Vadászati Információs Portál
Vadászati Információs Portál
TÁMOGATÓINK

NATURHUN

 

 

 
>
 
Ma ilyen a hold


Hold fázis
 

 
Vadászkultúra

Itt elérhető az oldal kulturális melléklete:

 
Felhasználóknak
 
Vélemények
 
Információk
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Statisztika

Google PageRank

STATISZTIKÁK

 
C.I.C.
 
 
 
 
 
Saját e-mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
SAJTÓFIGYELŐ
SAJTÓFIGYELŐ : A fagy ölte meg a barlangi medvét

A fagy ölte meg a barlangi medvét

NG Online  2008.11.27. 17:35

Brit és osztrák paleontológusok arra a következtetésre jutottak, hogy a barlangi medve 28 ezer évvel ezelőtti kihalását nem a vadászat, hanem a hirtelen beálló fagy okozta.

A pleisztocén jégkorszak egyik legismertebb ősállata a barlangi medve (Ursus spelaeus). Olyan további „híres” nagy testű állatokkal élt egy időben, mint a mamut, a gyapjas orrszarvú, a barlangi oroszlán vagy az óriás szarvas. Ezek az állatfajok a jégkorszak elmúltával szintén kihaltak. A barlangi medve kb. 250–300 ezer évvel ezelőtt jelent meg Európában, és hamarosan kontinens-szerte elterjedt. Testsúlya az egy tonnát is meghaladhatta, tehát lényegesen nagyobb volt mint a mai barnamedve. Neve onnan származik, hogy csontjai javarészt barlangokból kerültek elő nagy számban. Mindez utalhat arra, hogy jóval több időt tölthetett barlangokban mint a medvék mai képviselői, akik általában csak a téli álom idejére húzódnak be üregekbe.
Brit és osztrák kutatók az Alpokból előkerült barlangi medve maradványokon végzett szénizotópos kormeghatározásainak eredményéből arra a következtetésre jutottak, hogy az állat 27 800 évvel ezelőtt halt ki Európában, tehát mintegy 13 ezer évvel hamarabb, mint azt eddig feltételezték. A kihalás okának a kutatócsoport a hirtelen beálló fagyot nevezte meg, amelynek következtében az általában véve növényevő életmódot folytató medve elveszítette legfőbb táplálékait. A zord klíma kipusztította a gyümölcsöket, a diót és más ehető növényeket, a medvék száma pedig rohamosan apadni kezdett. A paleontológusok szerint nincs sok kézzelfogható bizonyíték arra nézve, hogy a barlangi medvék az emberi tevékenységnek estek volna áldozatul. A kutatás eredményeit összegző, a Boreas tudományos szaklapban megjelent tanulmány kiemeli, hogy a vizsgálatok szerint a pleisztocén nagytestű ősállatai közül a barlangi medve halt ki elsőként, a többi állat később és különböző időben követte ezt az utóbbi 15 ezer év során.
A jégkorszak során hirtelen bekövetkező lehűlés nem egyszeri jelenség volt a negyedidőszak közel kétmillió éves történetében. A nagy eljegesedések (glaciálisok) között a jég többször is visszahúzódott (interglaciális szakaszok, amiben gyakorlatilag ma is vagyunk), de egy hideg szakaszon belül is regisztrálhatók klímaingadozások, amelyek során a viszonylag enyhébb szakaszokat (interstadiális) lehűlések (stadiális) követték.

Forrás: NG Online

Még nincs hozzászólás.
 
Ajánlatunk

Jágerblogger

 Az aranysakál

Beszélgetések a vadászetikáról.

 

Diana Vadász-felnőttképző Alapítványi Szakképző Iskola és Kollégium

 

 
MENÜ
 
Fő partnereink
 
Rovataink








 
Véleményünk
Lezárt szavazások
 
Árnyoldalak

Belépés

 
Szavazás

 Eddigi szavazások
eredménye

 
Társalgás


 

Feliratkozás
Hírlevélre

 
Partnereink


Vadászati linkgyűjtemény

 

Agricola Zalakaros információs lapja

Vadászó Földtulajdonosok Zalai Egyesülete

Hídvégi Béla honlapja

ForestPress erdészeti hírügynökség