Bűncselekménnyé minősítheti a Büntető Törvénykönyv az orvvadászatot

Magyarországon a vadásztatás és a vadértékesítés éves szinten mintegy 16 milliárd forint bevételt hoz a társaságoknak, ami gyakorlatilag megegyezik a vadgazdálkodásra fordított kiadásokkal, a legfőbb bevételi forrás továbbra is bérvadásztatás, amely 7-8 milliárd forintot tesz ki, illetve az élő- és lőttvad-értékesítés, amely mintegy 4 milliárd forint értékű évente.

A bevétel háromnegyede nagyvadból (gímszarvas, őz, muflon, dámszarvas, vaddisznó) származik, míg a fennmaradó részt jórészt az apróvad (fácán, mezei nyúl) teszi ki – ismertette Pechtol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke. Adatai szerint Magyarországon mintegy 57 ezer vadászt tartanak nyilván, de viszonylag nagy számban, évente mintegy 20-25 ezer külföldi vadász is megfordul hazai vadászatokon.
Az ország vadállományának létszáma fajonként igen eltérő: az elmúlt év tavaszán készült becslés szerint a legtöbb, 760 ezer, fácánból van, míg a mezei nyúl állománya 540 ezerre tehető. Fogolyból, a számára romló természeti adottságok miatt egyre kevesebb, már csak alig több mint 30 ezer él az országban, miközben a vaddisznók száma folyamatosan gyarapodik, s már meghaladta a 105 ezret. Hasonló, 93 ezres a létszáma a gímszarvasnak, míg őzből több mint 360 ezer él nálunk. A dámszarvas állomány mintegy 30 ezres, míg muflonból 11 ezer található az országban.
A nagyvadak létszáma stagnál vagy éppen nő, miközben az apróvadé folyamatosan csökken. Tavaly például a ragadozók mellett a mostoha időjárás, a sok eső, az árvíz, belvíz és a hideg tizedelte meg a fácán- és nyúlállományt. A szakemberek azt jósolják, hogy a korábban apróvad-hatalomnak számító Magyarország egyre inkább nagyvadas ország lesz.
Pechtol János szerint segíthet a vadásztársaságok anyagi helyzetén, az a rövidesen megjelenő vidékfejlesztési minisztériumi rendelet, amely a jogszabályban rögzített feltételek mellett a vadgazdálkodóknak is lehetővé teszi, hogy közvetlenül értékesítsék a vadhúst. A társaságoktól most négy-öt vadkereskedő cég vásárolja fel a vadhúst, nagyon alacsony árakon: egy kilogramm első osztályú vaddisznóért nettó 280 forintot fizetnek, míg a szarvasért 550 forintot, az őzért pedig 750 forintot. A boltokban nettó ezer forintért semmilyen vadhúst nem lehet kapni, de egy kilogramm vaddisznó vagy őzcombért, illetve őz vagy szarvasgerincért 3-5-7 ezer forintot is elkérnek – fejtette ki az ügyvezető elnök.
A vadgazdálkodás egyik legnagyobb problémája az orvvadászat. Mivel illegális, a károkozásról nincsenek adatok, a védegylet csak becsülni tudja, hogy éves szinten több százmillió forint veszteséget okoz az ágazatnak. Az orvvadászok válogatás nélkül igyekeznek zsákmányt szerezni, így gyakran a nagy trófea-értékű vadakat is elejtik. Egy nagyobb, 10 kilogramm fölötti agancsú gímszarvas bika elorzása több millió forint kárt is okozhat a vadásztársaságoknak. Ráadásul az orvvadászok sokszor nagy tenyészértékű állatot hurkolnak vagy lőnek meg, azért, hogy vadhúshoz jussanak, melyet orgazdáknak, vagy vendéglőknek értékesítenek.
Nagyban segítené a most csak szabálysértési kategóriába tartozó orvvadászat visszaszorítását, ha hasonlóan a nyugat-európai gyakorlathoz, az orvvadászat önálló bűncselekményként kerülne be a Büntető Törvénykönyvbe – mondta Pechtol. Ebben az esetben ugyanis nemcsak pénzbüntetésre, vagy letöltendő börtönbüntetésre ítélhetnék az elkövetőket, hanem minden, az orvvadászathoz használt eszközt, például fegyvert, terepjárót is lefoglalhatna a rendőrség. Ez pedig a mostaninál jóval nagyobb visszatartó erővel bírna a védegylet szerint. A Büntető Törvénykönyv folyamatban lévő módosítása során jó esély van a változásra tette hozzá. Szükséges ez azért is, mert az állami tulajdonú és rendkívül nagy értéket képviselő vadállomány védelme felveti a jogalkotók felelősségét is. Az illetékesekkel való tárgyalásokat követően azt az ígéretet kapták, hogy törvény legközelebbi, még idei módosításakor önálló bűncselekménnyé nyilvánítják az orvvadászatot – írja az MTI.

Forrás: Agromonitor