Belgrádtól nem messze telepedett le Lehel, a magyarországi fiatal kerecsensólyom, amelyet a Magyar Madártani Egyesület három munkatársa januárban vadászat közben figyelt meg. A kerecsensólymok vándorlásáról nagyon keveset lehet tudni. Ezért különösen nagy jelentőségű, hogy a Magyar Madártani Egyesület (MME) és a LIFE Nature Kerecsensólyom-védelmi Program szakemberei tavaly tíz kerecsensólyomra szereltek műholdas jeladót, hogy megismerjék a védett madár vonulási szokásait, valamint felderítsék időszakos megtelepedési, illetve telelőterületeit.

Az egyik jeladót viselő kerecsensólyom, a jászsági illetőségű Lehel sokáig maradt Magyarországon, eleinte a Jászságban, majd Békésben tartózkodott. Október végén aztán elindult dél felé. Közép-Szerbiáig jutott, majd onnan visszafordult északnak és november óta Belgrád közelében tartózkodik. Idén januárban azért utazott Szerbiába Bagyura János (MME), Fidlóczky József (Bükki Nemzeti Park) és Prommer Mátyás (MME), mert a szerb szakemberek megtalálták Lehelt és jelezték: elképzelhető, hogy valami nincs rendben a madárral, mert valami lóg a lábán. A szakértők attól tartottak, hogy a jeladót tartó hám sérült meg.

Prommer Mátyás a távirati irodának elmondta: azért akarták személyesen látni a madarat, mert ők helyezték fel a jeladót, csak ők tudják, annak hol és miként kell lennie a madáron, és a befogását is könnyebben el tudják végezni, ha szükséges, mert már van benne gyakorlatuk. De erre nem került sor, mert Lehel kitűnő állapotban volt. A megfigyelések és a fotók elemzése alapján egyértelművé vált, hogy a hám rendben van, az adó a helyén van, a sólyom kitűnően repült vele. Lehel jó kondícióban volt, ami nem meglepő, hiszen a területen sok a pocok és a galamb. A megfigyelés ideje alatt kétszer is sikeresen zsákmányolt. A közelben pedig megjelent Lehel "barátnője" is, egy fiatal tojó kerecsensólyom - számolt be az MME munkatársa.

A megfigyelések után a szerbek vendégül látták a magyar szakembereket, akik előadást tartottak a magyar kerecsensólyom-védelmi programról, és azok eddigi eredményeiről. A magyar előadás után a szerbiai kerecsenek szakértője mutatta be a tavaly elkezdett kerecsensólyom-monitoring eredményeit - derül ki az MME közleményéből. A kerecsensólyom nagytestű sólyomfaj. Barna színű, ölyvnagyságú, azonban annál karcsúbb, így kisebbnek tűnő ragadozó madár. A nyílt térségek lakója, a Közép-Európától Mongóliáig húzódó sztyeppzóna jellegzetes ragadozómadár-faja.

Európában a fiatal madarak egy része délre vonul ősszel, az ivarérett madarak egész évben a fészkelőterületen maradnak. A közép-európai kerecsenek vonulási útvonalai és a telelőterületei kevéssé ismertek. Eddig mindössze három magyar gyűrűs kerecsensólyom került meg: egy Líbiából, egy Görögországból, illetve egyet Máltán lőttek le. A kerecsensólyom világállományát 6-8 ezer párra becsülik, de a Kárpát-medence kivételével mindenhol csökken az állomány. Különösen fontos ezért az európai állomány 40 százalékát kitevő magyar-szlovák populáció megőrzése. Magyarországon a kerecsensólyom fokozottan védett faj, természetvédelmi értéke egymillió forint. A faj nemzetközi szinten is a legmagasabb védettségi kategóriába tartozik.

Forrás: Híadó Online

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés