Nincs olyan hét, hogy ne olvasnánk róla. Nincs olyan társas vadászat, hogy ne beszélnénk róla. Nincs olyan közgyűlés, hogy ne suttognánk róla. Nincs olyan beírókönyv visszalapozás, hogy ne hümmögnénk róla (főleg a háta mögött). És nincs olyan havi vadász lapszám, hogy ne írnánk róla. Maga az örökzöld, még szépirodalmi gyökerei is vannak. Olyan romantikus.. Pedig csak egy kutya közönséges bűncselekmény, messze alábecsült társadalmi és büntetőjogi jelentőséggel.

            Ugyanakkor: soha nem modelleztük, nem tipizáltuk, módszertant soha nem adtunk a felderítéséhez. Ezt a cikket vitaindítónak szánjuk, abban a reményben, hogy a magyarországi vadorzás általunk azonosított típusos elkövetési módjait további fő- vagy alváltozatokkal (és nem esetekkel!) kiegészíthessük kedves olvasóink levelei alapján!. Egyesek szerint nem tipizálható. Változik a korral, a domborzattal, az időjárással, a mezőgazdasági műveléssel, a magyar fifikával. Ez igaz. Viszont az is igaz, hogy változó dallamait, akár a zongora billentyűi, mindig és mindenkoron ugyanazon billentyűk váltakozó megszólaltatásával adják. Akkor viszont csak elemezhető, tipizálható, modellezhető! És ahogy a hollywoodi filmek felvezető filmkockáin sokszor olvashatjuk: amit írunk azt mind megtörtént eseményekre alapozzuk.

Vegyük mindjárt elő a vadorzás alapvető feltételeit, amelyek nagyjából a következők:

1. A vadorzó, aki a jogszerű vadászathoz képest lehet külső és belső szereplő egyaránt. Belső szereplő alatt értjük a tagot és a volt tagot, jelenlegi és egykori vadászati szakszemélyzetet.

2. Helyismeret. Mégpedig naprakész! E nélkül nem megy. A lebukás garantált.

3. Az adott területen legálisan vadászó személyek és járműveik, vadászati szokásaik, szóróik, szokásos útvonalaik, parkolóhelyeik, területen való mozgásuk ismerete.

4. A helyi rendőrség járőrözési szokásainak ismerete.

5. Valamiféle jármű. Azért valamiféle, mert a terepjáró képesség, de akár motorizáció nem alapfeltétel (pl. lovaskocsi, kerékpár, gyalog hátizsákkal).

6. Fegyver. Ez lehet engedéllyel vagy engedély nélkül tartott, tűz és hideg fegyver egyaránt, vagy csapda.

7. Végfelhasználó, legyen akár az elkövető saját maga, akár a vadhús értéklánc bármely további szereplője.

Maga a vadorzás három mozzanatból áll. A vad megfigyelése, a vad elejtése, a vad elvitele, ezektől elkülönül a vadhús feldolgozása. Ezek mindegyikét végezheti egy személy és végezheti több. Egymásról tudva és nem tudva egyaránt.

Nos, eme bevezető után első klasszikus modellünket a „Reflektoros”-nak kereszteltük el. A módszer különös veszélyességét gyorsasága adja. Kell hozzá egy platós terepjáró, egy sofőr, egy színpadi „fővilágosító”, aki a reflektort kezeli (lehetőleg lámpaláz nélkül), és egy lövő. A módszer az, hogy sötétedés után végig rohannak a területen, vagy a környező utakon, reflektoroznak, és ami csak a lámpa fénykörébe esik, lövik, majd feldobják a platóra és már viszik is a feldolgozóhelyre. Érdekessége, hogy néha idegen forgalmi rendszámot használnak (pl. a kocsi vámolásakor megőrzött eredeti külföldi rendszámot, amivel hatóságilag soha senki nem törődik). A legkorszerűbb „reflektorosok” az emberi szemnek láthatatlan fénytartományban dolgoznak, infra vagy hőkamerás céltávcsövekkel és ilyen fényvetőkkel, hangtompítóval. Ipari módszer, kereskedelmi végfelhasználóval.

E módszer alváltozata a „háromautós reflektoros”. Első jármű felderít. Második jármű reflektorral meglövi, és azonnal továbbhajt. Harmadik jármű zsigereletlenül felszedi és elszállítja a vadat. E három cselekmény időben egymástól elválhat (pl. másnap délelőtti felszedés). Felderítése az in flagrantira adható, de nehezen cáfolható magyarázatok végtelen permutációja miatt nagyon, nagyon nehéz. Például a terepjáró nőt visz magával, és pásztoróra látszatát kelti emberünk az adott helyen és órán. Ilyenkor (kizárólag ha biztonságban vagyunk!) érdemes a szerelmi légyott helyszínét kb. 200 méteres körzetben lőtt vad vagy elrejtett fegyver után végigkutatni. Ipari módszer, kereskedelmi végfelhasználóval.

A második fő elkövetési módot, szintén nagy klasszikus, az egyszerűség kedvéért nevezzük „Kiskertemben kerteltem”-nek. Lényege, hogy külterületen, faluszélen, tanya mellett, zártkerti övezetben az ingatlan birtokosának vadászati ambíciói vannak, ezért egy szórót/etetőt létesít, ahol engedéllyel vagy a nélkül tartott lőfegyverével (hanghatás mérséklendő) pl. padlásablakból, vagy a kert végében csapdával szerez zsákmányt, apró és nagyvadat egyaránt. Nagy kockázatú, házilagos módszer, felderítése roppant egyszerű. E vadorzási típushoz hasonló a helyben lakó, illegális fegyvertartó vagy csak hurkoló erdőjáró vadorzása, akinek drót költeményeit a mindig magunkkal hordott csípőfogóval tehetjük alkalmatlanná.

A harmadik módszer a „Pillanat szülötte”. Nem is igazán módszer, mint inkább a körülmények kedvező együttállása és a szándék összege. Végy pl. egy vadászatra jogosultat. Két lövést hallunk, de csak egy vadat látunk beírva a vadászati naplóba. Vagy lövést hallunk, de semmi nincs beírva. Ismerős? Gyanús? Tovább is van, mondjam még?

A Pillanat szülötte módszer alváltozata a „Vendégváró”. Lényege: a vendégvadásszal meglövetik a vadat, amely elugrik, az utánkeresés, viszont adott pillanatban valami oknál fogva nem lehetséges, később viszont eredménytelen lesz… A sebzési díj ugyanakkor jár.

Negyedik, egyben a legrafináltabb módszer a „Zenekar”. Kell hozzá egy szabályos fakitermelő vállalkozás járműve, amelynek jelenléte a területen nem feltűnő. Ez áthajt a területen, és „kidesszantolják” belőle a két vadorzót (párosan szép az élet) azon a ponton, amelynek közelében a saját titkos szórójuk van vagy a távollévő vadászatra jogosulté. Ezért nem találkozunk ebben az esetben parkoló járművel. Aztán a legváltozatosabb eszközökkel elejtik a vadat, és rögtön el is viszik. Máshol megnyúzzák, feldarabolják és beleteszik abba a 60-200 L nagy fekete kukás zsákba, ami olyan erős, hogy nem szúrja át a csont. Ezt követően a zsákokat elhelyezik a közút mellett, ahonnan továbbviszi egy harmadik személy, egy semleges időpontban, ő a szállító. Ipari módszer.

A leleplezés

A baj az, hogy utólag az ember mindent másképp csinálna. Sőt, semmit nem úgy csinálna. Bevárja a terepjárót, kiáll elé az útra, le akarják gázolni, odamegy a leshez, fedezékből fenyegetik, fegyvert fognak rá, megalázó helyzetbe kényszerítik, lehúzzák a csizmáját, amit később a háza kerítésére tűzve kap vissza jelezve: tudjuk hol laksz. Megfenyegetik őt vagy családtagjait. Még jó, ha nem gyanúsítják meg a rendőrségi eljárásban, és megtarthatja a fegyvereit. De volt már emberhalál is tettenérésből, veszítettünk el csodálatos vadásztársakat is. Sokáig sorolhatók a békés és kevésbé békés végkifejletek. De olyan még nem volt, hogy valaki is azt mondta volna a bátor leleplezők közül: mindent ugyanúgy csinálnék. Az ítéletek pedig soványak, visszatartó erejüket nem érezzük.

Ezért aztán, amit jó szívvel tudunk javasolni, az az, hogy ne konfrontálódjon senki vadorzóval. Tudom, hogy sérül az önérzetünk, önbecsülésünk, de higgyék el meg fogja érni. A bosszú hidegen tálalva a legjobb. Egy jó videó kamera vagy teleobjektíves fényképezőgéppel, okos telefonnal szépen csöndben, észrevétlenül igyekezzünk ledokumentálni a cselekményt, helyszínt, járművet, majd másnap, hideg fejjel nyomtassuk ki, másoljuk le az elkészült audiovizuális anyagot, és adjuk át a rendőrségnek. Nem nagy összeg egy társaságnak sem ilyet venni vadőreinek, és ma már néhány tízezer forintért bármely vadász is beszerezheti, családi célra. Ennél biztonságosabb megoldást nem ismerünk.

Ez a cikk egy módszertani leírás, ha úgy tetszik felsorolása az általunk ismert típusos vadorzási módszereknek, elkövetési módoknak. Nem azért írtuk le, hogy bárkinek is ötleteket adjunk, vagy hogy azt gondolják rólunk, hogy akik ennyire ismerik a részleteket, azok biztos már csinálták is. Nem. A cél az, hogy ismereteinket, tapasztalatainkat egyesítsük, szintetizáljuk, és a korunkbeli vadorzási modelleket elemezve megtaláljuk a biztonságos felderítés módszereit, kiszűrjük magunk közül a bűnözőket és megtisztítsuk tőlük a társadalmat is. Ez összefogás nélkül nem fog sikerülni, összefogással viszont biztosan.

2015. június 11.

Dr. Nyikos Attila

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés