Kezdő vadászként melyik kalibert válasszam !?

Régi vadászidőkre, őseink, nagyapáink, apáink vadászatára visszatekintve a vadászlőfegyverek kaliberét tekintve nem volt sok választásuk, de választék sem nagyon volt a golyós vadászlőfegyverek vásárlása terén.

Mivel a Mo.-i vadfajok azóta nem változtak, ezért maradok a régi idők eredményes vadászatának kellékeinél és kalibereinél. Azzal a változtatással, hogy a technika fejlődése rendesen éreztette magát a lőszerek változatosságában. Maga a fegyver-lőszer működési elve lényegesen nem változott, kivéve egy-két kirívó esetet. Itt említeném a megszokott Mauser zárolást, amely bizonyított és nincs is, és nem is volt gond vele. Ezzel ellentétben kifejlesztették az, un. egyenes zármozgatású, és reteszelő körmökkel ellátott fegyvereket pld. Blaser.

Na ez a szerkezet nem igazán sikerűlt, mivel már több baleset is származott a zárszerkezet reteszelő körmeinek leszakadásából, pedig volt közöttük „kis” 243 kal. fegyver is. Mindenkinek a képzeletére bízom, hogy lövés közben az a szerencsétlen törött zárszerkezet hol találkozik a vadásszal. Rémisztő! Visszatérve a kaliberekhez és apáink vadászatához az idősebb és középkorú vadásztársaim talán még emlékeznek arra, hogy abban az időben 60-70-es évekről beszélek, nem volt egyszerű vásárolni golyós vadászlőfegyvert. Ha mégis az csak a kiváltságosok vagy a protekciósok lehetősége volt, de ők is várakozó listára kerültek. Az egyszerű vadász rugalmasan megoldotta a golyós lőfegyver kérdést. Adott volt az „olcsó” egycsövű ( IZS ) sörétes fegyver, amelyet szereltek céltávcsővel és brennekével sikeresen használták is. Sőt sörétes lőfegyverrel, ( saját töltésű lőszerekkel ) igen is eredményesen vadásztak. Most lehet jönni azzal, hogy akkor még kisebb volt a lőtáv mert nem zavarták annyit a vadat. Részben igaz, de csak részben, ugyanis akkor a vadász még vette a fáradságot arra, hogy becserkéssze a vadat és vadászias távolságról ejtse el. Ma már ez nem mondható el minden vadászról, tisztelet a kivételnek !

Tehát apáink vadászéveit tekintve akkor a következő fegyverek és kaliberek voltak elérhetőek a magas beosztással nem rendelkező vadászok számára. Hadi fegyverek különböző típusai, és a ZKK- 600, valamint a Mauser fegyvercsalád hadi vagy civilizált átalakított formációja. Tehát a kaliberek is eszerint kerültek kiválasztásra. Ma már csak lőkészség szintentartására, lőtéren használható .22 kal., amelynek szerintem nem volt megalapozott a vadászcélú betiltása. A 6,5 X  kaliberű lőszerek, 7 X 57, 7 X 64-es, 7 X 65R-es, 7,62 X 54R-es ,

30-06-os, 8 X 57-es, ennél nagyobb kalibert nem igazán használtak. Nézzük meg ezeket a kalibereket és szálljunk magunkba és tisztelegjünk apáink előtt. És szerény véleményem, hogy mivel a vadászat többé-kevésbé családi örökség, édesapáinknak ne próbáljuk megmagyarázni, hogy a „PC” szekrénybe mit keres egy magyar vadásznál egy 375 H-H, vagy 300 Win. Magnum kaliberű fegyver ! Szégyen és gyalázat, hogy a mai vadász ilyen és hasonló kaliberű fegyverrel kimegy a területre és kijelenti, hogy ha mellé lő, akkor is annyi a vadnak !

Kijelentésem alapja a naponta elvégzett fegyverek felszerelése és belövése, a tulajdonos jelenlétében, és az un. újgazdag réteg, amelyből én is élek ezeket a nagy kaliberű fegyvereket részesítik előnyben, természetesen friss vadászbizonyítvány és mindennemű tapasztalat nélkül. A csúcs az, hogy az én elvégzett belövésem után még arra sem veszik a fáradságot, hogy kipróbálják a frissen belőtt fegyvert, megnézzék az elsütést, stb. Így megy ki vadászni ! Nincs lőtudás, nincs lőkészség,. Légfegyver használata után jöhet a 375 kaliberű fegyver, na természetesen ekkor jön a meglepi. Másnap a „ vadászat „ után látom ezen „vadászokat”, hogy ragasztóval és frissen öltött hímzéssel a szemük fölött, próbálják kerülni a találkozást velem és minden jóérzésű vadásszal. Üzenem ezen puskás embereknek, hogy köszönöm, hogy eltartanak engem és a családomat, de a fekete napszemüveg felhelyezése találkozásunkkor igen is nevetésbe fog torkollani. Uraim, vadásztársaim, puskások, kérem, maradjunk a jól bevált kalibereknél és azok ma már tömeges választékánál! Az arany köpés az, hogy a jól elhelyezett találatnál nincs jobb ! A Mo.-i vadfajoknak nincs konditermük, nincs lehetőségük egy kis gyúrásra, nem szereztek be golyóálló mellényt, tehát felesleges „ágyúval” a vadakat riogatni. A felsorolt kalibereket tehát a mai vadász részére is nyugodt szívvel ajánlom, és javaslom, hogy a lőszer megválasztásakor ne a fegyverboltos és ne a nagy tudású puskás, vadásztárs tanácsát fogadjuk el, hanem a saját tapasztalatunk alapján és hosszú idő eltelte után változtassunk, ha szükséges a lőszeren. Ne a kaliberen, hanem a lövedék súlyával, expandáló képességén, stb. változtathatunk az eredményes kül és célballisztikán.

Ezalatt azt értem, hogy egy nem megfelelő találatkor, ne a lőszert és a fegyver kaliberét okoljuk feleslegesen, mert semmi értelme. Jegyezzük meg, hogy két egyforma vad esetében és két közel azonos találat esetén másképpen fog a vad jelezni, viselkedni. Nincs egyforma eset és ezért nem törvényszerű a lőszert okolni. Maga a kaliber kiválasztásakor számít az energia, ami nem jó, ha kicsi, de nem jó, ha nagy. Vadászok a mai napig vitatkoznak azon, hogy mi a megfelelő találat a vadon, vagyis mi a lövedéknek a feladata. Első feladata egyesek szerint, hogy a lövedék nem lágylövés esetén lehetőleg azonnal expandálodjon, gombásodjon, és lehetőleg ne legyen kimeneti nyílás, tehát a lövedék fejtse ki hatását a vadban. Ez szerintem is helyes, ugyanis a lövedék teljes energiáját leadja a vadban és nincs túllövés, nem veszélyeztetünk sem más személyt, vadat, lakóterületet az esetleges geller lövéssel. Második vadász elmélet, hogy legyen energia leadás, expandálódjon a lövedék, de legyen kimenet is, legyen utánkeresési lehetőség, vérnyom. A lényeg szerintem az, hogy a vadat ne túl messze és ne túl közel vegyük célba, ugyanis nem véletlenül fejlesztik a lövedékeket folyamatosan. De ezek a fejlesztések csak a vadászias lőtávolságokban érvényesülnek részben. Vagyis 20-40m-re lévő nagyvadat ne vegyük célba pld. 30-06-os RWS TIG – TUG lőszerrel, főleg ha a céltávcsőben a látómező és a nagyítás miatt csak a nagy sötét, barna testet látunk. Bele a tömegbe lövés lehet, hogy lágylövés lesz, valamint túl nagy a lövedék sebessége ezen a távon és túl nagy az energiája a lövedéknek ahhoz, hogy expandálni tudjon. Ilyenkor, ha van rá lehetőség, engedjük ki a vadat etikus lőtávba, vagy engedjük el, ne adjunk le lövést kényszerképzet alapján. Legyünk tisztába a használt lőszerünk, lövedékének ballisztikai tulajdonságával, tudjuk, hogy lövedékünk felépítése milyen. Én végezetül a következő kalibereket ajánlanám nyugodt szívvel: alföldi vadásztársasági tagság esetén. 243 Win.Magnum.

7mm Rem.Magnum, 300 Win.Magnum. Minden más területre Mo.-on  7X64, 30-06. Ezeket a kalibereket első golyós lőfegyvernek javaslom, természetesen nem kötelező a további kaliber bővítés, ha eredményes a vadászat, feleslegesen ne gyűjtögessük a szekrénybe a fegyvert hozzá a lőszert, céltávcsövet. Minél több felesleges kaliberű fegyvert tárolunk, annál többet kérnek „enni „. Karbantartás, tartási engedélybe bejegyeztetés, műszaki vizsga, időszakos belövési ellenőrzés, stb. Végezetül nem a saját munkámat növelve, de szerencsés tendencia már nálunk is nem csak a külföldi vadásznál, hogy egy régen várt és befizetett vadászatra nem megyünk el úgy vadászni, hogy nem ellenőriztük vagy ellenőriztettük a fegyverünket szakemberrel, nem volt próbalövés. Már több társaságnál találkoztam azzal, hogy nem sértésként, de vadászat előtt kérték a vendéget, hogy a hiv.vadásszal ellenőrizzék a fegyver belövését, vagy fegyvermester belövési lőlapjával igazolják, hogy a fegyver megfelelő a vadászatra. Helyes! Legalább egy hibázási lehetőség kiszűrve a hibázási okok közül.

Végezetül tudom, hogy a legjobb az, ami a vadásznak van és minden más rossz! Amíg nincs összehasonlítási alapja valakinek, addig ne okozzon kellemetlenséget kezdő vadásznak azzal, hogy blőd dolgokat, eszközöket javasol beszerzésre neki, horribilis összegekért!

Tisztelettel:          Tóth Attila László

            Fegyver-optika és infra műszerész

                        Szaktanácsadó