Az állami erdőnek is van gazdája. És bizonyos dolgok csak a gazda engedélyével végezhetők. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a favágás és a vadászat. Erre Gőbölös Péter a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Nemrég kinevezett vezérigazgatója hívta fel a figyelmet egy múlt heti fórumon. Persze a Tamási melletti vadászházban jelenlévők pontosan tudták, hogy miről van szó, hiszen a területileg illetékes rendőrkapitányokat hívta meg az erdészeti társaság vezetője, hogy együttműködési megállapodást kössenek az orvvadászat és a falopás visszaszorítására.

Az állami erdőnek is van gazdája. És bizonyos dolgok csak a gazda engedélyével végezhetők. Ezek közé tartozik mindenekelőtt a favágás és a vadászat. Erre Gőbölös Péter a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt. Nemrég kinevezett vezérigazgatója hívta fel a figyelmet egy múlt heti fórumon. Persze a Tamási melletti vadászházban jelenlévők pontosan tudták, hogy miről van szó, hiszen a területileg illetékes rendőrkapitányokat hívta meg az erdészeti társaság vezetője, hogy együttműködési megállapodást kössenek az orvvadászat és a falopás visszaszorítására.

  Palánki Gábor a tamási erdészet vezetője ellenőrzi az egyik kaput a vadvédő kerítésnél. Egyes helyeken még a kerítést is lopják.

A 22 ezer hektáros gazdaság három erdészetből áll: a pincehelyiből, a tamásiból és a hőgyésziből. Ebből adódóan négy rendőrkapitányság illetékességi területét is érinti: a dr. Marcsek Sándor által vezetett bonyhádit, a dr. Bognár Szilveszter irányította tamásit, továbbá a dombóvárit, ahol dr. Szijártó István, és a paksit, ahol dr. Kuti István a rendőrkapitány.

Nagy a dilemma manapság, hogy mi számít falopásnak. Vannak mélyszegénységben élő családok, melyek tagjai a szó szoros értelmében megfagynának, ha nem gyűjtögethetnének egy kis rőzsét, és ott a másik véglet, a láncfűrészekkel és szállítójárművekkel felszerelt, szervezett rablóbandák. Utóbbiak börtönt érdemelnek, de hogy a gallygyűjtőkkel mi legyen, arról még az erdészeti és rendőrségi vezetők véleménye sem volt egységes.

A tanácskozáson résztvevő megyei rendőrfőkapitány, dr. Soczó László és a dombóvári kapitány, dr. Szijártó István is annak a véleményének adott hangot, hogy valamiféle szociális fakiadást, ágfagyűjtési lehetőséget célszerű lenne bevezetni, mert azzal megelőzhetnék azt, hogy az értékesebb állományt kezdjék pusztítani a fűteni másképp nem tudók. Az elzárásnak van ugyan elrettentő hatása, de mi történik, ha olyasvalakit zárnak el három napra, aki a család egyetlen épkézláb tagja. És nem maradnak otthon mások, csak az öregek, a nyomorékok, a gyerekek?

Mindezzel csak részben értett egyet Gőbölös Péter. A vezérigazgató hangsúlyozta: neki és kollégáinak az a dolga, hogy az állami erdővagyont megőrizze és gyarapítsa. Nem tehetnek különbséget fatolvaj és fatolvaj között. Arra van lehetőség, hogy a kirándulók gyűjtsenek egy kosár gombát, erdei gyümölcsöt, rakjanak tábortüzet, vágjanak nyársfákat, de nagy tételben mindenhez, még a makkgyűjtéshez is engedély kell. A szállításhoz pedig menetlevél. Csak a megfelelő dokumentumok birtokában vihető ki az erdőből fa is, vad is. Az együttműködési megállapodáshoz ezekből mintákat csatoltak, hogy majd az igazoltató rendőrök láthassák: rendben van-e a fuvar, vagy illegális fakitermelővel, orvvadásszal van dolguk.

Az erdő és a vadállomány védelmének fontosságát hangsúlyozta a Gyulaj Zrt. többi, jelenlévő szakembere is. Palánki Gábor, a tamási erdészet vezetője arról is beszámolt, hogy mozgásérzékelő kamerákat helyeztek ki a „legforgalmasabb” részekre. De a terület óriási, csak a külső kerítés 67 kilométer; a belső részek állandó ellenőrzése megoldhatatlan.
Dr. Soczó László példaértékűnek nevezte a megállapodást. Hangsúlyozta, hogy a hatékony együttműködéshez szükséges a rendőrök gyors informálása, illetve az erdészek felvilágosítása, hogy mit tehetnek a tolvaj tettenérésekor, és hogyan vigyázzanak a helyszíni nyomokra.

Forrás: TEOL