Kedden ismét szép trófeákat vittek be a megyei bírálóbizottsághoz, mely egy nemzetközileg használt trófeabírálati számítógépes program alapján pontozza a felhozatalt. Nemes János vadászati felügyelő elmondta: a tömeget, a szárhosszt, a szemág hosszát, a rózsát és a szárak körméretét egyaránt pontozzák. Ehhez jön még a színért, a csipkéért és a lapátokért kapott pontszám. Nemes János kiemelte: 160 ponttól bronz-, 170-től ezüst- és 180-tól aranyérmes egy trófea. A bírálat része még a vad korának meghatározása. Békés megyében Gyula térségében országos szinten is meghatározó, jó minőségű dámszarvasállomány él.

A vadgazdálkodás szempontjából speciális helyzetben vannak a Körös—Maros Nemzeti Park azon területei, melyeken nem a vadásztársaságok, hanem maga a park igazgatósága gyakorolja a vadászati jogot. Mintegy 7300 hektárról van szó Dévaványa, Kardoskút és Szabadkígyós térségében. Itt a különböző védett madarak (túzok, daru) nyugalmát zavarná a puskalövés, ezért a nemzeti park bérvadásztatást sem folytat — tudtuk meg Parczen Balázstól, a park területfenntartási és őrszolgálati osztályvezetőjétől.

— Kizárólag akkor ejtünk el egy-egy állatot, ha az valamilyen fertőző betegségben szenved, illetve ha védekeznünk kell a káros túlszaporodás ellen. Például, ha nagyon sok a nyúl, akkor megeszik a túzok eleségéül szolgáló repcét. A rókák az immunizálás miatt szintén elszaporodtak, és gyakran felfalják a túzoktojásokat (ahogyan a szürke varjak is), ezért időnként itt is ritkítanunk kell az állományt — hangsúlyozta Parczen Balázs. Hozzátette: mivel nem cél a vadszaporítás, ezért az állatokat nem is etetik, a természetre bízzák az egyensúly fenntartását. A gyengébb állatok tehát a kemény télben elhullanak.

A védett állatok részére ugyanakkor olyan növényeket — például cirkot, repcét, káposztát — ültetnek, amelyek segítik a téli táplálkozást. Ha olyan vastag és kérges a hóréteg, hogy az állatok már nem tudják az eleséget kikaparni alóla, akkor munkagépekkel eldúrják a havat. Erre ezen a télen még nem volt szükség.

Hasonló a helyzet a Szarvasi Arborétumban is: nem etetik, de nem is bántják a vadakat. A szép számban előforduló őzek azonban gyakran megrágcsálják a bokrokat, cserjéket. Hanyecz Katalin, a tájképi kert igazgatója elmondta: dróthálókkal és hálóba csomagolt emberi hajjal is védekeznek ellenük. Az őzek ugyanis nem bírják az emberi haj szagát, ha megérzik, akkor inkább lemondanak az eleségről és odébbállnak.

Forrás: BEOL

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés