Nemcsak az Ősi Sárrét tulajdonosi közösség – amelynek kálváriájáról e hét elején számoltunk be – képtelen érvényesíteni jogait a Veszprém megyei vadászati hatóság magatartása miatt, hanem szinte az összes bakonyi tulajdonosi közösség ugyanebben a cipőben jár – tájékoztatta lapunkat Sass Lajos, az Észak-szentgáli földtulajdonosi közösség képviselője. A közösségek megalapítására azért van szükség, mert a törvény szerint ezek gyakorolhatják vagy adhatják haszonbérbe a vadászati jogosultságot. Az Ősi Sárrét esetében már beszámoltunk arról, hogy a Veszprém Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal vadászati és halászati osztályának vezetője 2006 óta számtalan elutasító határozatot adott ki, ám eddig azok közül egyik sem állta meg a helyét másodfokon vagy a bírósági eljárások során.
Sass Lajos beszámolója szerint az Észak-szentgáli közösség is az állami hivatal gáncsoskodása miatt nem tudott megalakulni. Az első gyűlést 2006. december 23-án tartották, az azt kezdeményezők a több mint 2700 hektáros vadászati terület 43 százalékával rendelkeztek. A gyűlés előtt a kezdeményezők személyes kihallgatást kértek Benedek Fülöptől, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium akkori államtitkárától – közölte Sass Lajos. Elmondása szerint az államtitkár fogadta a tulajdonosokat, és a szavát adta, hogy az állami tulajdonban lévő Bakonyerdő Zrt.-hez tartozó területekkel minden rendben lesz, az állam a földtulajdonosokat támogatja. A gyűlést követően a földtulajdonosi közösség kérte a vadászterület bejegyzését. A megyei szakigazgatási hivatal vadászati és halászati osztályának vezetője, Vezsényi Imre viszont a bejegyzési kérelmet 2007. február elsején elutasította azzal az indoklással, hogy a közösség más területét is bejelölte, holott ennek pont az ellenkezője volt az igaz – mutatott rá Sass Lajos. Mint kiderült, az állami tulajdonban lévő Bakonyerdő Zrt. jelölt meg sajátjaként a helyiek tulajdonában levő területeket.
A földtulajdonosi közösség fellebbezett az elutasító határozat ellen. A mezőgazdasági szakigazgatási hivatal budapesti központja mint másodfokú hatóság a megyei szinten meghozott határozatot február 26-án helybenhagyta. A tulajdonosok ezért bírósághoz fordultak. A Veszprém Megyei Bíróság 2008. április 18-án a vadászati hatóság első- és másodfokú határozatát megsemmisítette, és a megyei hivatalt új eljárásra kötelezte. Ezt követően Vezsényi Imre újabb elutasító határozatot hozott, amit a budapestiek megsemmisítettek. Vezsényi következő elutasító határozatát ugyanakkor már a szakigazgatási hivatal központi szerve is helybenhagyta, így a tulajdonosok ismét a bírósághoz fordultak. Az eljárás folyamatban van. A szentgáli tulajdonosok is az állami hivatalok packázása miatt nem hozhatták létre tulajdonosi közösségüket – fogalmazott Sass Lajos, aki szerint immár több mint három éve akadályozzák a közösség tagjait abban, hogy a tulajdonukhoz való jogaikat gyakorolhassák.
Tovább bonyolítja a történetet, hogy a szentgáliak gyűlése után mintegy fél évvel a közösség többségi tulajdonában és használatában lévő, s általuk bejelölt területet egy kislődi tulajdonosi csoport is bejelölte. A vadászati hatóság meglepő módon e közösség megalakulását elfogadta, ők pedig a területet bérbe adták a Hunor Vadásztársaságnak. A szentgáliak arról számoltak be, hogy a területen Vajai László, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. veszprémi területi irodavezetője és vendégei, így például az első fokon másfél év felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt Benedek Fülöp, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgató-helyettese is vadásztak már.
Megkeresésünkre az agrártárca arról számolt be, hogy az elsőfokú közigazgatási döntésekkel szemben országosan közel 600 fellebbezés érkezett a másodfokú vadászati hatósághoz. A másodfokú hatóság döntését mintegy 200 esetben támadták meg bíróságon, ezek 90 százalékát a szakigazgatási hivatal nyerte meg. Mint írták, az ősi települést érintő vadászterület kialakítása azon kevés ügy közé tartozik, amelyekben a bíróság új eljárásra kötelezte a vadászati hatóságot. Az agrártárca véleménye szerint a földtulajdonosokat tulajdonosi jogaik gyakorlásától nem fosztották meg, és nem is teszik ezt a hatóságok a későbbiekben sem.
A konfliktusokat – tették hozzá – az okozza, hogy a vadászterület kialakításával kapcsolatos jogokat a tulajdonosok nem egyenként gyakorolják, hanem az általuk létrehozott, az adott területen többséggel rendelkező tulajdonosi közösség, a jogszabályok által biztosított keretek között. Ez pedig nem minden esetben egyezik meg a kisebbségben maradó tulajdonosok szándékaival.

Forrás: MNO

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés