Vadászati Információs Portál
Vadászati Információs Portál
TÁMOGATÓINK

NATURHUN

 

 

 
>
 
Ma ilyen a hold


Hold fázis
 

 
Vadászkultúra

Itt elérhető az oldal kulturális melléklete:

 
Felhasználóknak
 
Vélemények
 
Információk
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Statisztika

Google PageRank

STATISZTIKÁK

 
C.I.C.
 
 
 
 
 
Saját e-mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
SAJTÓFIGYELŐ
SAJTÓFIGYELŐ : Fenntartható vadászattal a természetért

Fenntartható vadászattal a természetért

MNO  2013.05.05. 18:53

Több mint negyedszázad után ismét Magyarországon ült öszsze a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (CIC) közgyűlése – szám szerint a hatvanadik –, amelynek szünetében a szervezet vezérigazgatójával gazdaságról, természetvédelemről, trófeákról és egy szakmai könyvtár létrehozásáról beszélgettünk. Marghescu Tamás szerint a helyszínválasztás nem volt meglepő, hiszen hazánk élen jár a fenntartható vadászat megvalósításában, s a kiváló minőségű vadállomány miatt a külhoni vendégvadászok régóta kedvelt úti célja.


Ismert, hogy az ország és a vadvédelmi tanács története amúgy is összekapcsolódik, hiszen a CIC alapításáról gróf Károlyi Lajos, gróf Pálffy Pál, gróf Rudolf Colloredo-Mannsfeld és Maxime Ducrocq Tótmegyeren (Palárikovo, Szlovákia) határoztak 1928-ban. A szervezet azóta kétszer, a hazai rendezésű vadászati világkiállítást megelőző évben, 1970-ben, majd 1987-ben ülésezett Budapesten, 1999-ben pedig a fővárossal szomszédos Budakeszire helyezte világszintű központi irodáját.

Marghescu Tamás a múltidézés után a gödöllői Szent István Egyetemen és a soproni Nyugat-magyarországi Egyetemen folyó képzések, valamint a tudományos munka színvonalát méltatta. Mint mondta, ezek elismerésének tekinthető, hogy a CIC hazánkban tervezi létrehozni a világ legnagyobb vadászati szakkönyvtárát. Az első kötetek már meg is érkeztek, a közgyűlés előtt ugyanis a vadvédelmi tanács vezetői felkérték a meghívottakat: ki-ki lehetősége szerint járuljon hozzá a tudásbázis megalapozásához. A könyvtár egyelőre Budakeszin, a CIC központjában lesz.

Kissé távolodva az ország szívétől, egy, az egész Kárpát-medencét foglalkoztató kérdésre terelődött a szó. A nagyragadozók helyzetéről a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács 60. közgyűlésén is tárgyaltak, mivel azok elkezdtek visszatérni eredeti élőhelyükre, amit mára az emberek vettek birtokukba, és így egyre gyakrabban tűnnek fel farkasok, sőt medvék a lakott területek közelében.

A felszólalók egyike, a világhírű hegymászó és kalandor, Reinhold Messner azt hangsúlyozta, hogy a civilizáció és a természet határmezsgyéjén a vadászok állnak, így ők tudják észlelni és jelezni a nagyragadozó-állományok alakulását. Marghescu Tamás ezzel egyetértve kiemelte, a számos természetvédő által követett be nem avatkozás politikája nem vezethet fenntartható eredményre, hiszen az emberek elszoktak attól, hogy akár életveszélyes ragadozókkal éljenek szomszédságban. A Kárpát-medencei medvék és farkasok megóvásához a vadászok is hozzá akarnak járulni, viszont a vezérigazgató úgy vélte, a tragédiákat elkerülendő ennek szabályozott, ellenőrizhető keretek között kell maradnia.

Marghescu Tamás más vadfajok esetében sem ért egyet azzal, hogy fennmaradásuk csak akkor biztosítható, ha megtiltjuk a vadászatot. Ellenpéldaként a markhor, vagy másik nevén a pödröttszarvú kecske történetét hozta fel, mely Belső-Ázsiában, Pakisztán és Afganisztán hegyvidékein honos. Arrafelé sokáig e vad húsa jelentette a túlélést a mélyszegénységben élő emberek számára, ami miatt aztán a kihalás szélére jutott. Ekkor azonban nemzetközi vadgazdálkodási szakemberek javaslatára kidolgoztak egy fajvédelmi és -hasznosítási tervet, mely a markhor kecske megfelelően szabályozott vadásztatásával jelentős jövedelemhez juttatta a helybélieket, és így érdekeltté tették őket abban, hogy hozzájáruljanak az állomány felfejlesztéséhez.

A helyi lakosság felhatalmazása arra, hogy ők rendelkezzenek a természetes erőforrások felett, volt a terv kulcsa. A pödröttszarvú kecskék így továbbra is a Hindukus díszei maradtak, és a faj egyúttal névadója lett a CIC nemzetközi vadvédelmi elismerésének, a  Markhor-díjnak. Ezt a díjat azok az államok vagy szervezetek, illetve kezdeményezések nyerhetik el, amelyek fenntartható vadászat révén érnek el jelentős természet- és fajvédelmi eredményeket. Tavaly Namíbia kapta ezt a kitüntetést, s az ország delegációjának vezetője a mostani közgyűlésen jelezte: felvételt kérnek a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanácsba. (A szervezet amúgy több mint nyolcvan országban működik.)

A tanács számára Afrika a legtöbb kihívással szolgáló területek közé tartozik, hiszen ott az orvvadászat és az ahhoz kapcsolódó illegális kereskedelem éppúgy a vadfajok létét fenyegeti, mint a szegénység. A CIC kezdeményezésére létrejött egy nemzetközi platform, amelyben a kormányok mellett több nemzetközi egyezmény és az Egyesült Nemzetek szervezetei működnek együtt a helyzet jobbításáért.
S ha már az orvvadászat szóba került, érdemes felidézni a közelmúlt egyik botrányát, amelyre a vadvédelmi tanács derített fényt.

Emlékezetes, hogy Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke 2012-ben a Fegyver, Horgászat, Vadászat Nemzetközi Kiállítás megnyitóján bejelentette: állatkínzás és csalás alapos gyanúja miatt feljelentést tett, mert génmanipulált kapitális őzbakokra, illetve szarvasbikákra rendeztek fizetős vadászatot külföldieknek. Marghescu Tamás elmondta, hogy sikerült az Interpol részvételét biztosítani a közgyűlésen, és elkezdődtek a tárgyalások egy együttműködési megállapodást illetően.

A Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács 60. közgyűlésén foglalkoztak a trófeabírálat szabályaival is. A szervezet vezérigazgatója elmondta: számos vadász kifogásolta, hogy a vadaskertekben nevelt szarvasbikák trófeáját a szabadon született, ott felnőtt és ott elejtett vadétól meg nem különböztetve értékelik a bírálók. Ez most megváltozott, így a jövőben a vadaskerti trófeák külön jelölést kapnak a lajstromban – szögezte le Marghescu Tamás.

A CIC-közgyűlés záróülésén elfogadott ajánlások egyike az oroszlánok vadászatának szabályozását szorgalmazta. Az orrszarvúak szarvának kereskedelmével kapcsolatban pedig a CIC javasolta, hogy a teljes tiltás helyett egy, a washingtoni egyezmény (CITES) által szabályozott legális kereskedelem valósuljon meg.

Forrás: MNO

Még nincs hozzászólás.
 
Ajánlatunk

Jágerblogger

 Az aranysakál

Beszélgetések a vadászetikáról.

 

Diana Vadász-felnőttképző Alapítványi Szakképző Iskola és Kollégium

 

 
MENÜ
 
Fő partnereink
 
Rovataink








 
Véleményünk
Lezárt szavazások
 
Árnyoldalak

Belépés

 
Szavazás

 Eddigi szavazások
eredménye

 
Társalgás


 

Feliratkozás
Hírlevélre

 
Partnereink


Vadászati linkgyűjtemény

 

Agricola Zalakaros információs lapja

Vadászó Földtulajdonosok Zalai Egyesülete

Hídvégi Béla honlapja

ForestPress erdészeti hírügynökség