Az utóbbi időben sok kérdést kaptunk a földtulajdonosi vadászati jogközösségek működésével kapcsolatban. Ezek közül válogattunk.Ma már számtalan más rendelet – nemcsak a vadászati törvény – jogszabályt is ismerni kell, így az adótörvényeket, a Polgári Törvénykönyvet, a társasági törvényt, az erdőtörvényt, és még sok mást is. Nehéz eligazodni, ezért rengeteg a tanácstalanság, a tisztségviselők, a földtulajdonosi vadászati jogközösségek közös képviselői között.

Hogyan mondható fel a haszonbérleti szerződés?

A vadászati jog bérletére kötött haszonbérleti szerződést a felek határozott időre, az üzemterv 10 éves tevékenységi idejére kötötték. Ebből következőleg nem lehet 6 hónapra, vagy a gazdasági év végére érvényesen – ahogy a mezőgazdasági földterületek haszonbérletére, határozatlan időre kötött szerződéseket – felmondani. Csak azonnali hatályú felmondásra van lehetőség, amennyiben a haszonbérlő vadásztársaság a haszonbérleti szerződést foglaltakat nem tartja be. Ezek lehetnek: haszonbérleti díjat a haszonbérlő a megadott határidőre nem fizeti ki, a vadászati, és természetvédelmi törvényi előírásokat megszegi, azaz törvénysértést követ el. Az írásbeli felmondásra, ha a vadászatra jogosult haszonbérbevevő (vadásztársaság) 3 napon belül írásban nem reagál (ha elfogadja akkor nincs komplikáció, de ilyen azonnali beleegyezésre nem akadt még példa), akkor a felmondás érvényesítését 8 napon belül írásban kell kérni a területileg illetékes elsőfokú bíróságnál. Innen kezdve hosszadalmas peres-bírósági eljárás (első fok, másodfok, nyílván a Legfelső Bíróság) kezdődik, amely hosszú évekig elhúzódik. Tudunk évek óta folyó több eljárásról, igaz jogerős bírósági döntések is előfordultak. Egy ugyanis – bár hasonló – de mégsem „földbérlet”, hanem „dologbérlet”, mert a földtulajdonosokhoz kötött anyagi jog a vadászati jog.

Mire használható a tulajdonosok által föl nem vett bérleti díj?

Úgy tűnik örökzöld téma ez a kérdés. Ebben a kérdésben az első fontos törvény: öt évig tart a követelés elévülési ideje, azaz eddig követelheti a bérbeadó földtulajdonos a földje után járó haszonbérleti díjat. A tulajdonosok által fel nem vett összegeket más célra csak a földtulajdonosi közgyűlés határozata alapján használják fel. Így például hozzájárulás a mezőőr alkalmazásának költségeihez, közcélú, vízáteresztők, utak, berendezések építéséhez, javításához, egyéb a földtulajdonosok érdekét szolgáló célokra. A közgyűlési határozat nélkül a haszonbérleti díj más célra nem használható fel. Sem a jegyző(k) ilyen döntést jogkövetkezmény nélkül nem hozhatnak.

Hogyan hívható össze a tulajdonosi gyűlés és mikor határozatképes?

A földtulajdonosok közgyűlését csakis a közös képviselő hívhatja össze és minden esetben az önkormányzatok hirdető tábláira 30 napra kifüggesztett, a jegyző által igazolt dátummal megjelölt hirdetménnyel. (Nem számít ebbe a kifüggesztés, illetve a bevonás napja, ezért 30+2 nap). A közgyűlés csak akkor határozatképes, ha a vadászterület nagyságának 50+1 százaléknyi földterült tulajdonosa  vagy annak írásban két tanúval aláíratott meghatalmazás alapján jogosult képviselője (30 hektár alatti tulajdonosok esetében legalább 30 hektáronként) – és a jegyzők képviseleti jogát is beszámítva jelen van. Tehát: nem a földtulajdonosok (és jegyzők) száma, hanem az általuk képviselt területnagyság számít, illetve a számított százalék a szavazat alapja. A jegyző a meg nem jelent, vagy írásban megbízás alapján nem képviselt 30 hektár alatti és fölötti területtel rendelkezőket képviseli és minden, a hirdetményben megjelölt napirendben szavazásra jogosult. Mostanában többen felvetik, hogy a jegyzők csak a vadászati törvény 12. §-ában leírt három témában szavazhatnak. Ez azonban igen nagy jogi tévedés. Az érvényes közgyűlésen a távolmaradt földtulajdonosok helyett szavaz a jegyző. A földtulajdonosok – ha jelen vannak… vagy lennének, akkor minden napirendi témában szavazhatnak. Ezt a jogosítványt kapta meg a jegyző helyettük. Ha nem határozatképes az összehívott közgyűlés, nincs meg a területileg 50+1 %, új hirdetményt kell kihelyezni, 30+2 napos időtartamra. A közgyűlést mindig a közöd képviselő tűzi ki. A közgyűlést akkor is össze kell hívnia a közös képviselőnek, ha azt a földtulajdonosoknak az összes területből számított 1/3 része írásban kéri. Amennyiben a közös képviselő nem tűzi ki mondjuk, mert az 1/3-a a közös képviselő személyében akar változást – leváltást – úgy a területileg illetékes elsőfokú bírósághoz kell fordulni, a közgyűlés összehívásának bírói kikényszerítésének érdekében.

Mi a helyzet akkor, ha a közös képviselő lemond, vagy – ne adja Isten – elhalálozik?

A képviselő lemondása esetén mindaddig köteles az ügyben való eljárásra, amíg a gyűlés újabb képviselőt nem választ. Az elhalálozás esetén pedig a tulajdonosok területileg 1/3-a kitűzi a közgyűlést, tárgyszerű napirendi pontokkal, és ha határozatképes a közgyűlés, megválasztják a földtulajdonosok újabb közös képviselőjét.

Miért fontos a Szervezeti és Működési Szabályzat ismerete?

A szabályzat elkészítését és elfogadását a vadászati törvény írja elő, ennek hiányában működésbeli zavarok lépnek fel. A vadászati törvény írja elő, ennek hiányában működésbeli zavarok lépnek fel. A vadászati törvény végrehajtására kiadott FVM rendelet a félreértések elkerülése céljából szabályzati mintát is közzétett. Ha bármilyen vitás ügy felvetődik, netán bíróságra kerül, rögtön az SzMSz meglétét, annak szabályait, illetve azok betartását vizsgálja a bíróság. Ez ugyanis a megszavazott, és elfogadott belső szabályozás, a rend. Közgyűlésen ennek ismerete nélkül lehet, de nem tanácsos bármiről is vitatkozni.  

Milyen díjazás illeti meg a választott képviselőt?

Szinte minden tanácskozáson felvetődik a közös képviselő díjazása. Legtöbbször azt hozzák fel, hogy „ezt szabályozza a minisztérium”. Ez azonban tévedés, a vadászati törvény és annak végrehajtási rendeletei, valamint a kiadott útmutatók, tájékoztatók erre megadták a lehetőséget, de érdemben csak a földtulajdonosi közgyűlés dönthet, mert a jogszabály annak jogkörébe utalta. Ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell rögzíteni. A közzétett minta szerint, a haszonbérleti díjat, amelyet a képviselő földtulajdonosoknak kifizet, a földtulajdonost megillető tulajdoni hányadra eső rész szerint terheli a közösség-, illetve annak képviselőjének működése során felmerült összes költség. A kifizetésre kerülő összegeket – természetesen – ezzel csökkenteni kell. Ilyen elszámolható költségek: úti és posta költség, telefondíj, adminisztráció, 20 százalék forrásadó, szakértő és ügyvédi díjazás, számlákkal igazolt költsége. A képviselő éves költségvetést terjeszt a közgyűlés elé, és a következő éves közgyűlésen számol el a közösségnek.

Kötelezhető-e közgyűlésen jogszerűen meghozott határozat a meg nem jelentekre?

Ha a közgyűlés határozatképes volt, akkor természetes, hogy minden meghozott határozat a közösség minden tagjára kötelező. Ha nem így volna, akkor soha nem működőképes a vadászati jogközösség, ráadásul a távollévők jogait a jelen volt jegyző képviselte. A vadászati törvény (14.§ 4.bek.a. és b, pontja) lehetőséget ad arra, hogy ha a tulajdoni hányaduk alapján kisebbségben maradt, vagy a határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok valamivel nem értenek egyet – például jogos érdekeiknek lényeges sérelmével jár és hozott határozat – akkor a határozat meghozatalától számított harminc napon belül a határozatot bíróságnál megtámadhatják. Ezért kell a határozatképes közgyűlés meghozott határozatát a közgyűlés napjától számítva legkésőbb tizenöt napon belül az önkormányzat hirdetőtábláján újfent kifüggeszteni. Aki akarja, és ha valami gondja akad, bírósághoz fordulhat.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés