Az egyezség hiányát nyögi  megye

A vadászati törvény a vadgazdálkodási üzemtervek érvényességéhez igazodva 10 évente biztosít arra lehetőséget, hogy a földtulajdonosok vadászterület kialakítását kezdeményezzék.

E tekintetben a 2007.év fordulópont, hiszen a vadászterületek új rendszere, melynek kialakítása hamarosan befejeződik a következő 10 évre nézve rögzíti az egyes vadászterületek határvonalát.
Megyékben a vadászterületek kialakítása a földtulajdonosok kezdeményezése alapján sajnos viszonylag későn kezdődött, tájékoztatott Fagyas Zoltán az illetékes hatóság osztályvezetője.

Elmondta: az ennek érdekében összehívott földtulajdonosi gyűlések zöme 2006.év végén, november illetve december hónapban lett megtartva. Nem volt szerencsés, sőt komoly problémát okozott az, hogy a szomszédos földtulajdonosi érdekcsoportok a közös határvonalra vonatkozóan többségében előzetes egyezséget nem kötöttek, ezért a bejegyzési kérelmek 80-85 %-ban területi átfedés is jelentkezett.

A területi átfedések illetve zárványterületek feloldása az eljárásokat jelentős mértékben megnehezítették és az elbírálásához szükséges időt meghosszabbították, továbbá a vadászati hatóság kényszerkijelölési intézkedéseinek számát megnövelték.
A megyében a vadászterület kialakítás jelenleg 80 %-os szinten van, befejezésére a még folyamatban levő másodfokú eljárások, illetve egyéb kacsolódó vitás esetek rendeződésének függvényében kerül sor. A már jogilag rendezett vadászterületeken – jelenleg a megye fele részén – a vadgazdálkodási illetve vadászati tevékenység ismét zavartalanul folyik.
A vadászterületek új rendszerében megyénkben várhatóan 85 vadászterület kerül kialakításra, mely 10 %-os növekedést jelent az előző tízéves ciklushoz képest (1997-2007: 77 vadászterület).
16:00: Az előző vadászati idény február 28.-al ért véget, és a következő március 1.-vel kezdődött meg, a szalonkázással. Ezt azonban a megyében szinte senki nem jutott hozzá, ugyanis a vadásztársasági terület határok nem lettek kijelölve, érvényes határozat jóformán senki kezébe nem került – mondta el id. Plavecz János megyei fővadász.
– Az őzbak vadászattal folytatódott volna az idény, de ismét sokan nem emelhették fel a puskát, és a külföldi bérvadászok egyrésze sem vadászhatott, az előbb említett okok miatt.
– A tavaszi és a nyári hónapokban jóformán szünetel a vadászat, a szaporodási és nevelési időszak miatt. Ilyenkor fokozottabban figyeljünk az erdei séta, és a mezőgazdasági munkák során.

Ez utóbbinál főként a májusi lucerna betakarításkor. A gépek elejére szereltessünk riasztót, hogy félre terelje a lucernásban megbúvó apróvadat, és őzgidát. A látszólag elhagyott őzgidát ne érintsük meg, és főként ne vigyük haza.

Az előbbi esetben az embertől elriadt suta, később visszatér, és az ember szagot megérezve elhagyja azt, utóbbi esetben pedig, lopás és engedély nélküli tartás valósul meg, amelyet a törvény büntet – tette hozzá a fővadász.

Vadgázolás esetén ki-ki alapú a kármegosztás

Az üzekedés időszakában a vadmozgás lényegesen nagyobb mint máskor, ami azt jelenti, hogy nemcsak hajnalban és este, hanem napközben is találkozhatunk futkározó őzekkel.

Fokozottabb a veszély ott, ahol erdős terület és mezőgazdasági terület határán fut az út. Vadgázolás esetén értesíteni kell a rendőrséget, és a területileg illetékes vadásztársaság képviselőjét, aki a vadat elszállíthatja.

A gyakorlat szerint mindenki a saját kárát viseli, csak akkor merülhet fel a vadtartó felelőssége, ha 150 méteren belül található vadgazdálkodáshoz létesített etető, itató, dagonyázó, vagy magasles.

A baleset nyomán nem a vad húsértéke, hanem a vadgazdálkodási értéke az irányadó. Ha tábla jelzi a vadveszélyt, akkor a vadásztársaságot aligha lehet fizetésre késztetni.

Forrás: Szabolcs Online

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés