Vadászati Információs Portál
Vadászati Információs Portál
TÁMOGATÓINK

NATURHUN

 

 

 
>
 
Ma ilyen a hold


Hold fázis
 

 
Vadászkultúra

Itt elérhető az oldal kulturális melléklete:

 
Felhasználóknak
 
Vélemények
 
Információk
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Statisztika

Google PageRank

STATISZTIKÁK

 
C.I.C.
 
 
 
 
 
Saját e-mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
SAJTÓFIGYELŐ
SAJTÓFIGYELŐ : Ember és vadvilág viszonya: fotográfiák ecsettel, fénnyel

Ember és vadvilág viszonya: fotográfiák ecsettel, fénnyel

Zalai Hírlap  2011.03.02. 20:13

Egy csepp víz a tóba csobban, a szarvasborjú születése, hóban utat törő vadkan, agancs, mely holtában is szolgál. A vadon elkapott pillanatait megörökítő alkotásokból nyílt kiállítás a minap a nagykanizsaiHevesi Sándor Művelődési Központban.

A március 10-ig látogatható látványos tárlaton az idén 10 éves Zalai Vadász-Alkotók Egyesületének tagjai vonultatják fel fotográfiáikat, festményeiket, intarziáikat, csont- és fafaragványaikat,  gobelinjeiket. Sokfélék az alkotások, a téma viszont egy: a megyénket ölelő, ezernyi csodát rejtő rengeteg  az erdő.

- Úgy vélem, alkotóink művei bizonyítják a Természet iránti elkötelezettségünket - mondta az egyesület elnöke, Polster Gabriella, aki szakmája (újságíró-fotóriporter) révén, a Nimród vadászati szaklap szerkesztőségében került kapcsolatba a természetfotózással. Legbüszkébb azon a kiállításon is látható  képére, amely egy szarvastehén szülésébe, a kis borjú életének első másodperceibe enged betekinteni. - Egy-egy ilyen pillanat elkapásához nemcsak fotótechnikai felkészültség és a vad életritmusának valamilyen fokú ismerete kell, hanem jó adag szerencse is  - magyarázta.

Polster Gabriella néhanap nemcsak fotóapparátot, hanem puskát is vesz a kezébe  azt azonban hangsúlyozza, számára a vadászatnál sokkal többet jelent a fotografálás. Ugyanis amikor meghúzza a ravaszt, megszakad a pillanat. Az exponálás után viszont tovább él.

Adorján Péter vendéglátósból lett erdész. Szintén fényképezőgéppel járja a rengeteget, képein egy-egy izgalmas pillanatot igyekszik megragadni: a tócsába zuhanó vízcseppet, a fiókáit etető erdei madarat.

- Előbb csak gyűjtöttem a természet szépségeit megörökítő fényképeket, aztán elkezdtem magam is készíteni ilyeneket - idézte fel a kezdeteket. - A természetfotózás nem úgy működik, mint ahogy azt sokan elképzelik: kimegyek az erdőbe mindenféle óriás optikákkal, és ami mozog, azt rögzítem. Van úgy, hogy egy-egy kép miatt hetekig kijárok ugyanarra a területre, madárfotózásnál beetetem az állatot, leskunyhót építek, ügyelve rá, hogy a madár a lehető legjobb megvilágításba kerüljön, pontosan úgy érjék a fénysugarak, ahogy szeretném. Aki komolyan veszi, az tisztességgel rákészül minden akcióra.

Adorján Péter hangsúlyozta: ő nem híve a természetfotóra építő pénzlehúzó vállalkozásoknak. Amikor a fotós (a digitális gépek megjelenése óta túl sokan hiszik annak magukat, véli) beül az előfűtött lesbe, s halálra fotózza a szinte jelre berepülő sast, ami az eltúlzott beetetés miatt már alig bír a levegőben maradni. Ez a valóság elhazudása - fogalmazott.

Nem az objektív, hanem az ecset Dedinszky Márta munkaeszköze.
- Imádom az erdőt járni, a madarakat szeretem  fejtegette. Közhelynek hangzik, de nagyon fontos számomra, hogy a természet szépségeit ne csak lássam, hanem láttassam is. Engem ez üdít fel.

Olyan is van, aki nem annyira a szépségében gyönyörködni, hanem alapanyagért megy az erdőbe, mint például a Sormáson élő Marton Lajos csont- és fafaragó népi iparművész.
- Fában gazdag a megyénk, ezért szerencsés helyzetben vagyok, itt nagyon könnyű azokat a fafajokat megtalálni, amikből a pásztoremberek is előszeretettel faragtak meg különféle eszközöket - váltottunk szót a vitrinnél, ami a szebbnél szebb fából faragott dobozkákat, tálkát, és szaruból készült sótartót, lőportartót rejti. - A galagonya az egyik legjobban faragható és használható fás szárú növény, príma kanalak, tányérok készíthetők belőle. A somot pásztorbothoz, a vadszilvát pedig poharak faragásához használták. Nagy érték az elhullajtott szarvasagancs is  szép dolgok születhetnek belőle.


Tiltakoznak, ez nem oktalan mészárlás
A vadászat az ember és természet viszonyának legősibb formája. A Zalai Vadász-Alkotók Egyesülete olyan képzőművészeket igyekszik összefogni, akik alkotásaikban ezt, illetve a természet szépségeit jelenítik meg  szól az ismertető a kiállításra invitáló meghívón, megfogalmazva a szerveződés ars poeticáját. Az alkotók fontosnak tartják, hogy előremozdítsák a vadászat helyes megítélését, hisz az a közhiedelemmel ellentétben nem az oktalan, embertelen mészárlásról szól.

Forrás: Zalai Hírlap

1 hozzászólás
Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
Idézet
2011.03.03. 12:41
Polster Gabriella

Mielőtt vadásztársaim keresztre feszítenének, elsütő billentyűt mondtam de az értetlen újságíró ravasznak fordította és így jelentette meg Hurrááááá!! Egyébként annak idején a TV-ben nem véletlenül mondtam Horváth Évának én is ravaszt, mert a laikusok nem értik az elsütő billentyűt!! Úgyhogy kérek mindenkit ne hurcoljanak meg ezért én is tudom a róka ravasz..... No persze nem csak a róka de ez már más tészta!

 
Ajánlatunk

Jágerblogger

 Az aranysakál

Beszélgetések a vadászetikáról.

 

Diana Vadász-felnőttképző Alapítványi Szakképző Iskola és Kollégium

 

 
MENÜ
 
Fő partnereink
 
Rovataink








 
Véleményünk
Lezárt szavazások
 
Árnyoldalak

Belépés

 
Szavazás

 Eddigi szavazások
eredménye

 
Társalgás


 

Feliratkozás
Hírlevélre

 
Partnereink


Vadászati linkgyűjtemény

 

Agricola Zalakaros információs lapja

Vadászó Földtulajdonosok Zalai Egyesülete

Hídvégi Béla honlapja

ForestPress erdészeti hírügynökség