Pattanásig feszült a helyzet a Zamárdi Földtulajdonosi Közösség és Sefag Zrt. között. A földtulajdonosok azt követelik: saját területükön őket is illesse meg a vadászati jog.

- Mi nem akarjuk kizárni a Sefagot a vadászatból, csak szeretnénk élni alkotmányos jogunkkal, mivel a vadászati törvény értelmében a földtulajdon elválaszthatatlan része a vadászati jog. Ennek ellenére saját területünkön nem vadászhatunk - állította Szűcs József, az egyik felháborodott földtulajdonos, aki szerint a Sefag mindenre képes csak azért, hogy azon a vadban gazdag, több  tízezer hektáros területen, amely a Sefag mellett nagyjából negyven nagy és számos kisebb földtulajdonos birtokában van, fenntartsa magának a vadászati jogot.

A földtulajdonosok közel tíz éve elégedetlenkednek, de a  feszültség a vadászati közösség tavaly novemberi közgyűlése óta csak fokozódott. Sérelmezik, hogy a Sefag Zrt., mint a társulás közös képviselője, tíz év után ekkor hívott össze először közgyűlést, szerintük azt is csak azért, mert a földtulajdonosok pert indítottak     a társulás működésének tisztázására.


A szabályok szerint a közgyűlési szavazáson nem a földtulajdonosok száma, hanem az általuk képviselt terület nagysága számít. És hiába rendelkezik a Sefag a földtulajdonosok 30 ezer hektáros területéhez képest csak mintegy hétezer hektárral, a cég képviselői olyan szavazati arányt tudtak elérni, amivel el tudták fogadtatni az új működési szabályzatot. Ennek értelmében a vadászati jogot továbbra is megtartották.

Az erdőgazdaság a tulajdonosok szerint jogszerűtlenül érte el a szavazati többséget úgy, hogy megnövelte a Balaton mint vadászterület nagyságát. Ezért Hiri Sándor, aki ugyancsak jelentős földterület birtokosa, bíróságon megtámadta a közgyűlési határozatot. - A vadászterületet 11 éve jelölték ki, aminek van egy határleírása. Ez alapján a terület Somogy megye északi határáig, a tó déli partján Szárszótól Szántódig terjed ki - magyarázta Hiri Sándor, és hozzátette: a Sefag ezt a leírást úgy értelmezte, hogy a vadászterületbe bevették a Balaton északi medencéjét is.

- Azért manipulált a Sefag a Balatonnal, hogy a szavazati többség megtartásával továbbra is megillesse a vadászati jog? - tette fel a kérdést Szűcs József, s úgy folytatta: – 2007-re a szárazföld négyezer hektárral kevesebb lett, viszont a Balaton már tízezer hektárral szerepelt a területi leírásban úgy, hogy mindeközben a vadászterület mérete nem változott.
Buzgó József, a Sefag Zrt. vadászatiosztály-vezetője leszögezte: nem manipuláltak a területtel és nem korlátozzák a vadászati jogot.

– A közgyűlésen megjelenő földtulajdonosok alig tizenegynéhány százaléka szavazott a Sefag Zrt. egyes javaslatai ellen. Ez a többségi akarathoz képest elenyésző – állította. – A korábbi üzemterv valóban tartalmazott pontatlan meghatározásokat. A szárazföldi határok pontosan szerepeltek, míg a Balatont kettévágták. A terület nagysága nem változott: valamivel több, mint 38 ezer hektár.

Tény, hogy az üzemtervet valaki rosszul készítette el. Felsorolta településenként a területeket, majd hatezer hektárral hozzászámította a Balatont. Viszont a vízterület már az önkormányzatok területnagyságában egyszer szerepelt. Ez hiba, de a vadászati hatóság ezzel a hibával együtt elfogadta. A vadászati jogot soha senki nem vonta kétségbe. A vadászat jogosultja a Sefag. Kibővített közgyűlésen is megerősítették a közös képviselőnek a Sefagot.

Buzgó szerint Hiri Sándor 2005 óta 4500 hektáron vadászik, a tulajdonában levő 400 hektárral szemben. – Szűcs Józseffel is megosztottuk a vadászati jogot. Ő most földtulajdonosi vadászati jogot reklamál. Szerződésünk ellenére tavaly közel kétmilliós költséget nem térített meg a Sefagnak. Tavaly a földtulajdonosok több mint 260 nagyvadat lőttek, aminek 30 százaléka volt trófeás vad.

Forrás: Sonline.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés