A szabadban élő állatok fajtól függően időről-időre különböző mértékű károkat okoznak a mezőgazdasági kultúrnövényekben, valamint az erdészeti kultúrákban. A vadkár a vad normális életvitele - táplálkozása, mozgása, területhasználata - során okozott kár, amit az általa használt területen lévő mezőgazdaságilag művelt vagy erdőterületeken okoz. A nyári időszak frekventáltnak mondható a vadkár tekintetében. A kukorica, napraforgó, borsó, búza és egyéb vetemények szinte terülj-terülj asztalkámként vonzzák az állatokat, amelyek kellemetlen dúlást tudnak bennük végezni. Amennyiben egy területen vadkárt észlel annak tulajdonosa, azt jeleznie kell az illetékes vadásztársaságnak - tudtuk meg Bognár Zoltántól, a Baranya Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósága Vadászati és Halászati Osztályának vezetőjétől. A vadásztársaság a helyszínen megállapítja a keletkezett kár mértékét, és amennyiben a tulajdonos ezt elfogadja, annak 95 százalékát ki is fizetik. Abban az esetben, ha a terület birtokosa nem fogadja el a társaság becslését, akkor jegyzőhöz fordulhat, aki nyolc napon belül kirendel egy vadkárbecslőt (ha a károsult a vadkár megállapítását nem közvetlenül a bíróságtól kéri kára megállapítását). A földhasználó nem köteles elfogadni ezt a szakvéleményt, az őt ért kárt a jegyző által lefolytatott közigazgatási hatósági eljárás lezárásától számított harminc napon belül a bíróságra viheti, és ott próbálhatja meg rendezni a sérelmeket.

Baranyában hozzávetőlegesen évente 300 millió forint vadkár keletkezik, ezen felül az erdei vadkár mintegy 20 millió forint - mondta el a Pécsi STOP-nak Bognár Zoltán. Az elmúlt öt évben egyébként csökkenő tendencia figyelhető meg a vadkárok terén, amely a jobb védekezésnek, az újabb technológiák alkalmazásának, valamint a vadásztársasságok és a károsultak közötti kompromisszumkészségnek és javuló együttműködésnek is betudható.

Vadászati körökből származó információk szerint a vadkárok miatt elsősorban a kicsi vadásztársaságok és a kis földterülettel rendelkezőkön csattan az ostor. A kisebb, kevesebb bevétellel rendelkező vadgazdaságokat lényegesen jobban megterheli egy-egy károkozás megtérítése, mint a nagyokat, a kisebb földön termelőket pedig jóval érzékenyebben érinti egy-egy dúlás. Arányaiban ugyanis sokkal nagyobb mértékű veszteséget szenved a kieső terméssel, mint egy nagy terület. A kicsi vadásztársaságok a hozzájuk befutott vadkár jelentés esetén sokszor rákényszerülnek a földhasználóval közös megegyezésre, ezzel szemben a nagyobb szervezeteknek több idejük van kárszakértő után járni.


Néhány napja számoltunk be arról, hogy vaddisznókat láttak Pécsett a Blaha Lujza és a Névtelen utca közötti területen. Az állatokat kutyákkal hajtotta el az illetékes vadászatra jogosult szerv munkatársa, mivel lakott területen tilos mindennemű fegyverhasználat, a vadász nem lőheti ki az állatot.

Forrás: Index

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés