Távcsövek, optikai eszközök kezdő vadászoknak.

Előző cikkeimben igértem, hogy foglakozom a távcsövek kérdéseivel is, ezért most kezdő vadásztársaimnak egy-két jó tanács a beszerzés előtt.

Binokuláris, tehát két optikai rendszerrel rendelkező távcső beszerzésekor a következő technikai paramétereket vegyük figyelembe vásárláskor.

Nagyítás:- csak nappali használatra bőven elegendő egy jó minőségű 8 X 30-as, 7 X 42-es, kereső távcső mivel itt nem szükséges a szürkületi érték használata, annál inkább a széles látómező. Ezek a távcsövek méretüknél fogva elég kicsik, könnyen kezelhetőek.

Azt tudnunk kell, hogy ha eljő a szürkület ezen távcsövek többsége már nem használható eredményesen és ennek az az oka, hogy a szürkületi értékre itt lenne szükség. Szürkületi érték csak számtani érték ! Nagyon fontos, hogy ha egy mindenes távcsövet akarunk beszerezni, akkor maradjunk a jól bevált távcső technikai értékeknél. Nagyon jól használható 7 X 50-es, 10 X 50- es, de még a márkásabb távcsöveknél a 40-42-es tárgylencsével szereltek is nagyon jó szürkületi értékkel rendelkeznek. Sajnos a kereskedelemben két véglet közül választhatunk. Vannak 20-60 ezer forintosak, ilyenek a Norconia, Hama, Tasco, stb. olcsó távcsövek, amelyeket igazándiból azért nem javaslok, mert nagyon sok műanyag alkatrészt tartalmaznak, nem vízállóak, még részben sem! Teljesen tömítetlenek! Valamint a lencserendszerükben megtalálható mű. ag. alapanyagú optikai elem is. Ez azért lényeges kérdés, mert legkésőbb egy év használat után beopálosodik a mű. ag. optikai elem, ami már nem tisztítható, Fokozva a kételyeket ezek a távcsövek külalakra igen tetszetősek, de tudni kell, hogy ezeket percek alatt készíti el egy szalagsor! Teljesen tömegtermék! Ténylegesen használhatóak, csak az nem mindegy, hogy meddig.

A másik véglet a távcsöveket tekintve a minőségi távcsövek, melyeknek az árai rémisztőek első látásra, de ezekben van minőségi anyag, minőségi a lencserendszer, a mechanika finoman kidolgozott és megbízható, valamint részben vagy teljesen tömítettek, vízállóak. Ezek a távcsőmárkák, a régi Zeiss (Jena) ,Steiner, Swarovski, Leica, stb. Ezeknek a távcsőveknek az ára több százezer forint is lehet! Az üvegtömböket több évig, évtizedig „érlelik” pihentetik még nyers, tömb formában, megfelelő helyen, hőmérsékleten, és ebből, és a megfelelő technikai kezelésből adódik a lencse, prizma kiváló fényáteresztő képessége. Ezt a gyémánthoz tudnám hasonlítani, ugyanis létezik ipari és természetes, a kettő közt a különbség az ár, és az előállításra ráfordított idő, költség, szakmai tudás! Említettem, hogy két véglet létezik, ezt módosítanám két távcsőmárkával, amely minőségileg megbízható, vetekszenek tudásban a csúcsmárkákkal, de árban még elérhetőek. Ez a Nikon és a Winchester távcső család. Visszatérve a szürkületi érték fontosságára közlöm, hogy ha a katalógusokat nézzük azonos adatok esetén azonos szürkületi értéket olvashatunk. Tehát elvileg tök mindegy, hogy melyiket vesszük meg! Hát nem! Mivel ismétlem a szürkületi érték számtanilag kiszámolható, tehát „nem” mérhető érték, de egy műanyag, vagy egy perc alatt elkészített távcső nem fog olyan szürkületi értékkel rendelkezni, mint egy márkás termék. Tehát ez a humbug, beetetés a gyártók részéről. Az üzletben való vásárlás azért nehéz mert nappal „minden” távcső képe szép, de az igazi használhatóság a szürkületben bizonyított. Nem mindegy a látómező széleinek tisztasága sem, mivel lehet, hogy a kontúrok már homályosak, az ilyent ne vásároljuk meg mivel nem javítható, de jó messze lehet vele dobni! Talán sokan emlékeznek még a régi Zeiss Jena kereső és céltávcsövekre ( DDR). Ezek a távcsövek annyira voltak mínőségüek, hogy a nagy orosz ipar is lemásolta, hozzáteszem nagyon jó minőségben! Az orosz távcsövek is megbízhatóak voltak, benne volt az anyag a távcsövekben, tehát érdemes még használtat is beszerezni, ami optikai, mechanikai tisztítás után még kiválóan használható lesz. Vigyázat kedves vadásztársak! Piacokon kapható 2. 000-3. 000 Ft-os kinézetre tetszetős távcső, iránytűvel, szálkereszttel, gumírozással, vörös tárgylencsével stb. Ezt nem szabad megvásárolni, teljesen gagyi, műanyag az egész, és első használat után szétesik! Valószínűleg Kínai termék.

Céltávcsövekre u.a. igaz, amit a kereső távcsövekre írtam, annyi különbséggel, hogy még egy szempont érint minket és az a lövésállóság! Érdekességként közlöm, hogy a Swarovski céggel még mindig tart az egy éve húzódó céltávcső esetem. Nem elég, hogy parallaxis hibás, de a lövést sem bírja. Már lerágott csont az eset, de még mindig nincs kicserélve a céltávcső, annak ellenére, hogy az osztrák kereskedő is személyesen elismerte a hibát! Ez a harmadik kézzel fogható csúcsmárka termék a szakmámban. Tehát a hírnév mégsem kötelez!

Most úgy állok, hogy többre becsülőm az árban is elérhető Meopta távcsövet, mint a Swarovskit. Meoptával még nem volt gondom, pedig nagyon sokat raktam fel és lőttem be! A többi csúcsmárka is nagyon jó, de talán a prímet a Kahles viszi el! Még a kedvencem a Schmidt-Bender annak ellenére, hogy kicsit nagy a szálkereszt mozgatása, de az legalább marad a helyén! Most a céltávcsöveknél közlöm, hogy nem javaslom a saját felszerelést és a belövést kezdő vadásznak, mert könnyen előfordulhat, hogy eltörik, megfeszítik a távcsövet, és arra nem vonatkozik a garancia a gyártó részéről! Belövésre is felesleges 1-2 dobozt elhasználni, amikor azt a szakember megoldja pár lövésből. Belövéskor legyünk jelen és az elvégzett munka után kérjük meg a mestert, hogy had próbáljuk ki a fegyverünket! Nagyon lényeges, hogy ne fogadjuk el a belövést, ha a szóráskép nem megfelelő! Ezalatt azt értem, hogy egy jól házasított fegyvernek és jó minőségű lőszernek a szórásképe nem lehet nagyobb 50 m-en 2-3 cm, 100 m-en 4-6 cm. Ennél alább ne adjuk, mert az nem megfelelő!

Éjjellátó készülékeknél most közlöm, hogy nem tiltottak! Kivéve a fegyverre szerelhető és gyárilag erre a célra kifejlesztett készülékeket ! De azoknak sem a birtoklását tiltja, bünteti jogszabály, hanem a tényleges fegyveren történő használatát, tehát a vele való vadászatot. Ha a fegyver éjszakai irányzékot csak a kezünkben használjuk, tehát terep és vad megfigyelésre, akkor nem sértünk semmilyen szabályt. A jog csak azért ellenzi ezen eszközök fegyveren való alkalmazását, mert nem etikus a használatuk. Ez így van! De szerény véleményem szerint azért vadkárra engedélyezném! Valamint biztonságos, mert legalább meggyőződök arról ténylegesen, hogy amire célzok az mi! Egy biztos, hogy aki ilyen eszközt használ a lesen az sérti az etikát és a jogot! De kérdem, a beírt lesre ki fog kimenni ellenőrizni, előzetes egyeztetés nélkül! Csak az öngyilkos! A kereső mono és binokuláris éjjellátó készülékek használata nem tiltott! Sőt én személyszerint javaslom mivel nagyon jó a célirány meghatározására, vad fajának meghatározására, tehát nem kell körbe-körbe lámpázni a területet, nyugodtak hagyjuk a vadállományt. Nincs felesleges lámpázás! Nagyon sok éjjellátó létezik, de ezen készülékek döntő többsége Orosz, vagy valamelyik volt szoc. tagállam terméke. A katalógusokban látható készülékek 70-80 %-a nem amerikai és nem német ! A felirat és a reklám matrica csak reklámfogás! Ennek ellenére vannak nagyon jól használható „orosz” éjjellátó készülékek, de vannak gagyik is! Ha éjjellátó készüléket akarunk vásárolni, javaslom, hogy szerezzünk gyakorlati tapasztalatot, legyen összehasonlítási alapunk más készülékkel! Nem kell az első készüléknél azonnal hasra esni. Nem mindig az a jó, amit a kereskedő kínál, ha van rá mód, akkor próbáljuk ki a terméket a gyakorlatban, terepen. Én nem kívánok kereskedőkkel szakmailag vitatkozni, de az Ő egyetlen céluk a forgalom és a bevétel mindenáron való növelése. Az Ő szakmai tapasztalatuk nem is lehet olyan mértékű, mint annak, aki nap mint nap csak ezzel foglalkozik, kivéve azokat a kereskedőket akik visszavárják az elégedett kuncsaftot. Sőt netán a saját terméküket használják vadászati célból, ez reklámfogásnak sem rossz. Természetesen vannak kivételek! Én sajnos naponta keveredek szakmai összetűzésbe kereskedőkkel, mivel senkinek sem kellemes ha a termékét egy hozzáértő személy kritizálja, de sok esetben elismerik a szakmai érveket és leszoknak, áttérnek a selejtes termékről. Ez lehet lőszer, szerelék, optika, de már vadász lőfegyver kevésbé okoz gondot. Egy lényeges kérdés lenne még a céltávcsővel kapcsolatban, amit a kereskedők is elismernek, történetesen azt, hogy a céltávcsőnek legalább olyan minőségűnek kell lennie, mint amely fegyverre felszerelték.Tapasztalat, hogy kiskaliberű fegyverre elegendő pénzszűke esetén az olcsóbb céltávcső, de nagy kaliberű fegyverre semmiképpen ne szereltessük ! Laikus számára nehéz elmagyarázni, de kis túlzással széthullik a céltávcső belseje, nem marad lövésálló! Felesleges említenem, hogy kevés vadászati lehetőségünket, netán meghívásunkat egy vendégvadászatra ne tetézzük hibával. Kellemetlen eset, ha a fegyver, optika, lőszer, stb. nem megfelelő, sőt úgy elmentünk egy meghívásra, hogy előtte nem ellenőriztettük le a fegyverünk szórásképét. Sokan most mondhatnák,hogy minek amikor olyan ritkán használják és a szekrényben nem történik vele semmi. Ebben a formában nem igaz! Ugyanis ezek a fegyverek és a felszerelt céltávcsövek komoly műszereknek minősülnek, csak attól az eszköztől várjuk el azt, amire kifejlesztették, amelyet folyamatosan szervízelünk, ellenőriztetünk és karbantartunk. Egy felszerelt vadászfegyver hasonló mint egy jó autó, ügyelni kell mindenre ahhoz, hogy ne hagyjon minket cserben, valamint szervizelni kell, hogy a későbbi meghibásodásoknál kevesebb összegre húzzanak le. A céltávcső tisztítását a vadászok többsége el szokta hanyagolni, csak a fegyverrel foglalkoznak, pedig igen is, szükséges a szakszerű karbantartása a távcsöveknek is! A cél és kereső távcsövek optikai elemeinek tisztítása a következőkből áll. Végy egy hurkapálcikát, tekerj a kihegyezett végére kevés vattát és kevés ipari szesz, (den. szeszbe ) mártva végezd el a következő piktori munkát. A lencse belsejétől, központjától kiindulva körkörösen haladva a lencse végéhez érve emeljük ki a pálcát. Ezt a folyamatot addig kell ismételni tiszta vatta cseréjével, amíg teljesen foltmentes lesz a lencse. Most közlöm, hogy az aceton nem minden lencse tisztítására alkalmas, mert oldja a műanyag alapanyagú lencsét ill. a műanyag házat! Én mint optikus Ether és Ip.szesz keverékkel dolgozom, ez jól bevált és mivel az Ether illékony nagyon ezért gyors a munka vele. Egy dologra vigyázni kell, zárt és nem megfelelően szellőztetett helységben nem kellemes a használata. Egy – két fárasztó vadász esetén ezzel szoktam elkábítani magamat. Néha hihetetlen, hogy milyen megoldással lett vadász, puskás ember némelyik emberkéből! Szoktam mondani, hogy én sem vagyok 100%-os, de ezek a vadászvizsgával és engedéllyel rendelkező társak túltesznek rajtam is. Én legalább veszem a fáradságot, hogy naponta képezem magam, nem szégyellek tanulni mástól, figyelemmel kisérem a technikai fejlődést a fegyverek, optikák és a lőszerek terén. Próbálok megfelelni az elvárásnak, de ez csak így mehet. A fegyverjavító kollégákat nézve csak két lehetőség van. Nagyon jól elvégezni egy szerelést, belővést, de utána egy jó ideig nem látjuk a kuncsaftot, mivel elégedett a munkával, és ezt a jó szakmai munkát tovább is fogja adni, ez jó! A másik véglet, hogy próbálunk sza…-ból várat építeni, mindenáron megcsináljuk még akkor is ha, tudjuk, hogy nem így kellett volna, nem szakszerű az elvégzett munka. Így kiadjuk, és ezzel valószínűleg amíg nem unja meg a kuncsaft lehet lehúzni az összeget róla. Na ez nem helyes, de vannak ilyenek, de ezen nem kell csodálkozni, mert az életben is erről szól a történet, de az már kellemetlen ha velünk csinálják meg ezt. Ezért mondom, hogy ennek a szakmának becsületet kell szerezni, ez egy szolgáltatás, nem a haveri gárda miatt tarjuk fent a vállalkozást, lőteret, gépkocsit stb. Én szoktam mondani, hogy az elvégzett tényleges munka kevésbe kerül, amit fizet ezen felül az a szakmai tudás és tapasztalat. Nekem és kollégáimnak egy belövés, ellenőrzéssel, ha minden stimmel, akkor kb. 5- 15 perc és 3-5 lőszerből sikeres a belövés. Ezt és a tudást kell megfizetni egy belövés alkalmával, természetesen a lőtérhasználatot is ha nem a saját !

Kicsit elkalandoztam ismét a végén, de a lényeget közöltem a kezdő vadászokkal, próbáltam gyakorlatiasan elmagyarázni és nem törekedtem a szakmailag érthetetlen kifejezésekre.

Következőkben kissé ecsetelném a lőszer témát, amely nem teljesen a szakterületem, de a gyakorlati ballisztikai és szórásképi tapasztalatokat azért megosztanám tisztelettel.

Vadásztársi üdvözlettel:

                                    Tóth Attila László

                        Fegyver-optika és infra műszerész