A rendőrség nem foglalkozik az üggyel, ugyanis az állatok kilövése "csak rongálásnak minősül". Mivel a kutyus keverék volt, értéke nem haladta meg az ötezer forintot. Ezért a rendőrség illetékesség hiányában a dombóvári jegyzőhöz továbbította az ügyet.

A férfi szívszorító levelét alább szó szerint olvashatják:

Május 24.-én szombaton, munkából hazajövet, egy cédulát találtam itthon az asztalon, amelyen nejem arról tájékoztatott, hogy fiammal bodza virágot mentek szedni a Kónyafának nevezett, nem éppen közeli dombokra, amelyből nejem szörpöt szándékozott készíteni. 20 óra tájban megszólalt a telefonom és a fiam közölte, hogy egy vadász magaslesről lelőtte a kutyusomat.
-Meghalt? -kérdeztem.
-Igen! -mondta a fiam.
Egészséges típus vagyok, de akkor, rosszul lettem. Ehhez tudni kell, hogy nem egyszerűen, csak kutya volt. Ő egy csodálatos lény volt, mert a kapott szeretetet, százszorosan viszonozta. Csupa élet volt, amelytől egy gazember, célzott lövéssel megfosztotta. Engem pedig, kutyusom további szeretetétől. 1981-ben, jómagam is vizsgát tettem vadászatból Pécsen és tudom, mi a kóbor kutya. Amennyiben a gazda azonosítható nem számít kóbor Kutyának és a nyomozók szerint sem számított annak, mert a magaslesről kellett, hogy lássa nejemet. Tanárunk a vadásziskolán, számtalanszor mondta:
-Akit szadista ösztönök is mozgatnak, ne végezze el az iskolát. Sokszor megjegyezte azt is, hogy a kóbor Kutya fogalma, nem teljesen tisztázott. Hétfői napon, nejemmel megtettük a feljelentést. Az ok, amiért mégis Önhöz fordulok, egyszerű. Ismerve a dombóvári öcsi-koma-jóbarát "triumvirátus" elvén alapuló összefonódásokat, tartok attól, hogy az ügyem tárgytalanná válik.

Forrás: TEOL

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés