Jelentős változásokat hozott a vadállomány életében és a vadgazdálkodásban is a területet kettészelő autópálya, amivel az állatok – alkalmazkodó képességüknek köszönhetően – megtanultak együtt élni.
A Csehi-Imrédi Vadásztársaság négyezer hektáros területéből 1500 hektárnyi rész esik az autópálya és a Balaton közé, ami természetvédelmi terület, a Duna-Dráva Nemzeti Park része. Lényegesen megváltozott ott a vadösszetétel és vadsűrűség. A pályának „köszönhetően” átrendeződtek az ősi genetikai váltók, melyeken generációkon át vándoroltak a szarvasok. Új vonulási útvonalak, tartózkodási helyek alakultak ki. - Teljesen más vadgazdálkodást igényel az a terület, szinte éven át etetni kell a vadakat. Jelentős mértékű „vadföldeket”, szórókat alakítottak ki, melyekkel a vadkárt is lényegesen csökkenteni tudják – mondta Tavaszi József a vadásztársaság elnöke.

A pálya által levágott terület kezd a vízi vad irányába eltolódni.
Két vadátjáró épült a vadásztársaság Boglártól Fonyódig tartó területén, melyből csak az ordacsehi felüljárót használják a nagyvadak. A Fonyódnál elkészült hatszáz méter hosszú aluljáróban a berkes terület miatt még a nyári forróságban is állt a víz. A zaj és egyéb hatások miatt az állatok nem hajlandók a pálya alatt átkelni.

Horváth József vadász, aki a szakdolgozatát az autópálya vadakra gyakorolt hatásából írta, úgy véli: kevés az amúgy is szűkre szabott vadátjáró. - Harminc - negyven méter széles a felüljáró ideális szélessége, ami a területükre épült, annak az út feletti keresztmetszete mindössze nyolc és fél méter, ráadásul a fákkal való beültetése sem a terveknek megfelelően sikerült – mondta a fiatal vadász.
A vadászok egyetértenek abban, hogy a pályaszakaszt védő kerítés – melynek már kérték a megerősítését, magasítását – csak részben látja el funkcióját. A területükön is volt már baleset abból, hogy feljutott a vad az autópályára, így ott is ki kellett helyezni a vadveszélyt jelző táblákat – mely szerintük Európában nem jellemző.   

Nagy István, aki tíz éve a társaság vadásza, elmondta: a sztráda elkészülte óta huszonöt százalékkal visszaesett a nagyvad-kilövések száma. A külső mezőgazdasági területeken pedig megfordult a vadászatok időbeni rendje annak köszönhetően, hogy a vadrejtő helyeket jelentő fonyódi nádasokat is átvágja a pálya.

Fogolynevelésbe fognak

Jelenleg is a vegyes vadállomány az erőssége a vadásztársaságnak, melynek területén jelentős számban élnek az apró-, nagy és vízi vadak egyaránt. Évente kétszáz körüli nagyvadat lőnek ki, trófeákban sem szűkölködnek. Tavaly egy olyan bikát is elejtettek a területen, amelynek agancsa 13,5 kilót nyomott, ez már országos szinten is szép eredmény. Jövőre fogolynevelésbe fognak és megkezdik a kiscsoportos vadásztatását.

Forrás: Somogy Megyei Online

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés