„A vadkerítés gazdasági bűncselekmény.” A vadászterületek száma várhatóan 1368. Vadlétszám: a szarvas és a vaddisznó esetében jelentős többlet. A vadgazdálkodás egyensúlyának helyreállítása gazdálkodási feladat. Az Országos Erdészeti Egyesület Erdőművelési és Erdővédelmi Szakosztályainak szervezésében 2007. február 7-én fórumot tartottak „Erdőgazdálkodás és vadgazdálkodás kapcsolata az elkövetkezendő tízéves vadgazdálkodási üzemtervi ciklusban” címmel a budapesti Erdészeti Információs Központban.

Nagy számú érdeklődő jelenlétében Urbán Pál, az Erdőművelési Szakosztály elnöke nyitotta meg az idei év egyik jelentős egyesületi rendezvényét, majd Schmotzer András alelnök köszöntötte a megjelenteket.
Pintér István, az FVM Természeti Erőforrások Főosztálya helyettes vezetője a vadászterületek kialakításáról és a vadgazdálkodási üzemtervekről beszélt előadásában.
Elöljáróban összefoglalta a vadászterületek kialakításának eddigi tapasztalatait. Február végén lejárnak a tíz évvel ezelőtt kötött vadászterületi megállapodások, és március elsején az új jogosultak lépnek birtokba. A váltás folyamata egy évvel ezelőtt indult el. Bár a törvény nem írja elő a tulajdonosi gyűlés megtartásának legkorábbi időpontját, sokan a szomszédok megelőzésének gondolatával, már egy évvel ezelőtt megtartották. Az elmúlt év nyarán már 300 gyűlés lezajlott.
Ismert, hogy az összejövetelt a tulajdonosok 1/3-ának aláírásával lehet megrendezni. A Takarnet szolgáltatásának köszönhetőn az érintettek a gyűlésen ellenőrizhették a területeket.
Az elmúlt év decemberében befejeződtek a tulajdonosi gyűlések, összesen 1883. Másfél hónapja pedig már a kényszerhasznosítási folyamat zajlik, azokkal a területekkel kapcsolatban, ahol nem tudtak megegyezni.
Eddig az első fokon 853 jóváhagyó döntés született. 140 esetben elutasító határozatot hoztak, és 164 döntést pedig felfüggesztettek.
A korábbi években jóval több ügy jutott el a bírósági szakba, mint idén, és eddig az FVM valamennyi ügyben megnyerte a pert.
Ez annak ellenére alakult így, hogy közbejött az FVM átszervezése, ami több hétre visszavetette a tényleges munkavégzést.
A szakember még 100-150 fellebbezésre számít.
A vadászterületek száma növekedett, várhatóan 1368 lesz, a korábbi időszak 1189 egységéhez képest. Elsősorban Pest, Baranya és Hajdú-Bihar megyében, az utóbbiban a korábbi 57 helyett 82 lesz. Ez országos viszonylatban 16 százalékos növekedést jelent.
A kérelmek elutasításának okairól szólva elmondta, hogy számos formai elemnek kell eleget tenni, s ezek hiánya vagy be nem tartása alapja lehetett az elutasításnak. Többek között, ha nem arra jogosult személy hívta össze a gyűlést, ha nem írta alá az érintettek 1/3-a, nem hirdették meg harminc napig, nem a kitűzött időpontban tartották a gyűlést, a hirdetményt nem tették ki minden érintett településen, és még számos más ok merülhetett föl.
A vadgazdálkodás tervezéséről Pintér István emlékeztetett arra, hogy a tervezés három szintjét különböztetjük meg. A tízéves körzettervet, a területi egységek szintén tízéves üzemtervét, valamint az éves tervet, ami gyakorlatilag az állományszabályozást tartalmazza. A 24 körzetre elkészültek a körzettervek. Ezek tartalmazzák az éghajlati és domborzati adatokat, a vadállomány leírását, a fenntartandó legkisebb és a fenntartható legnagyobb vadlétszámot, az állomány minőségét, a golyóérettséget, a trófeabírálati szempontokat.
A vadlétszámot illetően, a főosztályvezető-helyettes megállapította, hogy a szarvas és a vaddisznó esetében jelentős a többlet. Bizonyos területeken az élőhely nehezen viseli el a vad jelenlétét. Ez a helyzet elsősorban Dél-Dunántúlra jellemző. Ugyanakkor elmondta, hogy nagy ellenállás tapasztalható a többlet állomány kilövésével szemben.
A megoldás kulcsát abban látja, hogy a vadászati jogot a földtulajdonhoz kötötték. Ez lehetőséget ad arra, hogy mintegy „cégen belül” összhangot teremtsenek az erdőművelés és a vadászat, vadgazdálkodás között.
Ezzel együtt nem hallgatható el, hogy vannak érdekek, amelyek a vadászatot helyezik előtérbe.
Leszögezte, hogy az egyensúly helyreállítása nem hatósági, hanem gazdálkodási feladat.

A vitában Urbán Pál fölvetette a vadkerítés ügyét, megállapítva, hogy az nem tartozik a rendes gazdálkodás módszerei közé. Éppen ezért a minisztérium álláspontját tudakolta a vadkerítéssel kapcsolatban.
Pintér István egyetértett a megállapítással, mondván nem kell kerítést építeni, s ha megváltozik a támogatási rendszer, akkor a feltételek is megváltoznak majd. Jelenleg a vadgazdálkodó a kár 95 százalékát köteles megtéríteni. Ebben az összefüggésben a kerítés preventív vadkárelhárító módszer.
Álláspontja szerint nem lehet csupán a vadlétszám csökkentésével biztosítani a felújítások sikerességét. Egy kis területű felújítást néhány őz is totálkárossá tehet, nem csak a szarvas.

Varga Béla emlékeztetett, hogy a bükk, a tölgy és a vad évezredeke óta együtt élt, és nem akadályozta felújulást. Álláspontja szerint az állami erdőkben, ahol egy kézben van a vadászati jog és az erdőkezelés, egyeztetni lehet az érdekeket.
Kérdést is föltett arra vonatkozóan, hogy vajon hány olyan terület van, ahol nem az állami tulajdonos, hanem valaki más fog vadászni?
A főosztályvezető válaszában elmondta, hogy ilyen tartalmú nyilvántartást nem vezetnek, ilyenről nincs tudomása, de ezzel együtt nem zárja ki ennek a lehetőségét. Egyébként az erdészeti társaságok vadászterületeinek csak mintegy fele saját terület, a többi más tulajdonosoké. Megemlítette, hogy nagy gond az osztatlan közös tulajdon, 200-250 ezer hektárnyi erdő tulajdonviszonyai még rendezetlenek.

Kondor Endre az erdészeti társaságok vezetőire hárította a felelősséget a meglévő áldatlan állapotokért. Helyettü(n)k senki nem fogja a vadat lelőni. Mire várunk? – tette föl a költői kérdést.
A vita hangulatát követve, valószínűleg már ekkortájt megfogalmazódott egy későbbi hozzászóló emblematikus véleménye: „A vadkerítés gazdasági bűncselekmény.”
Pintér István végezetül kérte az el nem hangzott vélemények eljuttatását a minisztériumba, az információáramlás mindkét irányának biztosításához.

Forrás: ForestPress

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés