A klasszikus, múlt rendszerbeli parasztpuskások kezdenek kikopni, azok veszik át a helyüket, akik meg tudják fizetni a vadászat magas költségeit, s akiknek az itt szerzett kapcsolatok bőven kifizetődnek - jellemezte a HVG-nek a vadászterületek újrafelosztásáért folyó küzdelmeket egy hevesi vadász. Akik birtokon belül vannak, előszeretettel hívják meg egy kis vadászgatásra környezetük befolyásos tagjait, márpedig a politikusok - legyenek országos vagy helyi szereplők - és az üzletemberek között is bőven akadnak, akik szívesen élnek az ilyen lehetőségekkel. Ezt persze pénzelni kell, amit a kapcsolataikat vadászatokon építgető üzletemberek nem a saját vadásztársaságaikból tesznek meg, mert bár ezek fenntartása szerencsés esetben akár nyereséges is lehet, de nem ez a jellemző.

A 2005-2006-os idényben a vadászati bevételek országosan meghaladták a 14 milliárd forintot, és az ágazat minimális nyereséget produkált. Egy átlagos társaságnál évi 25-35 millió forintos kiadással számolnak, a nullszaldót pedig már eredménynek tekintik. Tagdíjként havi 10-30 ezer forintot kérnek el a vadászoktól, de előfordul, hogy magas - akár egymillió forintos - belépési díjjal és alacsonyabb tagdíjjal számolnak. A nagy trófeák okozta büszkeséget is meg kell fizetni: egy nagynak számító, 11 kilós gímszarvasagancsért 2,5 millió forint körüli összeget, de egy átlagos 6 kilósért is 400 ezer forintot kell leszurkolni.

Forrás: HVG Online