Vadászati Információs Portál
Vadászati Információs Portál
TÁMOGATÓINK

NATURHUN

 

 

 
>
 
Ma ilyen a hold


Hold fázis
 

 
Vadászkultúra

Itt elérhető az oldal kulturális melléklete:

 
Felhasználóknak
 
Vélemények
 
Információk
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Statisztika

Google PageRank

STATISZTIKÁK

 
C.I.C.
 
 
 
 
 
Saját e-mail
Felhasználónév:
Jelszó:
  SúgóSúgó

Új postafiók regisztrációja
 
SAJTÓFIGYELŐ
SAJTÓFIGYELŐ : Méltatlanul elfeledve: Bársony István munkássága

Méltatlanul elfeledve: Bársony István munkássága

MNO  2013.05.26. 10:09

Tizedik alkalommal tartja meg prózamondó versenyét a Bársony István Alapítvány; az esemény idén is a vadászati kultúra napjának műsorán szerepel. A szervezet ügyvezetője szerint a fiatalokat megszólító rendezvénynek kiemelkedő szerep jut híres vadászíróink emlékének ápolásában csakúgy, mint a felnövekvő generációk szemléletformálásában.


– Az első néhány alkalommal még ragaszkodtunk ahhoz, hogy kizárólag Bársony-művekkel nevezzenek az iskolások. Később azonban lazítottunk a szigorú kereten, de a többség máig névadónk repertoárjából választja versenyművét – idézte fel Csiák Gyula. Az ügyvezető közölte: nagy öröm számukra, hogy a megméretés miatt évről évre fiatalok tucatjai veszik elő a korszakalkotó, Fekete István előfutárának tekinthető író novelláit, az alapítvány azonban már a 2004-es induláskor is magasra tette a mércét.

– Minden korosztály életébe vissza akartuk csempészni Bársony István nevét, akit a Rákosi- és a Kádár-korban méltatlanul feledésre ítéltek – hangsúlyozta Csiák Gyula. Mint elmondta, még az irodalmi lexikonokban is számos tévedés, elírás szerepelt az író vázlatos életrajzában. Az alapítvány vezetője ezért bejárta a levéltárakat, és pontról pontra összeállította Bársony életrajzát. Ez később egy tanulmánykötetben is megjelent. Emellett a szervezet ötletére és a Duna Televízió támogatásával 2007-ben készült egy portréfilm, amelyet azóta több országos és regionális csatorna tűzött műsorára.

 – Ugyancsak a fenti cél érdekében az alapítványunk kiadta a vadászíró számos kevéssé ismert, könyvben eddig soha nem olvasható művét, továbbá fotópályázatot hirdetett, emléktáblákat avatott, és rendszeresen tartunk megemlékezéseket az író fővárosi köztemetőben található sírjánál – részletezte tevékenységüket Csiák Gyula.

Az ügyvezető egyúttal kifejezte reményét, hogy most, amikor a kommunizmushoz köthető utcák, közterek nevét a települési önkormányzatok megváltoztatják, akadnak majd, akiknek eszükbe jut Bársony István.

Életút. A magyar természeti próza úttörője 1855. november 15-én, Sárkeresztesen látta meg a napvilágot. Az Egyetértés, a Hazánk, később a Magyar Hírlap munkatársa, 1907-től a Budapesti Közlöny szerkesztője. Novelláival az első nagy sikert 1886-ban aratta; első díjat nyert az Ország-Világ pályázatán. Hamarosan megjelent első könyve is, a Százszorszépek. Írói pályája töretlenül ívelt, s több mint négy évtizeden át, 1928-ban bekövetkezett haláláig alkotott. Novellái mellett említésre méltók regényei is. Az Ingovány gazdag meséjű, színekben és hangulatokban dús történet, a Rab király szabadon pedig az első magyar állatregény volt. Életében 44 kötete jelent meg. A Fiumei úti sírkertben, a székesfővárostól kapott díszsírhelyen nyugszik. Közvetlen szomszédja Csók István, s tőle néhány parcellányira József Attila nyughelye található.

 Forrás: MNO

Még nincs hozzászólás.
 
Ajánlatunk

Jágerblogger

 Az aranysakál

Beszélgetések a vadászetikáról.

 

Diana Vadász-felnőttképző Alapítványi Szakképző Iskola és Kollégium

 

 
MENÜ
 
Fő partnereink
 
Rovataink








 
Véleményünk
Lezárt szavazások
 
Árnyoldalak

Belépés

 
Szavazás

 Eddigi szavazások
eredménye

 
Társalgás


 

Feliratkozás
Hírlevélre

 
Partnereink


Vadászati linkgyűjtemény

 

Agricola Zalakaros információs lapja

Vadászó Földtulajdonosok Zalai Egyesülete

Hídvégi Béla honlapja

ForestPress erdészeti hírügynökség