Március elsejétől a földtulajdonosok vadászhatnak a bágyogszováti és a bodonhelyi határban. Elnökük szerint ez a vadászati forma jobb, mint a korábbiak: 10 tagja, 3400 hektárja van a közösségnek.

Lejártak 2007. február 28-tól az 1997-ben tíz évre megkötött vadászati haszonbérleti szerződések, üzemtervek. Átrendeződtek a vadászterületek határai, sok esetben a vadászati jog gyakorlója is változott. (Kisalföld, 2007. március 1.) A megyében az addigi 54 vadászterület helyett 66-ot alakítottak ki. A területek újraosztását a vadgazdálkodási törvény tízévenként engedi meg.

Egyelőre a tagdíjakból élnek

A Rábaközben új társaságként, földtulajdonosi alapon jött létre a Bágyogszovát–Bodonhely Földtulajdonosi Vadászati Közösség. Elnöke Horváth László lett, aki a Kisalföldnek e vadászati forma előnyeiről is beszámolt.

– Már tavaly áprilisban több bágyogszováti gazdában felmerült, hogy földtulajdonosi alapon hozzon létre vadászati közösséget – kezdte Horváth László. – Ehhez megnyertük a gazdálkodók, birtokosok támogatását és így sikerült Bágyogszovát és Bodonhely közigazgatási területen megalakítani a Bágyogszovát–Bodonhely Földtulajdonosi Vadászati Közösséget. Jelenleg 10 tagunk van. A vadászati hatóság már tavaly augusztusban nyilvántartásba vette a közösséget és megállapította a vadászterület határát. Területünk 3441 hektár, amiből 3072 hektár minősül vadászterületnek. Idén március elsejétől 2017. február 28-ig kaptuk meg a vadászati és vadgazdálkodási jogot. A szervezet a megalakuláskor befizetett nagyobb összegből és a tagdíjból él. Egy hivatásos vadászt alkalmazunk a törvényi előírások szerint, fiatal, képzett, a területet ismerő szakembert.

A tagok kizárólag gazdálkodók

Számítanak további tagok jelentkezésére, de elsősorban helybelieket várnak. „Várjuk haza azokat a vadásztársakat, akik jelenleg a szomszédos társaságoknál, például a Rábamentiben, Rábapordányban gyakorolják hobbijukat" – tette hozzá Horváth László. A közösség legfontosabb feladata mostanában a területekkel együtt átvett vadetetők, lesek felújítása, illetve újak kihelyezése. Megkezdték a vadetetést és megtörtént a vadállomány becslése.

Egy szóval közepesnek ítélném a jelenlegi vadállományt. Arra törekszünk, hogy a jövőben ez fejlődjön. Az őzállományra nem lehet panasz, de apróvadból, fácánból és nyúlból már kevesebb van. Hatékony vadgazdálkodást szeretnénk megvalósítani és úgy érzem, hogy gondossággal, odafigyeléssel eredményeket érhetünk el. Horváth László elnök

A vadászelnök arról is beszélt, milyen előnyei vannak a földtulajdonosi alapú vadászatnak. Mint mondta, gyakorló gazdálkodóként azt tapasztalta, hogy a vadak hatalmas károkat okozhatnak a mezőgazdasági kultúrákban. Ebből a szempontból most már könnyebb helyzetben vannak, mivel a sajátjukat védik.

– Közösségünkben kizárólag gazdaemberek vannak, jól ismerjük egymást, mondhatni, baráti társaság vagyunk. Ismerjük a területet, nemcsak műveljük a földeket, de munka közben odafigyelünk a vadgazdálkodásra is. Éppen ezért semmi nem érhet váratlanul bennünket, minden jelre, amit az állomány ad, azonnal reagálni tudunk. Legyen az valamilyen betegség, vagy éppen nyári időszakban a vízhiány. A vadföldeket is a sajátunkból hasítjuk ki. Idén 3 hektárt hagyunk meg, azaz a termény lábon marad a téli időre is. Ezek a táblák a vadaknak takarmányul és búvóhelyül is szolgálnak.

Hamarosan kezdődik az őzbakszezon

A bágyogszováti és a bodonhelyi vadászok készülnek az április 15-én kezdődő őzbakszezonra. Ettől bevételt is várnak, hiszen már most jelentkeztek be hozzájuk külföldi vendégvadászok. „Öt, 400 grammos agancssúlyú őzbak kilövését tervezzük. Ősztől az apróvadas vadászatokra is várunk vendégeket, hiszen a társaságnak bevételre szüksége van" – fogalmazott Horváth László. Hozzátette: döntéseik helyességét az idő igazolja majd, de bíznak benne, hogy a tulajdonosi alapú vadászat beváltja a hozzá fűzött reményeket.

Forrás: Kisalföld Online

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés