| Az aranysakál : 11-12. Tapasztalható-e összefüggés az aranysakál létszámának növekedése... |
11-12. Tapasztalható-e összefüggés az aranysakál létszámának növekedése...
2013.08.27. 09:09
Tapasztalható-e összefüggés az aranysakál létszámának növekedése, és a többi ragadozófaj, vagy elkóborolt háziállat (kutya, macska) létszáma között?
Van-e hatása az aranysakál megjelenésének az apróvad állományra?
Dr. Heltai Miklós és "csapatának" a két kérdésre összevont válasza:
A ragadozók közvetlen és közvetett módon is hatnak a zsákmányfajokra. A zsákmányolással közvetlenül csökkentik a zsákmányfajok létszámát. Egyik közvetett hatásuk, hogy a ragadozók megváltoztathatják a préda fajok viselkedését, így csökkentve állományaikon a ragadozó hatását. Például a potenciális zsákmányfajok egyedei más élőhelyet választhatnak, vagy táplálékot válthatnak. További következmény lehet, hogy megváltoztathatják a csoportméretet, az aktivitási periódusukat, vagy éppen csökkentik a táplálkozásra fordított időt.
Az elsődleges táplálékforrás létszámának csökkentésével (vagy viselkedésének megváltoztatásával) a ragadozók ökológiai hatása kiterjed a teljes ökoszisztémára. Így például ha a zsákmány fajok számára rendelkezésre álló táplálékforrás korlátozott, ez hozzájárulhat az egymással versengő, de gyengébb versengési képességű táplálékfajok jelenlétéhez. Ha a ragadozó széles táplálék választékból fogyaszt, akkor a jelenléte mindegyik zsákmányfaj viselkedésére és létszámára hathat, ami csökkentheti a prédafajok közötti versengést. A ragadozó eltávolításával a zsákmányfajok egymás közötti versengésének a korlátozása is eltűnik. Ennek eredménye az lehet, hogy a zsákmányfajok versengeni kezdenek a korlátozott forrásokért. A versengésben erősebb fajok ekkor már képesek elnyomni a gyengébbeket, ami végeredményben a változatosság csökkenéséhez vezet.
A nagytestű csúcsragadozók továbbá közvetett és közvetlen módon befolyásolják a kisebb testű ragadozók állományait is. Az ökológiában az ugyanazt a forrást hasonló módon hasznosító szervezeteket ökológiai céheknek (ökológiai guild) nevezik. A céhen belüli ragadozók azok a fajok, amelyek az azonos táplálkozási szintbe tartozó más fajok egyedeit is zsákmányolják, és ezáltal egymás versenytársai is. A nagyobb testű fajok a kisebb méretű "céhtársak” pusztításán és ezek fajok kistestű prédáin keresztül pedig számos ökológia tényezőre is hatnak, mint például növényi magvak széthordására, vagy éppen betegségek terjesztésére, a talajra, a növényi biomasszára, vagy éppen a termések tápanyagtartalmára.
Mindezek alapján joggal feltételezhető, hogy a sakálnak van/lehet hatása a ragadozók közül különösen a rókára (ugyanazt a forrást, hasonló módon hasznosító ragadozó), és közös, vagy az egyik fél prédafajaira is. Többször is bizonyítható volt, hogy a sakál elfogyasztja a rókát, ha lehetősége van rá és arra is, hogy rókakölykökre kifejezetten vadászik. A társulásokban az egyes fajok létszámát természetesen e hatások mellett az élőhely egyéb tényezői is befolyásolják, és csak ritkán vagyunk abban a helyzetben, hogy megmondhassuk, hogy a különböző faktorok milyen hatást gyakoroltak egyes fajok állományváltozásira.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai szerint 2003 óta SOmogy, Barany és Bács-kiskun megyében a róka terítéke csökken (Baranya, Bács), vagy állandó (Somogy), miközben a borz terítéke mindenhol növekszik. A mezei nyúl terítéke Bács-kiskunban növekedett ebben a tíz éves periódusban vizsgálva, míg a másik két megyében a teríték állandó, bár minimális (1-2 száz példány).
Üdvözlettel:
Heltai Miklós
Jung Jenő és csapatának válasza:
Tisztelt Vadásztársak!
Összefüggés mindenképpen van a sakál megjelenése, és a többi ragadozó vadfajunk jelenléte között.
Az első tíz évben, amíg telítődtek az általa használt territóriumok, lényeges változást nem tapasztaltunk.
Később észrevehetően csökkent a vörös róka létszáma. A sakál nem fogyasztotta táplálékként, inkább a róka adta át a helyét, territóriumát neki.
A többi kisragadozóé és a szárnyasok létszáma változatlan maradt.
Az utóbbi néhány évben tapasztalható a róka visszatérése. Megtanultak együtt élni egymással (sakál-róka).
A vadászterületről viszont eltűnt a kóbor macska. Egyáltalán nem lehet vele találkozni.
Igaz, hogy a nagyvad szempontjából, jelenléte lényegtelen volt.
Az aranysakál jelenléte és jelentéktelen számú apróvad állományunk mennyiségi változása, létszámának növekedése, vagy csökkenése, nem függ össze.
Az apróvad létszám változása inkább időjárás függő.
Nem jelenti azt természetesen, hogy a sakál nem fogyaszt mezei nyulat, vagy fácánt.
Ezen apróvadfajok egyedeire csak, és szinte kizárólag (fácántojás-csibe-kisnyúl), szaporodásuk idején jelent némi veszélyt, de ez elhanyagolható. Érezhető, mérhető, látható csökkenés ezek létszámában nincs.
Vadászüdvözlettel: Jung Jenő
| 
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Nem válaszolnak az illetékesek, mert ma már nem problema az őz Sellyén, azaz Körcsönyepusztán. (mert nincs.)
felszívódtak, elillantak. Ki a hibás ? -- MI !