- Meggyőződésünk, hogy valakik céltudatosan törekednek ellehetetlenítésünkre, földjeink áron alul való megszerzésére azzal, hogy védetté nyilvánították a Zamárdi belsejében, a Balaton közelében lévő, beépítésre szánt, 140 hektárnyi területünket - mondta Mojzer Lászlóné, a tulajdonosok képviselője, aki szerint az átminősítéssel sérült a magántulajdonhoz való joguk, és mintegy 6-8 milliárd forintot húzhatnak ki kétszáz család zsebéből.

- Békaügetővé tették az unokáim örökségét - mutatott végig az érdekeltségén.

A Brettyó Zamárdi mélyen fekvő területe a vasút és a szántódi révhez vezető út között: hajdan víz borította lápos turzásokból állt, majd javarészt szárazra került. A rendszerváltozás előtt a helyi termelőszövetkezet művelte, később kaszálták, az utóbbi években pedig a gyom, a fű és a nád vette birtokba. A település önkormányzata a területet kezdettől fogva "különleges" idegenforgalmi övezetként beépítésre szánta, amit keresztülhúzott a védetté nyilvánítás.

Az értetlenkedést fokozza, hogy a Brettyót csak részben érintette az átminősítés, hiszen a tóparti felén lévő, a többi területtel teljesen és szervesen összefüggő, hathektárnyi önkormányzati terület és néhány magáningatlan "megúszta" a védetté nyilvánítást, vagyis beépíthető maradt. A Brettyónak ezen a részén a bérlők manapság harckocsi-bemutatót tartanak, lánctalpnyomokkal és olykor kifolyó olajjal tarkítva a területet, vagy éppen a vándorcirkusz tevéit legeltetik.

A védetté nyilvánított rész 1992-93-ban beépítésre szánt területként került kárpótlással az új tulajdonosok birtokába, akik kezdetben Zamárdi és Szántód területi vitája, majd egy új területrendezési terv készítése miatt nem tudták hasznosítani ingatlanjaikat. Végül azzal kellett szembesülniük, hogy a korábban mezőgazdasági művelés alatt álló Brettyón időközben itt-ott kinőtt a nádas. A kezdetben ötödosztályúnak jelzett nádasokat 2005-ben egy tollvonással másod-, majd harmadosztályúvá minősítették. Így került a nádasok védelméről szóló rendelet hatálya alá a belterület, amely hamarosan része lett az unió Natura 2000-es programjának is.

A védettség alóli kivételt vagy kártalanítást követelő tulajdonosok két éve forgalomlassító demonstrációt is szerveztek, az idén tavasszal pedig fórumra invitálták Haraszthy Lászlót, a környezetvédelmi tárca szakállamtitkárát.

- Megszakad a szívem a kökörcsinért, de a zsebem üres - summázta a helyzetet az egyik tulajdonos a fórumon, miután a természetvédők megpróbálták bemutatni, mi indokolta a védetté nyilvánítást. Többen szóvá tették, hogy az említett növényeket, állatokat sose látták, viszont a gazos, nádas belterületi részen vadetetés folyik, és vaddisznók tanyáznak, ami veszélyes lehet a közelben lakókra és a nyaralókra egyaránt.

Haraszthy László elmondta: kártérítésről nem lehet szó, de egyfajta állami kisajátításért kész közvetítő szerepet vállalni. Az általa ajánlott ár négyzetméterárban 50 forint volt, a tulajdonosok azonban a piaci ár legalsó határára hivatkozva 1500 forintos négyzetméterárban határozták meg a tárgyalási alapot. A szakállamtitkár szerint a Brettyó államosításához ezen az irányáron sincs lehetőség, hiszen az ehhez szükséges, több mint egymilliárd forint előteremtésére nincs esély. Mint kifejtette, a tulajdonosokat a védetté nyilvánítással nem érte kár, hiszen a kárpótlás során legelőhöz jutottak, amihez képest nem jelent érdemi változást a nádgazdálkodás.

Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere viszont nem ért egyet ezzel az állítással. Szerinte komoly kár érte a Brettyó tulajdonosait, akik beépíthető belterületi földekhez jutottak a kárpótlás során, de erre a célra hasznosíthatatlanná vált a vagyonuk. - Az önkormányzat jelenleg négyzetméterenként 3000 forintos áron vásárol területeket a Brettyó beépíthető részein, amit közművesíteni szeretnének lakótelkek kialakítása céljából, s az igen jó üzlet lenne a település számára - tette hozzá a polgármester.

A tulajdonosok hiába tiltakoztak a védetté nyilvánítás ellen, a környezetvédelmi hatóság elutasította beadványukat első és másodfokon is - számolt be ügyvédjük, Gál Imre. Ezért felülvizsgálati keresetet nyújtottak be a Baranya Megyei Bíróságnál, amelyet szintén elutasítottak. Ezt követően felülvizsgálati kérelemmel fordultak a Legfelsőbb Bírósághoz, amely ugyan befogadta a beadványukat, de a héten mégis úgy döntött, hogy az megalapozatlan, és helybenhagyta a Brettyó 140 hektárnyi területének védetté nyilvánítását jogszerűnek ítélő, jogerős bírósági határozatot. Az indoklás szerint egy 1998-as kormányrendelet értelmében csak nádas művelésű gazdálkodás folyhat a Brettyó természetvédelem alá vont részén.

- Ha a védetté nyilvánításból nincs visszaút, akkor most kártalanítást követelünk. Először helyi politikusokhoz és a magántulajdont ért sérelem miatt az állampolgári jogok biztosához, végső esetben pedig akár a Nemzetközi Bírósághoz fordulunk - mondta Mojzer Lászlóné.

A történet akkor lesz teljes, ha leírjuk: Zamárdi polgármestere már három környezetvédelmi miniszterrel tárgyalt - eddig eredmény nélkül. Mint megtudtuk, most arra készül, hogy a tárca legújabb vezetőjével próbáljon megoldást keresni a kialakult helyzetre. Azt nehéz megjósolni, hogy ez a párbeszéd több sikerrel jár-e, mint a korábbiak. Mindenesetre igaza lehet az ügy egyik érintettjének, aki a legközelebbi polgármesteri próbálkozást e szavakkal kommentálta: "A remény hal meg utoljára."

Forrás: NOL

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés