A médiavisszhangot kapott lébényi hódok kártétele miatt valóban el kellett bontani egy gátat – a hírekkel ellentétben nem hódvárat szedtek szét -, ami miatt víz öntött el egy alacsonyan fekvő területet. Ebben, azaz a megelőzésben a nemzeti park szorosan együttműködik a vízügyes szakemberekkel - tudta meg a FigyelőNet Pellinger Attila, a Fertő-Hanság és Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője.

A hód egyébként lágyszárú vízi és vízparti növényekkel táplálkozik, fákat leginkább télen, és a víz közvetlen közelében „borogat”, hiszen fontos, hogy akár tápláléknak, akár a gát részének szánja, be kell hurcolnia a vízbe. Az „áldozattá” váló fák tehát vízparti, többnyire gazdaságilag értéketlen fajok, bokorfüzek egyedei, ezért a hódok által az erdőben okozott kár rendszerint nem számottevő – mondja a szakember.

A Hanság az európai hód természetes élőhelye, ahol újra meg kell tanulni együtt élni ezekkel az állatokkal, amelyeket a 19. században az ember pusztított ki hazánkból. Mára visszatértek, a Kisalföld területén élő mintegy 80 család ősei többségükben természetes úton, Ausztriából, az ottani állomány növekedése miatt érkezett a kilencvenes évek elején. A terület egyébként mélyen fekvő, lápos vidék volt, mielőtt lecsapolták. Természetes állapota tehát vizes, mocsaras élőhely, aminek szerves része a hód, ehhez – a természetvédelem segítségével - a gazdálkodóknak is alkalmazkodni kell – fogalmaz Pellinger Attila.

Nincs kártérítés

A védett állatfajok által okozott károk megelőzéséről, csökkentéséről elsősorban a terület tulajdonosának kell gondoskodnia, és ehhez segítséget kérhet a hatóságoktól – idézi a természetvédelmi törvényt  A területen illetékes zöldhatóság engedélye szükséges az állatok elriasztásához, befogásához. Kivételes esetekben a túlszaporodott állomány egyedeinek gyérítését is engedélyezhetik. A tulajdonos – gazdasága, vagyona védelmében – minden esetben kérheti a természetvédelmi hatóságok segítségét.

Ha a védett fajok elleni fellépést az igazgatóság kezdeményezi, akkor állja a beavatkozás költségeit is. Ha a tulajdonos kérésére lép közbe, akkor külön megállapodást kell kötni a költségek megoszlásáról. Ha a gazda nem kér segítséget, természetesen anyagi támogatásra sem tarthat igényt. Állami kártérítésre a tulajdonos csak akkor számíthat, ha a kár a zöldhatóságok hibájából, mulasztásából következett be. Azaz nem reagáltak a segítséget kérő megkeresésre, indokolatlanul nem engedélyezték riasztási módszer alkalmazását, vagy a túlszaporodott állomány befogását, ritkítását. Minden más esetben az ingatlan tulajdonosa maga viseli a kárt – rendelkezik a természetvédelmi törvény.

Ha a hangágyú nem elég

Mindent megtesz a vadállatok által okozott kár mérséklésére a rétimajori Aranyponty Zrt. Halastavaik védelmére leghatékonyabb eszköz a fegyveres riasztás, amikor puskalövéssel űzik el a haltolvaj madarakat, de egyes esetekben – nem védett fajok esetén – az állatok kilövése is belefér – mondta el a FigyelőNetnek ifj. Lévai Ferenc, a cég logisztikai műszaki vezetője. Egy ideig hatékony az úgynevezett gázágyú, ahol egy PB–gázpalack által működtetett „hangágyú” bizonyos időközönként óriásit durran.

Hosszú távon azonban ez sem segít, a madarak hamar megszokják a „hangrobbanást”. Rétmajorban viszont mindent bevetnek: az ezer hektáros területen elterülő halastavak mellett madáretető tavakat alakítottak ki. Ezekbe a sekély vizekbe a szakzsargonban szemét halként említett, azaz gazdaságilag kevésbé értékes fajokat - törpeharcsa, kárász – telepítenek, amivel egy időre sikerül lekötni a potyázó szárnyasokat. Egy-egy tó lehalászásakor ugyanis leengedik a vizet, ami több napot is igénybe vehet, a halászó madarak pedig ebben a fázisban okozzák a legtöbb kárt.

Etetni kell a madarat, ha nem akarjuk, hogy a tenyészpéldányok essenek áldozatul - – fogalmaz Lévai Ferenc. Sajnos a madáretető tavak is csak ideiglenes megoldást nyújtanak. A madarak így is több milliós kárt okoznak a vállalkozásnak az őrszolgálat fenntartásától egészen odáig, hogy a levegőből érkező támadások miatt stresszes hal lassabban, és gyengébben fejlődik. Az állam pedig még a védett gémek, kócsagok által okozott károkból sem térít meg semmit.

Forrás: Figyelőnet

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés