A másfél hónappal ezelőtti Baranya megyei esethez – amikor egy telepen illegálisan tartott szarvas elszabadult, s autókat rongált meg, valamint az embereket is veszélyeztette Pogányban – hasonló súlyos incidens történt a szigetközi településen. Hivatalosan meg nem erősített információink szerint nemrégiben három szigetközi férfi döntött úgy: a külföldi tulajdonban lévő, kerítéssel körbevett magántóhoz mennek, hisz ott „állítólag nemrégiben haltelepítés volt”. A látogatók gumicsizmában „dolgoztak”, amikor az ott tartott, tavat „ő rző” szarvas megvadult s megtámadta őket. Agancsával több helyen megsebesítette az orvhalászokat, akik szorult helyzetükben az egyik helyi puskás embert hívták – telefonon – segítségül. Végül egy jól irányzott lövés oltotta ki a szarvas életét: az állatot – talán bosszúból – házilag feldolgozták. A megtámadott férfiak közül ketten kórházba is kerültek. „Ügy” azonban eddig nem lett a dologból, hatóság elé nem került a dolog, mindenki „tartotta a száját”.

Tenyésztésre, vadászati célra

„ Manapság egyre divatosabb háznál, magánkertben vagy magántónál tartani vadat: emiatt is foglalkozni kell ezekkel az ügyekkel” – mondta Pintér Csaba, a Győr-Moson-Sopron Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Földmqvelésügyi Igazgatóság Vadászati és Halászati Osztályának vezetője. A vadaskert és vadaspark létesítésének szabályait az 1996-os vadászati törvény szabályozza. Eszerint a vadaskert a vadászterület gím-, dámszarvas, muflon, valamint vaddisznó tartása, tenyésztése, vadászata céljából, arra alkalmas vadászati rendeltetésq kerítéssel elzárt része. A vadaskertben történő vadászat alkalmával e törvénynek a vadászati tilalmi időkre és a vadászterület vadeltartó képességére vonatkozó előírásait nem kell alkalmazni. A vadászterület vadaskert létesítése céljából történő bekerítését a földterület tulajdonosának, használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére a másodfokú vadászati hatóság határozatban engedélyezi. A vadászterület engedély nélküli bekerítése a vadgazdálkodási szabályok megsértésének minősül. A vadaskert kerítésének fenntartásakor folyamatosan biztosítani kell, hogy a kerítéssel elzárt területről a vad ne törhessen ki, s oda természetes úton ne jusson be. A vadaskert meghatározott nagysága 200 és 500 hektár közötti.

Oktatásra, kutatásra, bemutatásra

A másik eset a vadaspark. A törvény szerint a „vadaspark a vadászterület kutatási, oktatási és bemutatási célból arra alkalmas vadászati rendeltetésq kerítéssel bekerített területe”. A vadászterület vadaspark miatti bekerítését az érintett földterület tulajdonosának, jogszerq használójának előzetes hozzájárulásával, a jogosult kérelmére itt is a másodfokú vadászati hatóság engedélyezi. Az engedélyben meg kell határozni a telepíthető, fenntartható vadfajt, annak darabszámát, a vad tartásával kapcsolatos állat-egészségügyi feltételeket. Vadasparkban vadászni csak a vadászati hatóság külön engedélyével szabad. A vadászati hatóság az engedélyt állat-egészségügyi ok esetében az állat-egészségügyi hatóság, védett természeti terület esetén pedig a természetvédelmi hatóság előzetes szakhatósági hozzájárulásával adja meg.

A vad lefoglalása bqncselekmény

Emellett a jogszabály lehetőséget ad „vad nem vadászati célú zárt téri tartására” is. Pintér Csaba elmondta: a vad az állam tulajdona, azt senki sem foglalhatja le jogszerqtlenül, hisz az bqncselekménynek, lopásnak és jogosulatlan vadászatnak számítana.
– Előfordulnak azonban olyan esetek, hogy az arató- vagy kaszálógép megsebez például egy őzgidát. A „megtaláló” elviszi a területileg illetékes vadásztársasághoz, ám ha ott nem tartanak rá igényt, mert nem tudják ápolni, akkor az illetékes hatóság engedélyét beszerezve otthon is tartható – a falubeli óvodások örömére. Ilyen esetek, kérelmek időnként nálunk is előfordulnak. Vad úgy is tartható természetesen – kedvtelésből tartott állatként –, ha az állat korábbi tulajdonosa már nem az állam, hanem a vadászatra jogosult szervezet, vagy olyan személy, aki jogszerqen jutott hozzá, vásárolta, vagy fogta be – s ez származási okmányokkal igazolható. A tartási helynek meg kell felelni az állat-egészségügyi, állatjóléti és a helyi állattartási rendeletben foglalt feltételeknek is – mondta Pintér Csaba.

Forrás: Kisalföld Online

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés