Mától országos szinten 16 százalékkal nő a vadászterületek száma. Eddig 1189 vadászterületet tartottak nyilván az országban, összesen 8,5 millió hektáron. A területek újraosztását a vadgazdálkodási törvény tízévenként engedi meg, az első periódus tegnap éjfélkor járt le. Az elmúlt hónapokban összeülő tulajdonosi közösségek döntései nyomán a nagyobb vadászterületek osztódnak, így kisebbekből több lesz a következő évtizedben. A minimális vadászterület-nagyság háromezer hektár maradt. Mától országosan 1370 területen lehet majd vadászni. Pintér Csaba, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztályának vezetője elmondta: megyénkben az eddigi 54 helyett 66 vadászterületet alakítottak ki.

Tízezer hektárral bővül

– Az eddigi közel négyszázezer hektár több mint tízezer hektárral bővül a megyéhez nemrégiben csatlakozott települések területei által – kezdte. – Vadászati és halászati osztályunkon – az országban az elsők között – már tavaly február óta megkezdődött a munka a mostani határátrendeződéssel és vadászatijog-gyakorlással kapcsolatban. Különböző fórumokon tájékoztattuk az érintetteket, többek közt a regisztrációról, a meghatalmazás formáiról adtunk információkat. Rengeteg ember érintett az ügyben, hisz a földtulajdonosi közösség egyharmadára szükség van a gyűlések összehívásához. Ez csak egy háromezer hektáros terület esetében is ezer hektár tulajdonosait jelenti, márpedig gyakoribb a „néhány hektáros gazda". Mától lejárnak az 1997-ben megkötött, tíz évre szóló haszonbérleti szerződések, érvényüket veszítik az üzemtervek. A korábbi vadászterületi határok is megszűnnek, valamint a nyilvántartásba vett vadászatra jogosultak is – a régi formában – „megszűnnek". Sőt: elvileg a munkavállaló hivatásos vadászok munkahelye is megszűnik. Új kódszámon „futnak" az új határok: kevés olyan terület van, melynek határai nem változnak. Korrigálták a tulajdonosi közösségek ezeket, hisz több esetben így számukra praktikusabb. Akadt olyan példa a megyében, amikor egy folyó miatt – melyen nem tudtak átkelni – az egyik földtulajdonosi közösség inkább lemondott egy 40 hektáros területről a másik, szomszédos közösség javára.

Csak a nyilvántartásba vettek vadászhatnak

– Jó néhány esetben változott a vadászatra jogosultak köre is: akad olyan társaság, mely teljesen megszűnik. Ennek többféle oka lehet: „kiment a tagság a vadásztársaság alól", vagyis a tagjai „átmentek" földtulajdonosi alapra. Az is előfordult, hogy három kisebb részre bomlott a korábbi vadászterület.

Mától a vadászterületeket kialakító, és a földtulajdonosi képviselőket nyilvántartásba vevő új határozatok – újabb tíz évre – hatályossá válnak. Az vadászhat márciustól, akit a hatóság vadászatra jogosultként már nyilvántartásba vett.

– A nyilvántartásba vételhez a haszonbérleti szerződés megkötése és az üzemterv elkészítése szükséges egyéb más dokumentumok beadása mellett. Ezeket folyamatosan hagyjuk jóvá, eddig 5–6 ilyen nyilvántartásba vétel történt, de ez másfél-két héten belül mindenhol rendeződhet. A vadásztársaságoknak azonban még jó néhány feladatuk van: többek közt a beírónaplók hitelesítéséről kell gondoskodniuk, új szerződést kötni a hivatásos vadászokkal. A hatvanhat megyei vadászterület mindegyikén van már nyilvántartásba vett közös képviselő. Amíg azonban vadászatra jogosultként a földtulajdonosi közösséget nem veszik nyilvántartásba, addig a képviselő vezetésével a földtulajdonosok kötelessége a vad védelme, őrzése: a költségek is őket terhelik. A nyilvántartásba vételig viszont nem vadászhatnak. Ha valamely földtulajdonosnak vadkára van, vagy csak az iránt érdeklődik, hogy ki vadászik majd a földjén, az keresse fel a vadászati hatóságot, a helyi falugazdászt, esetleg a települési jegyzőt: tőlük tájékoztatást kaphat.
„ Néhány területen a megegyezés hiánya elhúzódó jogvitákhoz vezetett. A Felső-Szigetközben már benyújtotta nyilvántartásba vételét a Felső-szigetközi Vadászati Szövetség, mely a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.-től veheti át a területet. Alsó-Szigetköz esetében korábban hosszú évekig per folyt, mely azóta rendeződött, és továbbra is tulajdonosi alapon az Alsó-szigetközi Földtulajdonosok Vadászati Közössége lesz itt a joggyakorló. A megyében az eddig legnagyobb összefüggő résszel – 47 ezer hektárral – rendelkező Lajta–Hanság Zrt. területeiből több kisebb önálló vadászterület is kialakult: ők korábban is jó kapcsolatuk révén földtulajdonosi jogukkal élve vadászhattak a zrt. területén" – mondta Pintér Csaba.

A február végén záruló 2006–2007-es vadászszezont a vadgazdálkodási szektor várhatóan 15 milliárd forint árbevétellel és 0,8–1 milliárd forint nyereséggel zárja. Egy évvel korábban az ágazat 14,2 milliárd forint forgalmat bonyolított, az eredmény 450 millió forint volt.

Forrás: Kisalföld Online

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés