Az afrikai elefántok Rodics Katalinnak köszönhetően menekülnek meg a kipusztítástól. Fotó: DM/DV

– Gyermekkorom óta a természet bűvöletében élek – mondja Rodics Katalin, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium főtisztviselője.

Orosz cirkusz

– Világszerte ismert annak a száz mongol farkaskölyöknek a története, melyeket nejlonharisnyákért cserélt el egy magyar cég, hogy fölnevelve őket bőrükből bundákat gyártson. Brigitte Bardot-val együttműködve sikerült őket megmentenünk, s továbbítani a Pireneusokba, ahol azóta is szabadon élnek, egy harminchektáros területen – emlékszik vissza. – Vagy itt van például a négy palackorrú delfin esete. A műugró medencében tartották őket a Margitszigeten, csak épp a tengeri sót spórolták ki vizükből, és kettő elpusztult. A másik kettőt sikerült visszajuttatnunk a Fekete-tengerbe. Szintén közismert annak a négy ugandai csimpánznak a története, melyet egy orosz cirkusz hurcolt országról országra. Természetvédők világszerte keresték őket. Nekem sikerült nyomukra akadnom: éppen Olaszországból vitték volna őket Oroszországba, Magyarországon át. És Európa-szerte egyedül Magyarországnak volt érvényben olyan jogszabálya, ami lehetővé tette tranzitszállítmány megállítását. Sikerült a csimpánzokat lefoglalnunk, s a mellékesen talált két gibbont is. A Jane Goodall Alapítvány – mely a csimpánzokért nagyon sokat tett angol zoológusnőről kapta nevét – segítségével vissza tudtuk szállítani őket Ugandába. Ott egy őserdővel borított szigetre kerültek, ahol félvad állapotban élhetnek. Többek között ennek is köszönhetően 1994-ben az Amerikai Egyesült Államoktól kitüntetést kaptam; ezt minden évben hárman kapják a világon, akik legtöbbet tették a természetért – sorolja Rodics Katalin.

Kapcsolat a vadasparkkal Csongrád megye mostani munkám szempontjából is fontos: a legtöbb veszélyeztetett állatot, növényt, melynek kereskedelmét nemzetközi egyezmények tiltják, Röszkénél és Nagylaknál igyekeznek illegálisan bejuttatni az országba, illetve kivinni innen – mondja Rodics Katalin. Kitűnő kapcsolatban áll a Szegedi Vadasparkkal is, már többször juttattak vissza tranzit-csempészszállítmányként Magyarországra érkező, a szállítmányellenőrzéskor lefoglalt szárazföldi teknősöket a mediterrán országokba.

Óriási kereslet

Afrikai elefántból egy ideje már nem évről évre kevesebb, hanem évről évre több van. Egyebek közt ez is nevéhez fűződik. Korábban az elefántok azért fogytak, mert vadászatukat hiába tiltották, az elefántagyarból, azaz elefántcsontból származó tárgyakra világszerte óriási volt a kereslet. Nagy meglepődést okozott világszerte, hogy éppen Magyarország tett a washingtoni egyezmény keretében javaslatot az elefántcsont-kereskedelem betiltására. – Az elefántcsont-kereskedelemben érintett országok természetvédelme nem tudta magát keresztülküzdeni az óriási ellenérdekeltségen. Megkerestek tehát engem, én pedig kezdeményeztem a minisztériumnál: tegyük meg a javaslatot. Meg is tettük, s utánunk csatlakozott az Egyesült Államok, és sok más ország, ahol tényleges piaca van, azaz volt az elefántcsontnak. Így állt le az elefántcsont-kereskedelem a közbenjárásomra, világszerte – meséli Rodics Katalin

Jó kezekben

– De továbbra is rengeteg a tennivaló az illegális állat-, növény-, illetve a belőlük készített termékek kereskedelmének megakadályozása területén – folytatja. Sokan nem is gondolnák: a tigrisnek például minden porcikáját hasznosítja a tradicionális kínai gyógyászat. Kínában már ki is halt a tigris ennek eredményeként, már a szibériai tigrist irtják, alig akad belőle néhány tucat. Magyarországon például a kosborokat, azaz orchideákat, a parlagi viperát és a kerecsensólymot veszélyezteti illegális kereskedelem. Ám Katalinénál jobb kezekben nem is lehetne az ügyük.

Lépcsőről lépcsőre Az egyetemen Csányi Vilmos, az ismert etológus – az állatok viselkedését kutató – professzor volt Rodics Katalin legmeghatározóbb tanára; később az MTA Szegedi Biológiai Központban Szabad Jánossal dolgozott együtt. A Munka-egészségügyi Intézethez kerülve genetikusként kémiai anyagokkal foglalkozott tíz évig, s e munkakört nem igazán szerette. Aztán váratlanul jött egy lehetőség. Kapott fél órát, hogy eldöntse, átmegy-e a Magyar Madártani Intézethez. Nem várta ki a fél órát: azonnal döntött; a védett állatok, növények, és a belőlük előállított termékek kereskedelmével foglalkozó washingtoni egyezménnyel kapcsolatos hazai feladatok megszervezése lett a feladata. Az intézet később a minisztérium keretei közé került, így ő is a minisztérium munkatársa lett.

Forrás: Délmagyarország Online

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés