| Az aranysakál : 2. A dél felöl történő bevándorlás mellett milyen okok miatt jelentkezett ez probléma pont azokban megyékben? |
2. A dél felöl történő bevándorlás mellett milyen okok miatt jelentkezett ez probléma pont azokban megyékben?
2013.05.15. 21:03
A kérdés folytatása: A megtelepedés és robbanás szerű elszaporodás összefüggésben lehet-e az adott terület vadsűrűségével, s ha igen mely vadfaj befolyásolja ezt leginkább? Dr. Heltai Miklós és "csapatának" válasza:
Az állatfajok elterjedését (beleértve a területfoglalást és a fennmaradást) az élőhelyek minősége, a búvóhelyek, a táplálékforrások, a konkurensek, a nagyobb ragadozók jelenléte határozza meg. Az aranysakál megtelepedéséhez nagyon fontos a sűrű takarást, búvóhelyet adó élőhely. A faj a nyílt, tisztán mezőgazdasági (intenzíven művelt) területekről általában hiányzik. Ezt többek között a hazai elterjedési adatokkal, az akusztikus állományfelmérés eredményeivel (hazánkban és Szerbiában), valamint ázsiai és görögországi rádiótelemetriás vizsgálatokkal lehet igazolni. A másik fontos szempont a táplálékforrások jelenléte. Amíg a prédafajokra gyakorolt hatás esetében a táplálkozásbiológiai vizsgálatok eredményei csak nagyon korlátozottan használhatók (ugyanis a ragadozó szemszögéből adnak információt), addig a táplálékforrások fontosságának megítélésében kifejezetten jól alkalmazhatók. A táplálkozás vizsgálatok eredményei ugyanis elsősorban azt mutatják meg, hogy a sakál számára mely források fontosak, melyek nem. Ez alapján egyértelmű, hogy a sakál számára, a legfontosabb táplálékforrást – nem csak hazánkban – a kisrágcsálók, közülük is a mezőgazdasági kártevő mezei pocok jelentik. A kétezres évek elején az Ormánságban, Kétújfalui környékén mért (nem becsült , és nem vélt!) kisemlős biomassza (négyzetkilométerenként 100-500 kg), a legnagyobb mennyiségű táplálékforrás volt, mely nagyobb mennyiségű, mint a gímszarvasé, vagy a vaddisznóé, vagy éppen az őzé. Azaz a megtelepedést a búvóhely és a kisrágcsálók bősége befolyásolta elsősorban, vélhetően számos kisebb jelentőségű és nem ismert tényező mellett.
Üdvözlettel: Heltai Miklós
Jung Jenő és csapatának válasza:
Tisztelt Vadásztársak!
A bevándorlás valószínűleg, és legfőképp a délszláv háború miatt és közben történt. Az állandó fegyverropogás, aknák robbanása és a természetes élőhelyén való mindennapos zavarás elől menekült, keresztülúszva a sebes folyású Dráva folyót, Magyarország déli területére. Kiváló élőhelyet, nyugalmat, jó búvóhelyet és megfelelő mennyiségű táplálékállatot talált. Az első időkben, mikor állománya még elenyésző volt, főleg egeret, pockot, rovarokat és elhullott vad, illetve háziállat tetemeket fogyasztott. Érdekes megfigyelés, hogy az őszi-téli, kora tavaszi időszakban, a gyomortartalmak vizsgálatakor, majdnem mindegyikben találtunk kukoricát is. Tehát a számára emészthetetlen táplálékot is felveszi, ha nem talál mást. Legfontosabb, gyomrának megtöltése. Sovány sakált eddig még nem figyeltünk meg! Szarvasoknak kivitt silókupacon is láttunk lakmározó aranysakál családokat. A vaddisznók számára fenntartott szórókat is rendszeresen látogatja. Itt természetesen a rágcsálók száma is magasabb számú és egy-egy malacot is könnyű elcsenni a gyanútlanul táplálkozó kocák játszadozó, elcsellengő szaporulatából.
Hirtelen történt elszaporodása egyértelműen kapcsolódik a nagyvadállomány nagyságához, sűrűségéhez. Ezt kiváló érzékkel, hamar felmérte és ezeket a területeket sűrűbben lakja, itt populációja magasabb. Legelőször az őzet „pusztította” ki. A frissen született gidák elfogyasztásával, körülbelül tizenöt év alatt képes volt szinte nullára redukálni, eltüntetni az általa nagy létszámban használt területrészekről. Későbbi megfigyeléseink igazolták, hogy felnőtt, egészséges őzet is elfog.
A többi nagyvad szaporulatát (szarvasborjú, dámborjú, vadmalac) sem kíméli jó ideje. Sok megfigyelésünk van, ezen vadfajok, főleg fiatal egyedeinek nyugtalanításával, gyérítésével kapcsolatban. Valószínű, hogy ez a viselkedése az egész ország területére nem általánosítható. Ezért hangsúlyozom, hogy ez a délnyugat magyarországi, erdősült, csülkös vad lakta egységek véleménye, tapasztalata. A róka elhagyta a kétszer, sőt, sok esetben háromszor nagyobb testű sakál által birtokba vett, korábbi élőhelyét.
Vadászüdvözlettel: Jung Jenő
|
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
