Lőttek az idei szalonkázásnak
Magyar Hírlap 2009.03.05. 17:45
A vadászok be akarják bizonyítani az uniónak, hogy a szalonka magyarországi vadászata nem károsítja a madár európai populációját. Brüsszel megtiltotta a szalonka tavaszi vadászatát hazánkban. A magyar vadászok most szeretnék bebizonyítani, hogy az évente elejtett öt-hétezer példány nem veszélyezteti a populációt.
 Vadra várva. Franciaországban ebből a különleges madárból nyolcszázezer-egymillió kerül terítékre évente, Magyarországon – amíg lehetett – csupán öt-hétezer (Fotó: MH)
Ebben az évben a vadászati holtszezonnak számító márciusban az erdők tisztásain a vadászok csendben, puska nélkül figyelik a szalonkákat, mert az Európai Unió szabályai értelmében tavasszal nem lehet erdei szalonkára vadászni. A vonuló madár ilyenkor tér vissza költőterületeire. Magyarország tavaly kapta az utolsó figyelmeztetést Brüsszeltől, hogy fejezze be a tavaszi vadászatot, különben nemzetközi bíróságra viszik az ügyet. A felszólítást nem lehetett figyelmen kívül hagyni, mert súlyos büntetést helyeztek kilátásba, s akár az agrártámogatások folyósítását is felfüggeszthetik.

|
 |
|
Évszázados hagyomány hazánkban a szalonkavadászat (Fotó: MTI - H. Szabó Sándor) |
Az uniós madárvédelmi irányelv szerint az őszi vonulás idején engedélyezhető a szalonka vadászata, de ez a vadászati idény számos okból nem támogatható hazánkban. Az ősz Magyarországon a nagyvad vadászatának fő szezonja, javában zajlik a szarvasbőgés, a dámbarcogás és a vaddisznóhajtások is megkezdődnek. Ilyenkor balesetvédelmi okokból és a zavarás miatt sem javasolt szalonkára vadászni az erdőkben, ráadásul az őszi szalonkázás nagyobb kárt okozna a szalonkaállományban, mint a tavaszi, mert márciusban, a nászidőszak elején a kakasok nászrepülése miatt az elejtett példányok túlnyomó része hím. A tiltás feloldására civilszervezetek összefogásával középtávú monitoringprogram kezdődött, amellyel az érintettek bizonyítani kívánják, hogy a hazánkban tavasszal elejtett szalonkák mennyisége és a teríték ivari összetétele sem befolyásolja hátrányosan az európai szalonkaállomány nagyságát. A kutatási programot, illetve annak metodikáját a gödöllői Szent István Egyetem Vadvilág-megőrzési Intézete dolgozta ki, végrehajtói pedig vadászok. "Több mint ezer kijelölt ponton csupán megfigyelés folyik, de azt szeretnénk, hogy hatósági engedéllyel a program részeként mintát is lehessen venni vadászattal, ennek feldolgozását a Nyugat-magyarországi Egyetem vállalta. Az ötéves kutatás befejeztével az eredmények ismeretében azt kívánjuk elérni, hogy a szalonka tavaszi vadászatát ismét engedélyezzék" – ismertette terveiket lapunkkal Pechtol János, az Országos Magyar Vadászkamara főtitkára. A programba az 1380 vadgazdálkodási egység közül több mint ötszáz már jelentkezett.
A vadászok a tervezet miatt már kaptak olyan vádakat, hogy a kutatás mögé bújtatják azon törekvésüket, hogy vadászni akarnak. Pechtol János pontosít, el lehetne térni a madárvédelmi irányelv szigorú szabályaitól, de szeretnék bebizonyítani, hogy Magyarországon az évszázados hagyománnyal bíró és a tradicionális vadászati kultúra részének tartott tavaszi szalonkavadászat semmilyen veszélyt nem jelent az európai állományra.
A magyar vadászok bíznak benne, az EU elfogadja, hogy a teljes állományra nézve az évszázados hagyománnyal bíró magyarországi tavaszi vadászat nem veszélyes. Ezt támasztják alá a beszédes statisztikák: Európában évente hozzávetőlegesen ötmillió szalonka kerül terítékre, döntő részük ősszel. Franciaországban nyolcszázezer-egymillió szalonkát lőnek a vadászok, Magyarországon csupán öt-hétezret.
Mégis lehet?
A környezetvédelmi tárca az uniós madárvédelmi irányelv egyik cikkelyére figyelmeztette a vadászokat. E szerint szigorúan ellenőrzött feltételek mellett, szelektív alapon, kis mennyiségben megengedhető a vadászat. Kis mennyiségnek pedig az egy százalék alatti példányszám tekinthető. Vagyis ha Magyarország felett évente minimum öt-hétszázezer madár repül át – aminek egyébként többszörösével lehet kalkulálni –, akkor az öt-hétezer szalonka kilövése nem ellentétes a szabállyal, ezért engedélyezhető. Ehhez azonban szükséges, hogy a vadászati hatóság az uniónál kezdeményezze a különleges elbírálást, amelyhez konkrét megfigyeléseken és kutatásokon alapuló adatokat kell szolgáltatniuk.
Korrogás, pisszegés
Az erdei szalonka Európában és Ázsiában honos madárfaj. Márciustól októberig tartózkodik a területen, majd délre vonul. A kakas korrog, a tojó pisszeg. Sűrű és nedves aljnövényzetű elegyes erdők lakójának testhossza 30-35 centiméter, míg szárnyfesztávolsága 56-60 centiméter, a testtömege pedig 130-420 gramm közötti. Tollazata barnássárga foltos. Hosszú csőrével este kezdi el a talajon keresni a gilisztákból, lárvákból és rovarokból álló táplálékát, de ősszel és télen bogyókat is fogyaszt. A talajra, a sűrű aljnövényzet közé, kisebb mélyedésbe rejti el levelekkel bélelt fészkét, ahová négy tojást rak, és 22-24 napig kotlik rajtuk. A kikelt fiókák szinte azonnal elhagyják a fészket, és a környező növényzet közé bújnak.
Forrás: Magyar Hírlap
|