A sikeres gemenci visszatelepítési program után a Drávába is kerül Európa legnagyobb rágcsálójából Évszázadokon keresztül közönséges állatnak számított a hód Magyarország minden vizes területén, az élőhelyek átalakításával, valamint a vadászattal azonban komoly pusztulásnak indult a hódállomány. Nemcsak Magyarországon, hanem Európa-szerte is olyannyira, hogy a XIX. század közepére gyakorlatilag a kihalás határára jutott az eurázsiai hód. Európában és Ázsiában az akkori becslések szerint mindössze nyolc–tíz kisebb területen éltek már csak hódok. Magyarországról pedig ez a faj a XIX. század közepétől-végétől mintegy 100 évre eltűnt az őshonos állatok közül. A visszatelepítési programok korán megkezdődtek, mostanában Magyarországon is több akció folyt, illetve folyik. A honi programot a WWF Magyarország fogja össze, az a szervezet, amely a világ egyik legnagyobb környezetvédelmi összefogásának hazai csoportja, 1996-ban kezdte meg a hódok visszatelepítését. S most eljutottak a Drávára is. Amint arról korábban a Dunántúli Napló már beszámolt, idén tavasszal megkezdődött az eddigi telepítések felmérése. Akkor még nem lehetett biztosan tudni, a régebbi helyeken erősítik meg az állományt, avagy új színtér, a Dráva is bekerül-e a programba. Gruber Tamás, a WWF Magyarország témafelelőse most lapunknak elmondta, gyakorlatilag biztossá vált, hogy a következő lépcsőben a Drávára telepítenek hódokat. Ehhez számos helyszínt megvizsgáltak a folyó baranyai és somogyi szakaszán, Drávaszabolcstól egészen Vízvárig. Az, hogy pontosan hová kerülnek hódok, a következő időszakban eldől, egyeztetnek a hatóságokkal, a nemzeti parkkal is. A szükséges engedélyek után várhatóan október végén, november elején kezdődhet meg a hódok telepítése a határfolyó bizonyos részeire. A hódokat egyébként Németországból, bajor földről hozzák, ott olyan jelentős számú egyed él már, hogy a telepítési programra is „jut” belőlük. A WWF amúgy nem fejezi be a betelepítéssel a munkát, hiszen a megtelepedett hódokat folyamatosan ellenőrzik. Magyarországon az eddigi programoknak (illetve a természetes szaporodásnak és a szomszéd országokból történő „bevándorlásnak”) köszönhetően mintegy félezer hód él. A hód hazánkban védett állat, eszmei értéke 50 ezer forint, nemcsak vadászata, hanem élőhelyének tönkretétele is tiltott a jogszabályok szerint.

A legnagyobb rágcsáló Az eurázsiai hód (latin nevén Castor fiber) Európa legnagyobb testű rágcsálója. A hód legfőbb jellegzetessége hatalmas fák kidöntésére is alkalmas metszőfoga. Lapos farkával a vízben ügyesen mozgatja magát, ám a szárazföldön esetlen. A hód a környezetét gátak építésével formálja, hogy a megemelt vízszint révén a ragadozók előtt észrevétlen maradjon. A nagyszabású gátépítés nem annyira az eurázsiai hódra, mint inkább amerikai rokonára jellemző. Az európai hódok általában a magas partfalba ásnak üregeket, azokat használják lakhelyül.

Gemenctől a Szigetközig A WWF Magyarország 1996-ban indította el hód-visszatelepítési akcióját, azóta az ország számos pontján végzett ilyen munkát, a szakemberek szerint sikerrel, hiszen a behozott hódok szaporodásnak indultak, s a jelek szerint otthonosan érzik magukat. Az egyik közismert helyszín a közelben található, a Duna–Dráva Nemzeti Parkhoz tartozó Gemenc, de telepítettek a Hanságba és a Tisza több részére is. Spontán bevándorlás következtében alakult ki hódközösség a Szigetközben, a Rába mentén és Zala megyében is.

Forrás: Dunántúli Napló Online

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés