Vadászati Információs Portál
Vadászati Információs Portál
TÁMOGATÓINK

NATURHUN

 

 

 
>
 
Ma ilyen a hold


Hold fázis
 

 
Vadászkultúra

Itt elérhető az oldal kulturális melléklete:

 
Felhasználóknak
 
Vélemények
 
Információk
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Statisztika

Google PageRank

STATISZTIKÁK

 
C.I.C.
 
 
 
 
 
Saját e-mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
SAJTÓFIGYELŐ
SAJTÓFIGYELŐ : Állati jó fejek

Állati jó fejek

NOL  2012.04.02. 17:09

Arany pávián – Bagó László az első magyar, akinek sikerült mester kategóriában preparátor-világbajnoki címet nyernie.


– Jöhet a smink! – lép hátra a kudufejtől Bagó László, előveszi a speciális festéket (amit szarvasszájszín elnevezéssel árulnak a neten), majd a spray-vel befújja az állat száját.

Később jut a festékből a kudu orrára, szemhéjára meg a fülkagylójába is. Ezek az utolsó simítások, kész a preparátum. A különböző munkafázisok eltérő ideig tartanak, de összességében többnapos, néha többhetes folyamatról van szó.

Bagó László jelenleg a legsikeresebb hazai preparátor. Erről papírja is van: a preparátorvébék történetében elsőként neki sikerült magyarként világbajnoki címet szereznie, miután idén februárban Salzburgban a legelőkelőbb mezőnyben (az úgynevezett mester kategóriában) az általa készített páviánfejet ítélte a zsűri a legkiválóbbnak.

A nemzetközi versenyeken a bírálók nagyítóval és kislámpával veszik szemügyre a preparátumokat, elsősorban azt figyelik, mennyire élethű az elkészült állatszobor, mennyire kidolgozottak a finom részletek – a bőrredők, a fülek, az izmok, a mirigyek –, illetve milyen művészi hatást kelt az alkotás.

A hatalmas szakmai sikerhez ugyan nem társult anyagi elismerés, Bagó Lászlónak még sincs oka panaszra. – Bőven el vagyok látva feladattal, alig győzöm a munkát – magyarázza az újdonsült világbajnok, akitől elsősorban vadászok és múzeumigazgatók kérnek állattömést. A megrendelések alaposan átalakultak az elmúlt tíz évben, míg korábban a magyar erdőkben kilőtt szarvasokat, őzeket és rókákat kellett preparálnia, manapság az afrikai vadaké a terep: antilopok, leopárdok, oroszlánok, kafferbivalyok, majmok sorakoznak a műhelyében tömésre várva.

A 39 éves Bagó László igazi autodidakta: nem iskolában, nem is idős mesterektől tanult, hanem könyvekből, valamint a gyakorlati tapasztalatai alapján sajátította el a szakmát. Világéletében preparátornak készült, kisgyerekként minden ünnepi alkalomra kitömött állatot kért a szüleitől. Nehezen bírta ki, hogy szét ne szedje a preparátumokat, de jórészt ellenállt a csábításnak. Saját megfogalmazása szerint épphogy csak beléjük kukkantott néha.

Hivatalos végzettsége vadőr, de a középiskola befejezése óta a preparálásból él. Húszas éveiben és az elmúlt két esztendőben vállalkozóként űzte az ipart, 2004–2010 között pedig a Magyar Természettudományi Múzeum alkalmazásában állt.

– Nagyon hasznos időszak volt az életemben: a múzeumba kerültek ugyanis az állatkertben elhullott állatok, így olyan fajokkal is találkozhattam, amelyekkel sem addig, sem azóta nem volt dolgom – meséli.

A preparátori munka komplex tevékenység. Művészi véna nélkül nem is érdemes belevágni, hiszen az első munkafolyamat az állatmodell kifaragása, majd kiöntése. Ezt régen gipszből vagy papírból készítették, manapság speciális műanyagból, ami egyszerre kemény és könnyű, ugyanakkor kiválóan formálható. Lehet kapni persze kész fejsablonokat is, de az igazi preparátor inkább maga faragja ki a „bőr alá valót”.

– Nem esem kétségbe, ha nekem kell megnyúzni egy állatot, de értek a bőrcserzéshez és a művészi anatómiához is – sorolja a világbajnok. – A folyamat leglátványosabb része az „öltöztetés”, amikor a konzervált bőrt felvarrom, illetve ráragasztom a műanyag modellre. Ekkor rögzítem az üvegből készült szemeket is a szemgödrökbe.

A preparálás nem olcsó mulatság. Egy-egy kisebb szarvasfej 80-100 ezer forintból kijön, a teljes alakos preparátumok több százezer forintba kerülnek. Bagó László legdrágább munkája eddig egy oroszlán kitömése volt, amiért 700 ezer forintot fizetett a megrendelő.

– Kutyát, macskát nem vállalok!– fakad ki a világbajnok, akit pedig rendszeresen megkeresnek azzal, hogy állítson emléket elpusztult házi kedvenceknek. – Elvi okokból nem foglalkozom háziállatokkal: ha egyszer a családtagjainkat sem preparáltatjuk ki, akkor tiszteljük meg ugyanezzel a kutyánkat-macskánkat is. Egyébként könnyű leszerelni az érdeklődőket: csak el kell árulnom, hogy a legolcsóbb macskakitömés is legalább 70 ezer forintba kerülne. Máris leteszik a telefont.

Forrás: NOL

Szólj hozzá te is!
Név:
E-mail cím:
Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet.
Írd be a fenti szót: új CAPTCHA kérése
 
 
Még nincs hozzászólás.
 
Ajánlatunk

Jágerblogger

 Az aranysakál

Beszélgetések a vadászetikáról.

 

Diana Vadász-felnőttképző Alapítványi Szakképző Iskola és Kollégium

 

 
MENÜ
 
Fő partnereink
 
Rovataink








 
Véleményünk
Lezárt szavazások
 
Árnyoldalak

Belépés

 
Szavazás

 Eddigi szavazások
eredménye

 
Társalgás


 

Feliratkozás
Hírlevélre

 
Partnereink


Vadászati linkgyűjtemény

 

Agricola Zalakaros információs lapja

Vadászó Földtulajdonosok Zalai Egyesülete

Hídvégi Béla honlapja

ForestPress erdészeti hírügynökség