BH 2002.484

A föld használóját és a vadászatra jogosultat egyaránt terheli a vadkár-elhárítási, kármegelőzési kötelezettség, ennek költségeit fele-fele arányban kell viselniük [Ptk. 340 §, 1996. évi LV. Tv. 79. § (1) bek. a) pont]

   A per az alperes erdőtelepítésében 1996. és 1997. években bekövetkezett vadkár megtérítése iránt folyt a peres felek között. A felperes keresetében a K. község körjegyzőségének őt 338.685.- forint vadkár megfizetésére kötelező határozatának a megváltoztatását és a kártérítés alóli mentesítését kérte, míg az alperes viszonkeresetet terjesztett elő 2.055.329.- forint kártérítés iránt.
   Az elsőfokú bíróság a körjegyzőség határozatát megváltoztatva a felperesnek a határozattal érintett időszakra vonatkozó kártérítési kötelezettségét 141.749.- forintra mérsékelte. A határozattal érintettet követő időszakra vonatkozóan az alperes viszontkeresete alapján kötelezte a felperest 713.264.- forint és kamata megfizetésére, amelyből a 137.774.- forint kártérítés, 575.490.- forint pedig a perbeli erdőterület kerítésépítési költségének a 95 %-a. Ezt meghaladóan mind a keresetet, mind a viszontkeresetet elutasította.
   A mindkét peres fél fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, és a felperest terhelő marasztalás összegét 440.774.- forintra és kamataira leszállította, egyebekben helyben hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A másodfokú bíróság - az elsőfokú bíróságtól eltérően - a 606.000.- forint kerítésépítési költség 50%-ának a megtérítésére kötelezte csak a felperest.
   A jogerős ítélet ellen a perben személyesen eljárt alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, költségmentessége alapján kérve pártfogó ügyvéd kirendelését. A Legfelsőbb Bíróság által kirendelt pártfogó ügyvéd által előterjesztett felülvizsgálati kérelem a felperest 1.404.658.- forint és kamata megfizetésére kötelező ítélet meghozatalára irányult. Az alperes képviseletében előterjesztett felülvizsgálati érvelés szerint a másodfokú bíróság törvénysértően alkalmazott kármegosztást. Az alperes ugyanis mindent megtett a kár elhárítása érdekében, így a felelősség teljes mértékben a felperest terheli.
   Előrebocsátja a Legfelsőbb Bíróság, hogy mivel a felülvizsgálati eljárásban a jogi képviselet kötelező, a Legfelsőbb Bíróság csak a pártfogó ügyvéd által előterjesztett felülvizsgálati kérelemben foglaltakra volt figyelemmel a jogerős ítélet felülvizsgálata során.
   A felülvizsgálati kérelem nem alapos, mert a jogerős ítélet nem jogszabálysértő.
   A felülvizsgálati kérelem alaptalanul sérelmezi a kármegosztást tekintettel arra, hogy a perben eljárt bíróságok nem alkalmaztak kármegosztást, hanem a már bekövetkezett - és általuk helyesen megállapított összegű - vadkár teljes megtérítésére kötelezték a felperest. A már ténylegesen bekövetkezett vadkár megtérítésére való kötelezéstől független kérdés az, hogy a további károk megelőzése érdekében szükséges kerítésépítés költségeit kinek és milyen arányban kell viselnie. Alaptalanul állítja az alperes, hogy a Ptk. 341. §-a alapján kizárólag a vadászatra jogosult kötelezettsége a kár megelőzéséhez szükséges intézkedés megtétele és költségeinek viselése. A Ptk. 340. §-a, valamint az 1996. évi LV. Törvény 79. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a föld használóját is kárelhárítási, kármegelőzési kötelezettség terheli. Helyesen állapította meg tehát a másodfokú bíróság, hogy mivel a kármegelőzés mindkét fél közös érdeke, annak költségeit is fele-fele arányban kell viselniük.
   A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit a Pp. 275/A. §-ának (1) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VI. 20.352/2000. sz.)