Esélyük sincs megérni az öregkort
TEOL 2011.05.25. 07:38
A téli hajtóvadászatok után a tavasz a cserkelésé, április közepén elkezdődött az őzbakszezon.
Alig fejeződött be az egyik vadász szezon, máris itt a következő, márciusban szalonkára mentek a vadászok, április 15-től pedig őzbakra.
– A vadállomány becslése megtörtént, az üzemtervek elkészültek, kezdődhet a tervszámok vadra váltása – mondta Kosaras Zoltán, a Tolna Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatóság Vadászati- és Halászati Osztályának vezetője.
Tolna megyében idén 3650 őz szerepel a kilövési tervekben. Azt, hogy szezononként mennyi őz kerülhet puskavégre, a felügyelőség munkatársai a területen lévő becsült vadállomány alapján határozzák meg.
Ez 2010-ben 17 435 egyed volt - 6031 bak, 7338 suta, 4066 gida - összességében több mint 2 ezerrel kevesebb, mint 2009-ben, amikor 19 500 ezer őzet számoltak.
Hogy melyik őzet lehet lelőni és melyiket kell megkímélni, annak elbírálása egyedenként történik ugyan, de mégsem egyedül a vadász dönt.
A társaságoknak a hatóság korosztály szabályozási modelljéhez kell igazodniuk. Ez azt jelenti, hogyha a hivatásos vadász úgy látja, az őzbaknak a meglévőnél még nagyobb agancs felrakására van lehetősége, akkor kímélendőnek minősíti az állatot és nem engedélyezi a kilövését. Amelyik viszont meghaladta ezt, az lelőhető.
Az, hogy bronz, ezüst vagy aranyérmes lesz-e a trófea, nemcsak a súlyától függ, hanem az ágszámától, a gyöngyözöttségétől és a fajsúlyától is. A vadászok általában a kis súlyú, de nagy trófeának örülnek, mert azért kevesebbet kell fizetniük.
A Tolna megyében vadászóknak e szempontból nem kell aggódniuk, fiatal az őzbak állomány, öreg, igazán nagy súlyú bak alig van, ami Kosaras Zoltán szerint a pénzgazdálkodás eredménye. Nincs idejük megöregedni a bakoknak, a társaságoknak bevételre van szükségük, amihez vadásztatniuk kell.
Megyénkben a nagyobb mezőgazdasági területekkel rendelkező vadásztársaságoknak van jobb minőségű őzállománya.
A gazdasági válság ezt az ágazatot is elérte. A korábbi megszokottnál kevesebb külföldi vadász érkezik, és ők sem lőnek annyit, mint korábban, pedig egyes vadásztársaságoknak az őz a fő bevételi forrásuk.
Szerencsére ezzel párhuzamosan emelkedett a hazai vendégek száma, egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy vadászszenvedélynek hódoljanak. De azoknál a társaságoknál, ahol mégis csökkennek a bevételek, ott a tagoknak kell mélyen a zsebükbe nyúlniuk, mert a hiányt, a vadkárt ki kell fizetni.
Akik rajzfilmekből ismerik az őzeket, sajnálkoznak a kilövésük miatt, nem gondolva a károkra, amiket okoznak. Pedig az országoshoz hasonlóan megyénkben is egyre másra jelennek meg a zártkertekben, szőlőkben, a falu, sőt a városszéli családi, illetve társasházak kertjeiben is őzek élelem, saláták, zöldségek után kutatva.
A pákosztos állatok ugyanis a fehérjében gazdag, rostban szegény táplálékot kedvelik, így a többféle mezőgazdasági kultúra találkozásánál telepednek meg előszeretettel.
Az őz itt is csipked egy keveset, amott is, a friss hajtások tetejét kapja le, amivel nagy kárt okoz. És bár az elmúlt év szélsőséges időjárása miatt kissé megcsappant az őzállomány, azért attól, hogy elfogynak, nem kell félni.
Őzkilövési tervek, tények
Tolnában 2010-ben 4060 őz - 1587 bak, 1532 suta és 941 gida - kilövését tervezték. Ehhez képest az elmúlt évben csak nem ezerrel kevesebb, 3179 őzet sikerült puskavégre kapni. Ebből 1492 volt bak, 1047 suta és 640 gida. A lemaradás legfőbb oka, hogy a tervezettnél több golyóérett tarvad - suta, gida - kerülte el a vadászokat. Az idei vadászati tervben 410 őzzel kevesebb kilövése szerepel. A 2011-es szezonban az elejtésre engedélyezett 3650 őzből 1519 a bak, 1228 a suta, 903 a gida. Az őz ragaszkodik a területéhez, nem vándorol úgy, mint például a szarvas, így jobban lehet vele tervezni.
Forrás: TEOL
|