Még éppen csak dereng a hajnal amikor a Füzesgyarmatra veszem az irányt. Útközben a rádió esős, nedves, csapadékos napot jósol, cifra morgás szakad fel belőlem. Vésztő és Szeghalom között satufékkel sikerül csak megúsznom, hogy — tilalmi időszak lévén — ne üssek őzbakot.
Hét órakor a füzesgyarmati vadászház udvarán kisebb csoportokba verődve találom a vadásztársaság tagjait, a vendégekre várnak. Puska senkinél, hiszen ma fegyvertöltők és vadszedők lesznek a vendégek mellett.

— Kell a bevétel, azt pedig a vendégvadászok hozzák. Évente mintegy 20 ezer fácánt nevelünk, ebből 6-7 ezret kibocsátunk a területen, a többit előnevelten értékesítjük — részletezte a bruttó 15 ezer 700 hektáron gazdálkodó Füzesgyarmati Vadásztársaság, immáron második ciklusban megválasztott elnöke. Csák István azt is elmondta: a füzesgyarmati, kertészszigeti és részint szeghalmi közigazgatási területen gazdálkodó, 49 fős társaság a vadgazda mérnök végzettségű fővadász, Gergely Sándor mellett három hivatásos vadászt, egy fácángondozót és egy traktorost is alkalmaz.

— Ma a Csák nádvágás nevezetű dűlőrészen fácán hajtóvadászat lesz — mondja miközben a Toyota platóján zötykölődünk a helyszín felé. Kertészszigeti hajtók kiáltozásától hangos a Hegyerdő s a nádas között szaporán szaladnak az ékes tollazatú fácánkakasok. Aztán ahogy szorul a helyzetük surrogó szárnyakkal emelkednek a levegőben s eldördülnek a sörétes fegyverek. A lőpor jellegzetes szaga terjeng a levegőben.
— Keresd! Még keresd! Hozzad! — hangzik a kutyák biztatása, hogy valamennyi elejtett fácán terítékre kerülhessen. 

Második körön a Pap-szigeti részt fogjuk meg, aztán a Csák nádvágás dombja majd a tölgyerdő hajtása következik. A vízműnádast és a napraforgótáblát már esőben hajtják. Nem is örül ennek Gergely Sándor, hiszen a megázott madár már nem nagyon repül fel. Öreg délutánba hajlik az idő, amikor a szakadó esőben levett kalappal hallgatjuk a teríték körül a fővadász számadását: eszerint szombaton 417 fácán esett Füzesgyarmaton.

— Tavasszal jó törzsállománnyal, jó szezont kezdett a megye 78 vadgazdálkodási egysége. A Békés megyére leginkább jellemző nyúl- és őzállomány a nyár eleji hideget és azt követő forróságot, szárazságot is szerencsésen átvészelte. A fácán törzsállomány és a szaporulat viszont megsínylette a szélsőséges időjárást — tudatta Valler Attila, a Békés Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vadászati és halászati osztályának vezetője. A szakember azt is hozzátette: a gazdasági válság a vadászatra is kihatott. Kimutathatóan kevesebb vendégvadász érkezett idén Békésbe.