A február csodálatos természeti jelenség ideje a gemenci erdőkben: ekkor hullajtják agancsukat a gímbikák. Először az idősebb egyedek kezdik elveszíteni koronájukat, majd a tél végén következnek a fiatalabb példányok. Normális körülmények között a földön hagyott agancsokat a gyűjtési engedéllyel rendelkezők szedik össze. Ők rendszeresen minden évben mintegy 500 kilogrammnyi trófeát adnak le a társaságnak. A munkájuk azért is igen fontos, mert ennek révén figyelemmel tudják kísérni az állatok mozgását, szokását, ami közvetett módon a védelmüket is jelenti.

Szomorú adat azonban, hogy becslések szerint az említett mennyiség legalább kétszerese kerül illetéktelenek kezére, akik ezáltal nem csupán anyagi kárt okoznak a Gemenc Zrt.-nek, de a vadállomány nyugalmát is megbolygatják az ártéri erdő területén. Fodermayer Vilmos, a Gemenc Zrt. vadászati osztályvezetője hihetetlen trükköket mesélt a STOPnak, amivel a trófeagyűjtők élnek: egyesek képesek az éjszakát a szénaetetőben tölteni (csak hogy elsőként jussanak a lehullajtott agancsokhoz), mások a sűrűbb aljnövényzettel bíró erdőbe vagy kerítésekhez hajtják a szarvasokat, ahol azok könnyebben elhagyják a "koronájukat".

A szakember egyéb problémáról is beszámolt: a szabálytalan tevékenységgel nem csupán a szarvasokat, de más állatokat, így például a vaddisznókat is megzavarják. Ennek következtében az idei szezonban korábban ellett kocák elhagyják vackukat, a malacok pedig könnyebben megfáznak. Emiatt pedig magasabb arányú lehet az elhullás.

Fodermayer szerint a vétkesek kisebb része járja az erdőt díszgyűjtés vagy megélhetési okok miatt, a nagyobb hányad szervezett keretek között műveli a bűnös tevékenységet, s "portékájuk" főként Kínában landol! A cél itt a különféle potencianövelő szerek "kinyerése". Az esztétika mellett tehát jó üzletet is jelent a gyűjtőknek a tiltott aktus: a társaság ugyanis például egy első osztályú hullajtott agancs kilogrammjáért nettó 1600 forintot fizet, míg az illegális felvásárlók ennél átlagosan 50-100 forinttal kínálnak többet. Védekezni meglehetősen nehéz a tettesek ellen, hiszen - ahogy az osztályvezető rávilágított - ők legalább olyan jól ismerik az erdőt, mint a vadgazdák. Így még a tettenérés is igen nehéz, hiszen ha a trófeát még időben elrejtik (például egy bokor aljában), már nincs mit tenni. Úgy véli, a területükön lévő mintegy 1500 gímszarvas nem is inkább a több erdőőr vagy rendőrjárőr beállítása nyomán élvezhetne nagyobb védelmet, hanem ha itthon jelentősebb szemléletváltozás következne be. Mint mondta, Nyugat-Európában például ismeretlen a szóban forgó jelenség.

Forrás: stop.hu

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés