Vadászati Információs Portál
Vadászati Információs Portál
TÁMOGATÓINK

NATURHUN

 

 

 
>
 
Ma ilyen a hold


Hold fázis
 

 
Vadászkultúra

Itt elérhető az oldal kulturális melléklete:

 
Felhasználóknak
 
Vélemények
 
Információk
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Statisztika

Google PageRank

STATISZTIKÁK

 
C.I.C.
 
 
 
 
 
Saját e-mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
SAJTÓFIGYELŐ
SAJTÓFIGYELŐ : Olasz gyutacs, magyar lőpor, ukrán sörét

Olasz gyutacs, magyar lőpor, ukrán sörét

Karpatinfo  2008.01.05. 10:06

Egy régi vadászmondás szerint a sikeres sörétlövéshez három dolog kell: éles szem, jó fegyver és príma lőszer. Az első kettőre most inkább nem térnék ki, de ami azt a bizonyos muníciót illeti, vidékünkön sokáig hiánycikknek számított. Az idősebb erdőjárók mind a mai napig esküsznek a saját maguk összeszerelte töltényekre. Megszokták ugyanis, hogy a gyári termékben nem lehet megbízni.

Nos ezt a megcsontosodott hiedelmet szerették volna megcáfolni a lembergi Miszlivec Termelői és Kereskedelmi Zrt. munkatársai, akik nemrégiben az egyik ugocsai vadásztársasághoz látogattak, hogy bemutassák a vállalat által gyártott Krecset (Kerecsen) márkanevű sörétes-töltényeket. A próba kiválóan sikerült, a Krecset nevéhez méltóan gyors és átütő erejűnek bizonyult, ám amíg az ugocsai és lembergi nimródok a nyulakat és fácánokat vették célba, mi Roman Muljak vállalatigazgatót fogtuk jelképes célkeresztbe, és faggattuk a lőszergyártásról és nem mindennapi vállalkozásáról.

– A lőszergyártásban valójában nincs semmi misztikus – mondta a cégvezető. – Ez nagyfokú odafigyelést és precizitást igénylő tevékenység, amelyet talán a gyógyszerészethez hasonlíthatnék, hiszen a patikusokhoz hasonlóan mi is századgrammnyi pontossággal kell hogy dolgozzunk.

Töltényeinket különben olasz gépsorokon szereljük össze, és csak a legkiválóbb alapanyagokat használjuk. A töltényhüvelyeket Olaszországból importáljuk és Dynamit-Nobel gyutacsokat alkalmazunk, amelyek már nem durranó-higany alapúak, így elsüléskor nem képeznek a fegyvercsövet korrodáló savas égéstermékeket. Lőporunk a Balatonfűzfői Nitrokémiai Egyesület (NIKE) legendás Rexe, melyet a magyar szakemberek még a 30-as években fejlesztettek ki, ám mind a mai napig a világ legjobb puskapora. Csupán az általunk használt sörét ukrán gyártmányú, Kirovográdban készítik.

– Mennyire keresettek a Krecset patronok?

– '96-ban, a Miszlivec első évében, 150 ezer 16-os és 12-es töltényt gyártottunk, ám idén már 700 ezer körül jár a termelési kapacitásunk, ráadásul a 20-as kaliberrel is bővült a palettánk. Ha figyelembe vesszük, hogy a 12-es kaliberű, 32 gramm söréttel töltött lőszerünk nagykereskedelmi ára elég magas – 25 darab 40 hrivnyába kerül –, ez talán nem rossz teljesítmény. A vadászok elfogadták, hogy a jó minőséget meg kell fizetni.

– Említette a kaliberek számozását. Sörétes fegyvernél mit jelent ez a szám?

– A sörétes fegyverek kaliber jelölését az angol fegyverkovácsok dolgozták ki. Attól függően számozzák a fegyver öbnagyságát, hogy hány darab gömb alakú, a csőbe pontosan passzoló lövedéket lehet kiönteni egy font (0,45 kilogramm) ólomból. Ezek szerint a 12-es kaliber azt jelenti, hogy egy tucat golyó készülhet a fegyverhez, a 20-as meg azt, hogy kereken 20 darab. Minél nagyobb tehát a kalibert jelölő szám, annál kisebb a cső belső átmérője.

– Kik vásárolják a termékeiket?

– Nemcsak vadászoknak, hanem skeet és trapp koronglövőknek is gyártunk speciális lőszereket, melyeknek az a sajátosságuk, hogy a vadászlőszerektől jóval gyorsabbak, nagyobb a sebességük, speciális fojtással szereltek és mindössze 24 gramm sörétet tartalmaznak.

– A sportlövészetről mit érdemes tudni?

– A trapp típusú lövészet során a versenyző vállhoz emelt fegyverrel várja a színes korongok kilövését, melyeket egy kilövő-automata vet a magasba. A 60–80 méter távolságban megjelenő két korongot a versenyzőnek egy gyors duplázással – a fegyver két csövének egymás utáni elsütésével – kell leszednie. A skeet lövészet során a versenyzőnek súlyba tett fegyverrel kell várni a 20–30 méterről felröppenő korongokat. A fegyvert csak a korongok kilövését kísérő dudahangra kaphatja vállhoz, majd a trapp lövészethez hasonlóan gyors duplával szedi le a célokat a versenyző. Mindkét versenyszámban 5 különböző lőállásból tüzelnek a versenyzők, ami azt jelenti, hogy szemből közeledő, 45 fokban közeledő, 45 fokban távolodó, keresztbe repülő és elfelé tartó mozgást végeznek a kb. 80 kilométeres sebességgel repülő korongok.

Különben hadd jegyezzem meg, hogy jelenleg a világ legjobb női skeetlövője egy magyar hölgy, Igaly Diána, aki balatonfűzfői üzleti partnerünk töltényeivel aranyérmet nyert az Athéni Nyári Olimpiai Játékok során.

– Végezetül árulja el, hogy milyen a jó sörétes vadászpatron?

– Elsősorban egyenletes teljesítményű, hiszen csak így érhető el, hogy a vadász a futó vagy repülő vad esetében helyesen tudja megválasztani az "elébefogás" mértékét. Ehhez persze az kell, hogy a hozzávalók arányát nagyon pontosan betartsuk. Néhány milligrammal több-kevesebb lőpor, vagy egy tizedmilliméternyi szórás a sörétszemek méretében máris 20–30%-kal ronthatja a teljesítményt. A Miszlivec termékeit ezenkívül ballisztikai vizsgálatnak is alávetjük, ami azt jelenti, hogy speciális lőpadokba szerelt ballisztikai csövekből teszt-patronokat lövünk ki, és közben mérjük a lőszer fejlesztette gáznyomást, valamint a sörétszemek sebességét. Krecset+ termékünk söréttöltete például 380 m/sec kezdősebességet ér el, ami igazán kiváló eredmény, hiszen ezt a nagy sebességet normál fegyverekre szabott, 700 bart meg nem haladó gáznyomással értük el. Ezenkívül igen nagy szerepet játszik a sörét anyaga is. A jó minőségű patronok cink és ólom ötvözetéből készült sörétet tartalmaznak. Az ilyen, úgynevezett "keménysörét" a csőben nem deformálódik, megtartja az ideális gömb alakját, így levegőben jobban összetart a sörétszemek csóvája. A jövő vadászlőszere azonban már valószínűleg acélsöréttel lesz töltve, mivel a vadászat során elpuffogtatott töltények ólomtartalma jelentős környezetszennyező tényező. Az EU országaiban például vízivadra már egyáltalán nem szabad ólomsörétet használni, mert a kacsák-libák hajlamosak a vízfenékről felcsipegetni a sörétszemeket, ami gyakorta mérgezésekhez vezet.

Matúz István

Forrás: Karpatinfo

Még nincs hozzászólás.
 
Ajánlatunk

Jágerblogger

 Az aranysakál

Beszélgetések a vadászetikáról.

 

Diana Vadász-felnőttképző Alapítványi Szakképző Iskola és Kollégium

 

 
MENÜ
 
Fő partnereink
 
Rovataink








 
Véleményünk
Lezárt szavazások
 
Árnyoldalak

Belépés

 
Szavazás

 Eddigi szavazások
eredménye

 
Társalgás


 

Feliratkozás
Hírlevélre

 
Partnereink


Vadászati linkgyűjtemény

 

Agricola Zalakaros információs lapja

Vadászó Földtulajdonosok Zalai Egyesülete

Hídvégi Béla honlapja

ForestPress erdészeti hírügynökség