Békés megyei vadásznap - vadászévtized búcsúztatással
„Jövőre veletek ugyanitt!"— hangzik el gyakran, ami az idei vadásznap esetében kiegészítésre szorul. Ugyanitt, de nem ugyanígy! Ebben a felállásban — 71 vadgazdálkodási egységben — biztosan nem lesznek itt a dobozi Marói-erdőben. Új korszak kezdődik, újjáalakult és új vadásztársaságokkal. Pintér Istvánt, az FVM vadászatért felelős főosztályvezető-helyettesét az elmúlt és az elkövetkező vadászévtizedről kérdeztük.

Volt egy tízéves korszak, mely a rendszerváltást követő 1996-os — új vadászati törvény szerint alakította és szervezte újjá a vadászok közösségét. De mit hozott a vadállomány életében?
- Ha gyorsmérleget akarunk vonni, elkerülhetetlen, hogy az 1996-os fordulatot megelőző évtizedekről is beszéljünk. Akkoriban ugyanis társadalmi szempontból felemás megítélés alá esett a vadászat, mivel inkább a politikai, gazdasági vezetés státusszimbólumának tekintették, s sokkal kevésbé a mezőgazdaság szerves részének. Szakmai szempontból azonban a központosított irányítás előnyökkel is járt, hiszen a szigorú szabályozás építő jellegű vadgazdálkodást eredményezett. Ennek a korszaknak azonban kedvezőtlen hatásai is voltak az apróvadállományra. A nagy terítékű fácánvadászatok iránti igény miatt a mesterséges fácántenyésztés általánossá vált, amikor is a baromfi tenyésztési technológiákat adaptálták.
Jó helyen, mondja: Békés az ország legjobb apróvadas területei közé tartozik. Igen, ez Békés megyében is jellemző volt. A nagymennyiségben kibocsátott, tenyésztett fácán
a  természetes  fácánpopuláció gyengülését eredményezte. A tenyésztett fácán gyengén repült, nem tudta felvenni a versenyt minőségben a vadfácánnal.
— Miért kellene, hogy felvegye?
- Mert nem mindegy, mennyit hajlandó fizetni egy fácánért a vendégvadász. A jól repülőért többet, ezért is fontos az állomány erősítése a tartástechnológia, a vadbiológia és az ökológia eredményeinek felhasználásával. Ez a törekvés már az elmúlt tízéves ciklus tapasztalatai alapján felerősödött. Az évtizedet, amelyben az alanyi jogú, és a földtulajdonhoz köthető vadászat volt a meghatározó, a demokratikus jogok gyakorlásának és a természettudatos vadgazdálkodás korszakának tekinthetjük.
— Természetvédelem és vadászat. Örök ellentét vagy új harmónia?
– Az elmúlt években sokat közelített egymáshoz a természetvédők és a vadgazdálkodók
szemlélete. Ahol apróvadat védek, ott védett, nem vadászható fajokat is óvok. A törvények betartásával a ragadozókontroll, a „préda—predátor-arány" szabályozása is összeegyeztethető a természet érdekeivel. Ezért is helyesebb vadon élő fajok élet
közösségében, és nem csak fajok védelmében gondolkodni. A nagyvadas területek esetében más a helyzet. A nagyvadlétszám nem csökkent, hanem inkább emelkedett. A társaságok döntő többsége bizonyította, hogy jó gazdája a területnek.
– Ez lesz a kérdés jövőre: kinek hiszik el, hogy jobb gazda lesz?
— Mivel a vadásztársaságok újjáalakítása válik szükségessé - a lejárt vadászati bérletek miatt — még az sem aggályos, ha egy 15 ezer hektáros területből akár három társaság területe lesz. Meg kell egyezni egymással és a földtulajdonosokkal. Ahol a vadásztársaság jó kapcsolatra törekedett a földtulajdonosokkal, ott várhatóan ismét ők lehetnek a vadászati jog haszonbérlői.
- Viták esetén mit tesz a minisztérium?
— A minisztérium — és a megyei FM hivatal - nem döntőbíró. Nem, a vadászati hatóság
mondja meg, ki és hol vadászhat, hanem a törvény és a földtulajdonos. Piaci alapon. Az állami területek esetében a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet apróvadas területeken hektáronként 100-300 forintos - nagyvadas területnél a 300-600 forint - haszonbérleti díjat vár el. Ez kihatással lesz a többi vadászterületre is. Az egyezséggel kialakuló vadászterületeken nyugodt, kiszámítható tíz év következhet.

Forrás: ForestPress

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés