Az aranysakál : 5. Az első észleléseket követően mennyi idővel következett be az első elejtés, s mennyivel később jelent meg az első szaporulat, |
5. Az első észleléseket követően mennyi idővel következett be az első elejtés, s mennyivel később jelent meg az első szaporulat,
2013.07.12. 07:08
Vagyis milyen gyors volt az expanzió?
Dr. Heltai Miklós és "csapatának" válasza:
Az első észlelések meghatározása azért nehéz, mert a megjelenés/betelepedés valószínűleg két hullámban következett be. A hetvenes évek végén-nyolcvanas évek elején ugyanis voltak már igazolt észlelések. Összesen 4 db fiatal hím bizonyítópéldány került akkor elejtésre, amelynek adatait Demeter András közölte. Ezután a kilencvenes évek elején nem csak a Somogyban és Baranyában, hanem 1992-ben Tiszacsegén is volt igazolt elejtés és a Hortobágyon is megfigyelés. Magam az első fényképet válaszadó társamtól Jung Jenőtől kaptam (amit ezúton is köszönök Neki!). A fényképen egy sakál és egy róka feküdt egymás mellett a terítéken. A kilencvenes évek elején a Dráva síkon és Somogyban többfelé észlelték jelenlétét. A kérdőíves felmérések során először 1997-ben 4 Dunántúli vadászterület jelezte az aranysakál megfigyelését, de 1998-ban már érkeztek Bács-Kiskun megyei észlelések is. Ugyanakkor mind az észlelések, mind a teríték többsége (a terítéknél ez 90% feletti arányt jelent) Somogy-Baranya és Bács-Kiskun megye területéről érkezett. Bár a populáció és a teríték többsége ma is ezekről a helyekről kerül ki, de a sakál az ország egyre nagyobb területein jelenik meg. A becslési és teríték adatok mindenki számára ismertek és hozzáférhetőek az Országos Vadgazdálkodási Adattár honlapján (www.ova.info.hu). Ezeken a központi elterjedési területeken az akusztikus állománybecsléssel már 2004 és 2006 között is becsültünk a rókáét meghaladó állománysűrűséget, de elterjedési területében és országos összesített terítékében és becsült állományában ez inkább csak 2007-2008-tól figyelhető meg.
Üdvözlettel: Heltai Miklós
Jung Jenő és csapatának válasza:
Kedves Vadásztársak!
Nem elég hangsúlyoznom, hogy válaszaink, pusztán megfigyelések sorozatára, nem pedig tudományos, vizsgálatokon alapszanak. Említett kollégáimat minden esetben megkérdezésre, véleménynyilvánításra kérem fel. Így alakul ki általában egyes szám első személyben adott válaszom.
1992-ben észleltük az első példányt. 1993-ban, egy disznóhajtáson már három darabot ejtettek, külföldi vendégek. Meg voltak győződve, hogy rókára lőttek.
Tehát az első szaporulat már 1993-ban jelentkezett, mert az első három darabot, egy hat fős „csapatból” lőtték. A két felnőtt egyeden kívül négy darab jól „kinőtt”, anyányi példány volt (december). Következő évtől kezdtük észlelni szaporodását, terjeszkedését. Ekkor még nem volt érezhető a nagyvad (őz) gyérülése. Mindig újabb és újabb, számára alkalmas területrészeken jelent meg. Populációja nőtt, ennek következményeként, terjeszkedett állománya. Robbanásszerű elterjedéséről talán akkortól beszélhetünk, mikor már a szomszéd vadgazdálkodók is panaszkodtak. Ez megjelenése után nyolc évvel később volt. Ekkor már Gemencen is elesett az első aranysakál. Megjelenése, első észlelése után néhány évvel, a Dél-dunántúlon, kevés vadgazdálkodási egység volt, ahonnan ne jelentették volna megjelenését, jelenlétét, nagyvadban történt károkozását. Negyven kilométerre lakó hivatásos kollégám fényképe egyik vadászújságunkban öt darab, lesről elejtett egyeddel szerepelt. Ekkor már a két-három darabos teríték nálunk sem volt ritka, egy-egy alkalommal, ha a vadászat körülményei kedvezőek voltak.
Terjeszkedése, hódító törekvése egyértelmű, természetes ellenség híján, egyre távolabb és távolabb jelenik meg, és a családoknak táplálékban gazdag új élőhelyekre, területekre van szükségük. Természetesen megfelelő búvóhellyel és párosulva. Szinte az összes magyarországi megyében ott van. A Szlovák és Osztrák szakemberek megfigyelései alapján is kaptunk híreket, hogy náluk is megjelent (nem hivatalos, nem bizonyított adat). Ausztriában autópályán is ütöttek már el e fajból. Egyelőre alsó-ausztriában.
Vadászüdvözlettel: Jung Jenő
|