan csaknem egymilliárdos kárt okozó devizaügyletnek a Bakonyerdő Zrt. 2008-as éves beszámolójában nincs nyoma. Sőt az derül ki, hogy a cég saját tőkéje a vizsgált évben 50,935 millió forinttal nőtt. A kötelezettségek, vagyis a tartozások mértéke 371,154 millió forinttal csökkent. Horváth László megjegyezte: ilyen mértékű kötelezettségcsökkenés a társaság életében még nem volt, s megfordult a társaság eladósodása. A pénzügyi műveletek eredménye rubrikában pedig a csaknem egymilliárdos hiány helyett, 47,7 millió forint többletet mutattak ki, amit úgy magyaráznak, hogy „a pénzügyi műveletek 2008. évi nyeresége a devizaügyletekből származott”. Az MNV Zrt. sajtószóvivője ígéretével ellentétben lapzártánkig nem válaszolt az ügyben feltett kérdéseinkre. Elsősorban azt szerettük volna megtudni, ha valóban nincs devizaügylet-veszteség, mivel támasztják alá az igazgató leváltását.

Forrás: MNO

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.