|
Mi a teendő, ha vaddal ütközünk?
Kisalföld Online 2011.02.16. 18:06
 Becslések szerint évente hazánkban több mint 15 ezer kis- és nagyvad esik áldozatául közúti balesetnek. A téma egyik megyei szakértőjét arról kérdeztük, mit tehetnek az autósok a balesetek elkerülése érdekében, és ha már megtörtént a baj, mi a teendő.
A közúti vadbaleset a jog szerint két veszélyes üzem, a mozgó vad és a mozgó jármű ütközése. A polgári törvénykönyv a felróhatóságot, esetleges rendellenességet és a baleset keletkezésének helyét tartja lényegesnek a kárfelelősség szempontjából – mondta el a Kisalföldnek Törzsök Gyula vadászati szakértő. – Ha bizonyíthatóan senki nem hibázott, rendellenesség sem volt, akkor mindkét félnek viselnie kell a saját kárát. Ha bíróságra kerül az ügy, gyakran részfelelősséget állapítanak meg, például, ha mindenki hunyó egy kicsit. Ilyen lehet az ittas vezetés vagy a gyorshajtás, illetve ha a vadászok az út százméteres körzetében etetőt, itatót vagy dagonyát létesítettek, vagy hajtóvadászattal "terelték" a vadat az útra.
– A helyszínt a baleset után elhagyni nem tanácsos, mert ha kiderül, ki volt az autós, az elütött, befülledt vad értékét ráterhelhetik. Ha szükséges, a mentők és a rendőrség értesítése után fontos megtudni, mi a pontos helyszín és ki a vadászatra jogosult. Az sem mindegy, az út melyik oldaláról érkezett a vad, mert az út gyakran területhatár is. Az értesítés után a társaság illetékese kiszáll a helyszínre, intézkedik és igazolást ad az autósnak. A "sárga-kék" kárbejelentőt is ki kell tölteni. Érdemes akár telefonnal több felvételt készíteni, nemcsak a járműről és a vadról, de például a hiányzó veszélyjelző tábláról vagy a magas útszéli növényzetről is, ennek később fontos szerepe lehet.
Érdemes tudni, hogy szarvasra és őzre inkább hajnalban és alkonyatkor, vaddisznóra egész éjszaka számíthatunk a közúton, de ha az út mindkét felén erdő, mocsár vagy nádas van, egész nap óvatosan kell vezetnünk. Óvatosságra figyelmeztető jel, ha az úton sáros vadnyomok húzódnak. Ahol magas a fű a padkán, érdemes az út középvonala felé húzódni, mert ellenkező esetben az elénk lépő állatokkal szemben „nulla" reakcióidőnk lesz. Általános szabály, ha az első átfutó állatot megúsztuk, számítani kell a többire is. Jó tudni, hogy a róka és a varjúfélék károkozása esetén az autós nem számíthat kártérítésre, akárcsak akkor, ha a vadászterületen egy ott nem vadászható faj egyede bukkan fel és okoz balesetet.
Vezetéstechnikai tippek. Ütközés előtt, ha lehet, a tükörbe nézni, nehogy újabb balesetet okozzunk, utána azonnal vészvillogót kapcsolni, félreállni, a vadat lehúzni az úttestről. Ha a vad elénk ugrik és kisebb testű, autópályán ne próbálkozzunk gyors kikerüléssel, mert borulás lehet a vége. Ilyenkor – már amennyire urai vagyunk a helyzetnek és reflexeinknek – inkább „vállaljuk be" az ütközést. Szarvas és vaddisznó esetén már érdemes manőverezni, de a sebességet ekkor se hagyjuk figyelmen kívül.
Forrás: Kisalföld Online
|
Súgó
Kedves malsza!
Ma már olyan, hogy váltó vad nincs. Csak vadászható és nem vadászható. A vadászható vad esetében mindig a társaságot perlik akár ütközés, akár vadkár van. A védett vad esetében, viszont SENKI nem fizet! Pedig azok is tesznek nagyon nagy kárt. Lásd nyári lúd, vetési varjú, stb. A kárt nem fizetik ki, ha nem a vt-t kötelezik, hogy lőjjön ki egy azaz 1 db varjút. Én kérdezem, miért tegyen egy vt ilyet, amikor nem az ő felelőssége. Ezért a természetvédelmi hivatalnak kellene fizetni. De nem teszi. Se terményért, se halért nem fizetnek. Csak a marha nagy milliós birságokat tudják kiszabni.