Témafelvezetés: Az aranysakál problémáról

Előre le szeretném szögezni, hogy nem kívánok semmiféle tudományos, vagy annak tűnő írást összeállítani, legalábbis jelen pillanatban nem. Annyi a célom mindössze, hogy az aranysakállal kapcsolatos eddigi információkat, ismereteket összefoglaljam, csokorba kössem, hogy aztán a tudomány és gyakorlat szakemberei a saját alapjaikról  indulva el tudjanak polemizálni azon, hogy a közöttük fennálló jelentős véleménykülönbséget mi okozza, vagy mi okozhatja.

A hazánkban őshonos aranysakál a XX. század elejéig rendszeresen előfordult főként az Alföld nádas, mocsaras lecsapolatlan részein, azonban századelő meliorációs tevékenysége miatt az időszakosan víz- és nád borította területek szinte eltűntek, helyüket művelt mezőgazdasági kultúrterület vette át, s ezzel párhuzamosan ezen vadfaj populációi felszámolódtak, az aranysakál szinte nyom nélkül eltűnt az országból. A 20’-as évektől kezdődően majd minden évtizedben ejtettek el bizonyító példányokat hazánkban, főként fiatal kóborló hímeket, és főként a folyók partjain lévő  „zöld folyosók”  mentén.

A múlt század 90’-es évei elején azonban a bizonyító példányok elejtése egyre gyakoribbá vált, s már nem csak a nagyobb folyók mentén (Pl, Duna, Tisza, Dráva) hanem egyéb területeken is megjelentek, mint a Hanság, Tolnai dombvidék. A megjelenést egyre markánsabb invázió követte a balkán felől, amit valószínűleg két dologgal lehet magyarázni. Az egyik az, hogy Bulgáriában hosszú ideig természetvédelmi oltalom alatt állt e vadfaj, s a délszláv háború idején déli szomszédaink nem a vadászattal voltak elfoglalva, s a mezőgazdasági termelésük, ezen belül a szántóföldek elvárható megművelése is visszaesett, ami a sakál szaporodásának kedvezett.

Ugyanebben az időben voltunk mi magyarok is rendszerváltás kezdetén a Tsz világ megszűnt, s például a Dráva síkon a több ezer ha-os műveletlen ruderális területeken hatalmas kiterjedésű gyomtengerek alakultak ki. A volt Tsz erdők ápolása, kezelése is évekre abbamaradt, így a területek zavarása minimális volt. Nem véletlen tehát hogy az ország három legdélebbi megyéjében  (Somogy, Baranya, Bács-Kiskun) jelent meg legelőször nagyobb számban az aranysakál. A megtelepedést követően a gyors szaporodási fázis  is gyorsan beindult, s hamarosan , mindössze néhány év elteltével ezekben megyékben már jelentősnek mondható sakálpopuláció alakult ki. A vadfaj meglehetős gyorsasággal jelent meg szinte z egész ország területén, olyan területeken is, amelyeket korábban nem ismertünk a sakál számára élhető biotópnak. Középhegységek és dombvidékek  zárt erdőterületei, pl Bakony, Mecsek, Zselicség, Tolnai dombvidék stb. Az első terítékadatok még csak néhány megyét érintettek, mára azonban már csak Heves és Nógrád megyékben nem jelentettek elejtést bár  már itt is észlelték a vadfajt. 2011-ben már 15 megye területén ejtettek el sakált, összesen 1129 db-ot, ami igen gyors terítéknövekedést mutat országszerte. Az 1993-tól 2011-ig elejtett több mint 4000 db aranysakál 89%-a Baranya, Somogy, Bács-Kiskun megyékben került terítékre, vagyis az országos invázió ellenére a D-i országhatár menti három megyében lehet a legnépesebb a populáció.

Számos kérdés fogalmazódik meg a szakemberekben, több olyan téma is van amelyik megismerése közelebb vihetne bennünket a fajjal kapcsolatos problémák megértéséhez:

1. Okoz-e a sakál jelenléte problémát az apró illetve a nagyvadgazdálkodásban, s ha igen annak milyen megjelenési formája van?
2. A dél felöl történő bevándorlás mellett milyen okok miatt jelentkezett ez probléma pont azokban megyékben? A megtelepedés és robbanás szerű elszaporodás összefüggésben lehet-e az adott terület vadsűrűségével, s ha igen mely vadfaj befolyásolja ezt leginkább?
3. A megtelepedést befolyásolta e az erdőtelepítések jelentős növekedése?
4. Milyen az aranysakál sűrűségtűrő képessége? Mi befolyásolhatja ezt a képességét leginkább? Milyen a sakál szaporodási képessége, mekkorák lehetnek felnevelt almok? Milyen gyakori lehet a kotorékhasználat?
5. Az első észleléseket követően mennyi idővel következett be az első elejtés, s mennyivel később jelent meg az első szaporulat, s ezt követően menni idővel robbant az állomány? Vagyis milyen gyors volt az expanzió?
6. Az aranysakál nagyvadállományra gyakorolt hatása, ha volt egyáltalában ilyen, milyen ütemben jelentkezett? Azt miként jellemezné, gyorsnak, vagy  netán elhúzódónak? Tapasztalható e ebben a kérdésben az egyes vadfajok vonatkozásában eltérő hatásintenzitás?
7. Az aranysakál vadászata estében mely vadászati módok és mely napszakok a leg eredményesebbek? Milyen különbség figyelhető meg a sakál napi aktivitásában az egyes évszakokban? Van ebben különbség?
8. A sakál viselkedését mennyire befolyásolja az állattenyésztő telep, vagy a lakott emberi település közelsége? Van-e a rókáéhoz hasonló urbanizálódási hajlama ennek a vadfajnak?
9. Az aranysakál jelenléte az egész vadászterületen állandónk mondható, vagy vannak benne szezonális eltérések? Milyen tapasztalatok vannak a sakál napi aktivitásának változása tekintetében?
10. Az akkusztikus jelzés az év egészében megfigyelhető, változik-e az intenzitása,s hang alapján megbecsülhetőnek tartja e az állományt létszámát?
11. Tapasztalható-e összefüggés az aranysakál létszámának növekedése, és a többi ragadozófaj, vagy elkóborolt háziállat (kutya, macska) létszáma között?
12. Van-e hatása az aranysakál megjelenésének az apróvad állományra?

Dr Buzgó József

Várjuk válaszadóinktól az első kérdésre a választ.

Punk János

Súgó 1 hozzászólás

Új hozzászólás Frissítés

1

2013.04.23. 08:38 Kovács János Remélem, hogy a kérdésekre adandó válaszok kielégítik majd azoknak az érdeklődését is, akik még gyakorlatban nem találkoztak a problémával. Szerencsére nálunk északon, Nógrád megye, egyelőre nem olyan veszélyes a helyzet, mint azt hallomásból tudjuk a déli megyékre vonatkozóan. Kíváncsian várom azok hozzászólását, tapasztalatait, akiknél ez a téma sokkal égetőbb.