Vadászati Információs Portál
Vadászati Információs Portál
TÁMOGATÓINK

NATURHUN

 

 

 
>
 
Ma ilyen a hold


Hold fázis
 

 
Vadászkultúra

Itt elérhető az oldal kulturális melléklete:

 
Felhasználóknak
 
Vélemények
 
Információk
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Statisztika

Google PageRank

STATISZTIKÁK

 
C.I.C.
 
 
 
 
 
Saját e-mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
SZAKMAI CIKKEK
SZAKMAI CIKKEK : Kérdés – feleletek

Kérdés – feleletek

dr. Balázs István  2005.12.12. 18:08

Földtulajdonosi vadászati jogközösségek tevékenységéről.

Az utóbbi időben sok kérdést kaptunk a földtulajdonosi vadászati jogközösségek működésével kapcsolatban. Ezek közül válogattunk.Ma már számtalan más rendelet – nemcsak a vadászati törvény – jogszabályt is ismerni kell, így az adótörvényeket, a Polgári Törvénykönyvet, a társasági törvényt, az erdőtörvényt, és még sok mást is. Nehéz eligazodni, ezért rengeteg a tanácstalanság, a tisztségviselők, a földtulajdonosi vadászati jogközösségek közös képviselői között.

Lehet, hogy a kérdés – felelet anyagunk némi segítséget ad a közös képviselőknek. Ez a szándékunk.

Hogyan mondható fel a haszonbérleti szerződés?

 

A vadászati jog bérletére kötött haszonbérleti szerződést a felek határozott időre, az üzemterv 10 éves tevékenységi idejére kötötték. Ebből következőleg nem lehet 6 hónapra, vagy a gazdasági év végére érvényesen – ahogy a mezőgazdasági földterületek haszonbérletére, határozatlan időre kötött szerződéseket – felmondani. Csak azonnali hatályú felmondásra van lehetőség, amennyiben a haszonbérlő vadásztársaság a haszonbérleti szerződést foglaltakat nem tartja be. Ezek lehetnek: haszonbérleti díjat a haszonbérlő a megadott határidőre nem fizeti ki, a vadászati, és természetvédelmi törvényi előírásokat megszegi, azaz törvénysértést követ el. Az írásbeli felmondásra, ha a vadászatra jogosult haszonbérbevevő (vadásztársaság) 3 napon belül írásban nem reagál (ha elfogadja akkor nincs komplikáció, de ilyen azonnali beleegyezésre nem akadt még példa), akkor a felmondás érvényesítését 8 napon belül írásban kell kérni a területileg illetékes elsőfokú bíróságnál. Innen kezdve hosszadalmas peres-bírósági eljárás (első fok, másodfok, nyílván a Legfelső Bíróság) kezdődik, amely hosszú évekig elhúzódik. Tudunk évek óta folyó több eljárásról, igaz jogerős bírósági döntések is előfordultak. Egy ugyanis – bár hasonló – de mégsem „földbérlet”, hanem „dologbérlet”, mert a földtulajdonosokhoz kötött anyagi jog a vadászati jog.

Mire használható a tulajdonosok által föl nem vett bérleti díj?

 

Úgy tűnik örökzöld téma ez a kérdés. Ebben a kérdésben az első fontos törvény: öt évig tart a követelés elévülési ideje, azaz eddig követelheti a bérbeadó földtulajdonos a földje után járó haszonbérleti díjat. A tulajdonosok által fel nem vett összegeket más célra csak a földtulajdonosi közgyűlés határozata alapján használják fel. Így például hozzájárulás a mezőőr alkalmazásának költségeihez, közcélú, vízáteresztők, utak, berendezések építéséhez, javításához, egyéb a földtulajdonosok érdekét szolgáló célokra. A közgyűlési határozat nélkül a haszonbérleti díj más célra nem használható fel. Sem a jegyző(k) ilyen döntést jogkövetkezmény nélkül nem hozhatnak.

 

Hogyan hívható össze a tulajdonosi gyűlés és mikor határozatképes?

 

A földtulajdonosok közgyűlését csakis a közös képviselő hívhatja össze és minden esetben az önkormányzatok hirdető tábláira 30 napra kifüggesztett, a jegyző által igazolt dátummal megjelölt hirdetménnyel. (Nem számít ebbe a kifüggesztés, illetve a bevonás napja, ezért 30+2 nap). A közgyűlés csak akkor határozatképes, ha a vadászterület nagyságának 50+1 százaléknyi földterült tulajdonosa  vagy annak írásban két tanúval aláíratott meghatalmazás alapján jogosult képviselője (30 hektár alatti tulajdonosok esetében legalább 30 hektáronként) – és a jegyzők képviseleti jogát is beszámítva jelen van. Tehát: nem a földtulajdonosok (és jegyzők) száma, hanem az általuk képviselt területnagyság számít, illetve a számított százalék a szavazat alapja. A jegyző a meg nem jelent, vagy írásban megbízás alapján nem képviselt 30 hektár alatti és fölötti területtel rendelkezőket képviseli és minden, a hirdetményben megjelölt napirendben szavazásra jogosult. Mostanában többen felvetik, hogy a jegyzők csak a vadászati törvény 12. §-ában leírt három témában szavazhatnak. Ez azonban igen nagy jogi tévedés. Az érvényes közgyűlésen a távolmaradt földtulajdonosok helyett szavaz a jegyző. A földtulajdonosok – ha jelen vannak… vagy lennének, akkor minden napirendi témában szavazhatnak. Ezt a jogosítványt kapta meg a jegyző helyettük. Ha nem határozatképes az összehívott közgyűlés, nincs meg a területileg 50+1 %, új hirdetményt kell kihelyezni, 30+2 napos időtartamra. A közgyűlést mindig a közöd képviselő tűzi ki. A közgyűlést akkor is össze kell hívnia a közös képviselőnek, ha azt a földtulajdonosoknak az összes területből számított 1/3 része írásban kéri. Amennyiben a közös képviselő nem tűzi ki mondjuk, mert az 1/3-a a közös képviselő személyében akar változást – leváltást – úgy a területileg illetékes elsőfokú bírósághoz kell fordulni, a közgyűlés összehívásának bírói kikényszerítésének érdekében.

 

Mi a helyzet akkor, ha a közös képviselő lemond, vagy – ne adja Isten – elhalálozik?

 

A képviselő lemondása esetén mindaddig köteles az ügyben való eljárásra, amíg a gyűlés újabb képviselőt nem választ. Az elhalálozás esetén pedig a tulajdonosok területileg 1/3-a kitűzi a közgyűlést, tárgyszerű napirendi pontokkal, és ha határozatképes a közgyűlés, megválasztják a földtulajdonosok újabb közös képviselőjét.

 

Miért fontos a Szervezeti és Működési Szabályzat ismerete?

 

A szabályzat elkészítését és elfogadását a vadászati törvény írja elő, ennek hiányában működésbeli zavarok lépnek fel. A vadászati törvény írja elő, ennek hiányában működésbeli zavarok lépnek fel. A vadászati törvény végrehajtására kiadott FVM rendelet a félreértések elkerülése céljából szabályzati mintát is közzétett. Ha bármilyen vitás ügy felvetődik, netán bíróságra kerül, rögtön az SzMSz meglétét, annak szabályait, illetve azok betartását vizsgálja a bíróság. Ez ugyanis a megszavazott, és elfogadott belső szabályozás, a rend. Közgyűlésen ennek ismerete nélkül lehet, de nem tanácsos bármiről is vitatkozni.  

 

Milyen díjazás illeti meg a választott képviselőt?

 

Szinte minden tanácskozáson felvetődik a közös képviselő díjazása. Legtöbbször azt hozzák fel, hogy „ezt szabályozza a minisztérium”. Ez azonban tévedés, a vadászati törvény és annak végrehajtási rendeletei, valamint a kiadott útmutatók, tájékoztatók erre megadták a lehetőséget, de érdemben csak a földtulajdonosi közgyűlés dönthet, mert a jogszabály annak jogkörébe utalta. Ezt a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell rögzíteni. A közzétett minta szerint, a haszonbérleti díjat, amelyet a képviselő földtulajdonosoknak kifizet, a földtulajdonost megillető tulajdoni hányadra eső rész szerint terheli a közösség-, illetve annak képviselőjének működése során felmerült összes költség. A kifizetésre kerülő összegeket – természetesen – ezzel csökkenteni kell. Ilyen elszámolható költségek: úti és posta költség, telefondíj, adminisztráció, 20 százalék forrásadó, szakértő és ügyvédi díjazás, számlákkal igazolt költsége. A képviselő éves költségvetést terjeszt a közgyűlés elé, és a következő éves közgyűlésen számol el a közösségnek.

 

Kötelezhető-e közgyűlésen jogszerűen meghozott határozat a meg nem jelentekre?

 

Ha a közgyűlés határozatképes volt, akkor természetes, hogy minden meghozott határozat a közösség minden tagjára kötelező. Ha nem így volna, akkor soha nem működőképes a vadászati jogközösség, ráadásul a távollévők jogait a jelen volt jegyző képviselte. A vadászati törvény (14.§ 4.bek.a. és b, pontja) lehetőséget ad arra, hogy ha a tulajdoni hányaduk alapján kisebbségben maradt, vagy a határozathozatalban részt nem vett tulajdonosok valamivel nem értenek egyet – például jogos érdekeiknek lényeges sérelmével jár és hozott határozat – akkor a határozat meghozatalától számított harminc napon belül a határozatot bíróságnál megtámadhatják. Ezért kell a határozatképes közgyűlés meghozott határozatát a közgyűlés napjától számítva legkésőbb tizenöt napon belül az önkormányzat hirdetőtábláján újfent kifüggeszteni. Aki akarja, és ha valami gondja akad, bírósághoz fordulhat.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Még nincs hozzászólás.
 
Ajánlatunk

Jágerblogger

 Az aranysakál

Beszélgetések a vadászetikáról.

 

Diana Vadász-felnőttképző Alapítványi Szakképző Iskola és Kollégium

 

 
MENÜ
 
Fő partnereink
 
Rovataink








 
Véleményünk
Lezárt szavazások
 
Árnyoldalak

Belépés

 
Szavazás

 Eddigi szavazások
eredménye

 
Társalgás


 

Feliratkozás
Hírlevélre

 
Partnereink


Vadászati linkgyűjtemény

 

Agricola Zalakaros információs lapja

Vadászó Földtulajdonosok Zalai Egyesülete

Hídvégi Béla honlapja

ForestPress erdészeti hírügynökség