Vadászati Információs Portál
Vadászati Információs Portál
TÁMOGATÓINK

NATURHUN

 

 

 
>
 
Ma ilyen a hold


Hold fázis
 

 
Vadászkultúra

Itt elérhető az oldal kulturális melléklete:

 
Felhasználóknak
 
Vélemények
 
Információk
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Statisztika

Google PageRank

STATISZTIKÁK

 
C.I.C.
 
 
 
 
 
Saját e-mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
Az aranysakál
Az aranysakál : 11-12. Tapasztalható-e összefüggés az aranysakál létszámának növekedése...

11-12. Tapasztalható-e összefüggés az aranysakál létszámának növekedése...

  2013.08.27. 09:09

Tapasztalható-e összefüggés az aranysakál létszámának növekedése, és a többi ragadozófaj, vagy elkóborolt háziállat (kutya, macska) létszáma között?

Van-e hatása az aranysakál megjelenésének az apróvad állományra?


 

 

Dr. Heltai Miklós és "csapatának" a két kérdésre összevont válasza: 

 

A ragadozók közvetlen és közvetett módon is hatnak a zsákmányfajokra. A zsákmányolással közvetlenül csökkentik a zsákmányfajok létszámát. Egyik közvetett hatásuk, hogy a ragadozók megváltoztathatják a préda fajok viselkedését, így csökkentve állományaikon a ragadozó hatását. Például a potenciális zsákmányfajok egyedei más élőhelyet választhatnak, vagy táplálékot válthatnak. További következmény lehet, hogy megváltoztathatják a csoportméretet, az aktivitási periódusukat, vagy éppen csökkentik a táplálkozásra fordított időt.
Az elsődleges táplálékforrás létszámának csökkentésével (vagy viselkedésének megváltoztatásával) a ragadozók ökológiai hatása kiterjed a teljes ökoszisztémára. Így például ha a zsákmány fajok számára rendelkezésre álló táplálékforrás korlátozott, ez hozzájárulhat az egymással versengő, de gyengébb versengési képességű táplálékfajok jelenlétéhez. Ha a ragadozó széles táplálék választékból fogyaszt, akkor a jelenléte mindegyik zsákmányfaj viselkedésére és létszámára hathat, ami csökkentheti a prédafajok közötti versengést. A ragadozó eltávolításával a zsákmányfajok egymás közötti versengésének a korlátozása is eltűnik. Ennek eredménye az lehet, hogy a zsákmányfajok versengeni kezdenek a korlátozott forrásokért. A versengésben erősebb fajok ekkor már képesek elnyomni a gyengébbeket, ami végeredményben a változatosság csökkenéséhez vezet.
A nagytestű csúcsragadozók továbbá közvetett és közvetlen módon befolyásolják a kisebb testű ragadozók állományait is. Az ökológiában az ugyanazt a forrást hasonló módon hasznosító szervezeteket ökológiai céheknek (ökológiai guild) nevezik. A céhen belüli ragadozók azok a fajok, amelyek az azonos táplálkozási szintbe tartozó más fajok egyedeit is zsákmányolják, és ezáltal egymás versenytársai is. A nagyobb testű fajok a kisebb méretű "céhtársak” pusztításán és ezek fajok kistestű prédáin keresztül pedig számos ökológia tényezőre is hatnak, mint például növényi magvak széthordására, vagy éppen betegségek terjesztésére, a talajra, a növényi biomasszára, vagy éppen a termések tápanyagtartalmára.
Mindezek alapján joggal feltételezhető, hogy a sakálnak van/lehet hatása a ragadozók közül különösen a rókára (ugyanazt a forrást, hasonló módon hasznosító ragadozó), és közös, vagy az egyik fél prédafajaira is. Többször is bizonyítható volt, hogy a sakál elfogyasztja a rókát, ha lehetősége van rá és arra is, hogy rókakölykökre kifejezetten vadászik. A társulásokban az egyes fajok létszámát természetesen e hatások mellett az élőhely egyéb tényezői is befolyásolják, és csak ritkán vagyunk abban a helyzetben, hogy megmondhassuk, hogy a különböző faktorok milyen hatást gyakoroltak egyes fajok állományváltozásira.
Az Országos Vadgazdálkodási Adattár adatai szerint 2003 óta SOmogy, Barany és Bács-kiskun megyében a róka terítéke csökken (Baranya, Bács), vagy állandó (Somogy), miközben a borz terítéke mindenhol növekszik. A mezei nyúl terítéke Bács-kiskunban növekedett ebben a tíz éves periódusban vizsgálva, míg a másik két megyében a teríték állandó, bár minimális (1-2 száz példány).

Üdvözlettel:

Heltai Miklós

 

Jung Jenő és csapatának válasza:

Tisztelt Vadásztársak!

 

Összefüggés mindenképpen van a sakál megjelenése, és a többi ragadozó vadfajunk jelenléte között.
Az első tíz évben, amíg telítődtek az általa használt territóriumok, lényeges változást nem tapasztaltunk.
Később észrevehetően csökkent a vörös róka létszáma. A sakál nem fogyasztotta táplálékként, inkább a róka adta át a helyét, territóriumát neki.
A többi kisragadozóé és a szárnyasok létszáma változatlan maradt.
Az utóbbi néhány évben tapasztalható a róka visszatérése. Megtanultak együtt élni egymással (sakál-róka).
A vadászterületről viszont eltűnt a kóbor macska. Egyáltalán nem lehet vele találkozni.
Igaz, hogy a nagyvad szempontjából, jelenléte lényegtelen volt.

 

Az aranysakál jelenléte és jelentéktelen számú apróvad állományunk mennyiségi változása, létszámának növekedése, vagy csökkenése, nem függ össze.
Az apróvad létszám változása inkább időjárás függő.
Nem jelenti azt természetesen, hogy a sakál nem fogyaszt mezei nyulat, vagy fácánt.
Ezen apróvadfajok egyedeire csak, és szinte kizárólag (fácántojás-csibe-kisnyúl), szaporodásuk idején jelent némi veszélyt, de ez elhanyagolható. Érezhető, mérhető, látható csökkenés ezek létszámában nincs.
 
Vadászüdvözlettel: Jung Jenő

Szólj hozzá te is!
Név:
E-mail cím:
Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet.
Írd be a fenti szót: új CAPTCHA kérése
 
 
2 hozzászólás
Utolsó hozzászólásokÚjabbak 1 KorábbiakLegelső hozzászólások
2020.02.28. 11:13
danisi

Nem válaszolnak az illetékesek, mert ma már nem problema az őz Sellyén, azaz Körcsönyepusztán. (mert nincs.)

felszívódtak, elillantak. Ki a hibás ? -- MI !

2019.10.05. 16:23
Vince Jancsula

Most néhány év elteltével, érdeklődöm, milyen hatással van a sakál állomány az őz populációra?

 

 

 
Ajánlatunk

Jágerblogger

 Az aranysakál

Beszélgetések a vadászetikáról.

 

Diana Vadász-felnőttképző Alapítványi Szakképző Iskola és Kollégium

 

 
MENÜ
 
Fő partnereink
 
Rovataink








 
Véleményünk
Lezárt szavazások
 
Árnyoldalak

Belépés

 
Szavazás

 Eddigi szavazások
eredménye

 
Társalgás


 

Feliratkozás
Hírlevélre

 
Partnereink


Vadászati linkgyűjtemény

 

Agricola Zalakaros információs lapja

Vadászó Földtulajdonosok Zalai Egyesülete

Hídvégi Béla honlapja

ForestPress erdészeti hírügynökség